5 érdekesség, amit biztosan nem tudtál a mudiról

A szépségéről, intelligenciájáról és hűségéről híres fajta számos különlegességet tartogat.

A mudiról sokáig azt sem tudták, hogy önálló fajta, az emberek többségét pedig teljesen érthetetlen módon hidegen hagyták ezek a kutyák. A mudi iránt elkötelezett tenyésztőknek köszönhetően azonban nemcsak hazánkban, hanem a világ egyre több pontján ismerik el ezeket a remek állatokat. Az alábbiakban 5 érdekes tényt gyűjtöttünk össze róluk, amik talán a számodra is újdonság számba mennek.

Sokáig váratott magára

Manapság a mudi a magyar kutyafajták csoportjának oszlopos tagja, ám ez nem volt mindig így. Sokáig ugyanis ezeket az ebeket egy kalap alá vették a pulikkal és a pumikkal; sőt! Annak ellenére, hogy teljesen más megjelenéssel rendelkeznek, úgy tartották, hogy pulik és pumik szerelemgyerekei. A fajta célzott tenyésztése Fényes Dezsőnek köszönhető, aki felismerte a mudik különlegességét. Az 1936-os tenyészállatvásáron kutyái nagy sikert arattak, és el is fogadták, mint önálló kutyafajtát.

Miért mudi?

A magyar nyelv szépsége páratlan, ez pedig a magyar fajták névadásánál is megfigyelhető. A mudi esetében kifejezetten kedves a történet, amely a fajta névadását meséli el. Fényes Dezső munkásságát megelőzően számos névvel illeték ezeket a kutyákat az ország különböző területein. A régi feljegyzések, amelyek valószínűsíthetően mudikat említenek a kutya küllemének leírása alapján, egyszerűen a pumi vagy puli egy típusaként jellemezték őket.

A mudi szó egyébként létezett már akkoriban is, ám nem a fajta nevét takarta. Az ország bizonyos pontjain előszeretettel hívták így az emberek a kutyáikat – olyan kutyanév volt, mint például a Morzsi. A történetek szerint egy bugaci juhász is Mudinak hívta az egyébként mudi kutyáját, Fényes Dezső pedig erről az ebről nevezte el a fajtát.

Van egy hasonmása

Bár a mudiról azt gondolhatnánk, hogy különleges megjelenésével páratlan a világon, nem ez a helyzet. Létezik ugyanis egy rokon fajta, a horvát juhászkutya, ami első ránézésre a megszólalásig hasonlít a mudira. Közelebbről megvizsgálva persze kiderül, hogy a mudi bundásabb, a horvát juhászkutya nagyobb, más a testük formája és a füleik sem egyformák – és még sorolhatnánk.

Ami miatt érdekes a horvát juhászkutya az az, hogy ennek a fajtának a kialakulását az 1200-as évekre teszik. A mudik eredetéről gyakorlatilag nincs semmilyen információ, de figyelembe véve a két állat hasonlóságát, elképzelhető, hogy őseik is azonosak voltak.

Cifra bunda

Bár a mudi esetében az egyszínű fekete megjelenés a leggyakoribb, előfordulnak más színű és mintázatú egyedek is. A legritkább variáció a cifra, vagyis merle, amely szürke alapon feketével pettyezett, vagy fehér alapon barnával díszített bundát takar. Érdekessége, hogy a szürke változatnál a korral az alapszín egyre sötétebbé válik. Míg a kölykök egészen világos szürke alapszínt mutatnak, egy szenior mudi alapszíne egészen a sötétszürkéig terjedhet.

A cifra mudi esetében duplán fontos, hogy kizárólag felelős tenyésztőtől vásároljunk kölyköt, a cifra-cifra pároztatás ugyanis a legtöbb esetben genetikai betegségeket okoz a kicsiknél. Emiatt létfontosságú, hogy soha ne legyen mindkét szülő cifra!

Lakásban is remekül megvan

A legtöbb terelőkutya esetében a nagy mozgásigény miatt nem javasolják, hogy lakásban tartsák őket. Egy mudi azonban remekül alkalmazkodik a városi lakáskutyaélethez. Természetesen ehhez nélkülözhetetlen, hogy megkapja a szükséges napi testmozgást és mentális stimulációt, így a négy fal között kifejezetten nyugodtan és csendesen viselkedik.

Városi környezetben az egyetlen dolog, amire nagyon oda kell figyelni az az, hogy a kölyök és fiatal állat ne lépcsőzzön sokat, mivel ez a későbbiekben egészségügyi problémákhoz vezethet. (Egyébként a mudi egy rendkívül egészséges fajta, ami plusz egy érv lehet a tartása mellett.)