Így képesek a kutyák a morgásukkal hazudni

Amikor egy kutya morog, azzal üzenetet küld: fenyegetve érzem maga, de készen állok támadni, ha szükséges. Hátrálj meg! Amikor azonban egy kutya agresszív és elhatározta, hogy támad, nem fog morogni előtte. Ez az evolúció során alakult így, ugyanis sem a farkasok, sem később a kutyák sem morognak, amikor a prédára támadnak, hiszen semmi szükség arra, hogy figyelmeztessék a kiszemelt áldozatot.

Ahogy minden kommunikáció során, úgy ebben az esetben is egy jelzés jelenthet több dolgot is, valamint az üzenet lehet szándékosan megtévesztő is. A Pongrácz Péter (ELTE) vezette kutatócsoport tanulmánya is ezt az elméletet bizonyította. Lássuk, hogy a kutya a morgás tekintetében milyen cselhez folyamodhat.

Cselló vagy hegedű?

Ahogy Stanley Coren, a British Columbia Egyetem pszichológia professzora és a Psychology Today szerzője is elmondja, a legtöbb vokális kommunikációhoz hasonlóan a morgásnak is több dimenziója van: a hangmagasság, a hangszín és az időtartam. A kutatások kimutatták, az, hogy a kutya morgása mennyire tűnik agresszívnek, erősen függ a hang magasságától és az időtartamától. Az alacsonyabb hangok fenyegetőbbek, akárcsak a hosszabb hangok.

Az elmúlt két évtizedben végzett kutatások megállapították, hogy a kutya fizikai jellemzői megváltoztatják morgásának természetét. Egészen pontosan fogalmazva, és ezzel visszautalva az előzőekben kifejtettekre, a kutyából érkező hang magassága az azt kiadó állat méretétől függően változik. Ha például megfigyelünk egy csellót és egy hegedűt, akkor láthatjuk és hallhatjuk, hogy egy nagyobb kamrában rezonáló hang általában alacsonyabb, mint a kisebb kamrában rezonáló hang. A kutyákra levetítve ez pedig azt jelenti, hogy a nagyobb állat morgása mélyebb és alacsonyabb lesz, mint a kisebb állaté. Így tehát látható is, hogy a morgás információt hordoz a morgó állatról.

Az evolúció szempontjából nagyon fontos, hogy felismerjük, milyen, illetve mekkora állat adhatja ki ezt a potenciálisan veszélyre figyelmeztető hangot. A kutyák képesek különbséget tenni a morgás mélysége között, így eltérően képesek reagálni arra.

A morgás közvetíthet hamis információkat egy kutya esetében?

Az ELTE kutatói által feltett fő kérdés az volt, hogy a kutyák képesek-e megváltoztatni a morgásukat olyan módon, hogy az befolyásolja a testméretük érzékelését. Például ha egy kutyához közeledik egy fenyegetőnek tűnő személy, az állat morogni fog. De mi van akkor, ha egy még nagyobb, még fenyegetőbb személyi közeledik felé? Máshogy fog morogni, hogy elriassza? Egyes kutatások azt sugallják, hogy ez lehet az igazság, mivel a kutya morgása alacsonyabb tartományban hallható, ha a helyzet, amellyel szembesül, fenyegetőbbnek hangzik.

A másik kérdés azonban az, hogy ez a változás elég-e ahhoz, hogy a szemben álló emberek azt gondolják, hogy a hang egy nagyobb kutyától jön. A jelenlegi kutatásban összegyűjtöttek több különböző morgást, amikor ugyanaz az állat eltérő fokú fenyegetésnek volt kitéve. Ezt követően rögzítettek kontroll morgásokat is párban, mely esetekben valóban két különböző méretű eb hangja volt hallható.

A füllentésnek jó oka van

A kutatók 311 embert kérdeztek meg arról, hogy a párban meghallgatott morgások közül melyik tartozott nagyobb kutyához. A kontroll morgásoknál a tesztben résztvevők remekül érzékelték, hogy melyik kutya a nagyobb. Ezzel megerősítve a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a morgások információkat közvetítenek az állat méretéről.

Amikor azonban a tesztalanyok ugyanazon kutyák különböző mértékű fenyegetésnek kitett morgásait hallgathatták meg, akkor úgy értelmezték, hogy a nagyobb fenyegetésnek kitett ugyanazon eb morgása egy nagyobb négylábútól származik. Tehát a kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy a kutyák megváltoztatták a morgásuk hangmagasságát, hangszínét és időtartamát, hogy így nagyobbnak és ezáltal félelmetesebbnek tűnjenek. Ez a képesség igen hasznos lehet, ugyanis megakadályozhatja, hogy tényleges támadásra kerüljön a sor, és esetleg az állat megsérüljön.