6 érdekesség a mopszról: a ráncaiból olvasni is lehet
2024. október 1 - Képek: Getty Images Hungary
2024. október 1 - Képek: Getty Images Hungary
Bár népszerűsége nem a régi, a mopsz még mindig közismert fajta, és évről évre többen is leteszik a voksukat mellette.
Ahogyan már korábban is említettük, modern kori népszerűségét elsősorban a Men In Black (1997) című filmnek, egészen pontosan pedig a Franknek, a cinikus, okoskodó, de mindenképpen szórakoztató idegennek köszönheti, akit egy Mashu nevű mopsz vitt a filmvászonra. Hamarosan az egyik legkeresettebb fajtává vált, de nem csak felelős tenyésztők foglalkoztak az újonnan felmerült igény ellátásával. A népszerűség árnyoldalaként is tekinthetünk arra, hogy a mopsz nem kerülte el a szaporítók figyelmét, és a felelőtlen, egészségre fittyet hányó „tenyésztés” komoly következményekkel járt a fajta jóllétét tekintve. Bohókás jelleme, könnyű kezelhetősége és szerethető személyisége viszont már-már kiegyensúlyozza az egészségügyi problémákból származó fejtörést, így érthető, hogy a mai napig sokan választanak mopszot a család legújabb tagjaként. Tudj meg többet a fajtáról az alábbi érdekességek segítségével.
A mopsznak csupán egy feladata volt hosszú – állítólag egészen Kr. e. 400-ig visszanyúló – történelme során: kiváló házi kedvencnek lenni. Kezdetekben elődjei a tibeti buddhista monostorokban szolgáltak társállatként, később pedig kínai uralkodók ölkutyái voltak.
Bár rövid orra az utóbbi évek kritikáinak egyik fő forrása, főbb jellegzetességei az elmúlt egy évszázadban keveset változtak. Ráncos homlokát pedig nem a „divat diktálta”, már származási országában, Kínában is így tenyésztették a fajtát. A ráncokat inkább kitüntetésként lehetne értelmezni, a fajta császárokhoz kapcsolódó múltjának mutatójaként. Abban több forrás is megegyezik, hogy a ráncok egy kínai írásjegyet hivatottak megtestesíteni, ám annak értelmezésében már kicsit eltérnek. Egyesek azt mondják, hogy a ráncokból a „herceg” kifejezés olvasható ki, mások szerint inkább a „szerencse” vagy a „szeretet” írásjegye rejlik bennük.
Aki olvasta fentebb említett korábbi cikkünket, annak valószínűleg már ismeretes az az atrocitás, amelyet Napóleonnak el kellett viselnie első felesége kissé irigy mopszától. 1796-ban, a házasság évében viszont Jozefina francia császárné (születési nevén Marie Josèphe Rose Tascher de La Pagerie) szeretett kutyája régebb óta volt hű társa, mint újdonsült férje. Jozefina császárné a francia forradalom terroruralmának nevezett, elhíresült időszaka alatt börtönben volt, ám a legendák szerint kapcsolata nem szakadt meg a külvilággal. Kutyája, Fortune segített neki az akkori férjével történő levelezésben, hűséges társként a postás szerepét is felvette. Első férje sajnos nem volt olyan szerencsés, mint Jozefina, és a terror uralmát nem élte túl. A jakobinus diktatúra végnapjaiban guillotine-nal kivégezték.
A „Mopsz Rendet” állítólag Kelemen Ágost bajor herceg alapította 1938-ban, reakcióként az In eminenti apostolatus specula bullára, ami megtiltotta a római katolikusoknak, hogy szabadkőművesek legyenek. A rend elég inkluzív volt, nők is csatlakozhattak hozzá, ha katolikusok voltak.
A történet szerint a mopsz a megbízhatósága és a lojalitása miatt vált a rend jelképévé. Ahhoz, hogy valaki beavatottá váljon, állítólag egy nyakörvet kellett viselnie, és kaparnia kellett az ajtón.
Egészen az 1700-as évekig a fajta nemzetközileg elfogadott elnevezése a holland neve, azaz „mopshond” volt. Ezt viszi tovább a fajta német elnevezése is: „mops”, illetve az általunk használt név is ebből következik. Ám van, ahol teljesen más kifejezéssel hivatkoznak rá.
Franciául a fajta neve „carlin”, ami a fekete maszkjára utal, spanyolul pedig „dogullio”. Ám az angol nyelv elterjedtsége miatt (illetve talán még azért, mert Nagy-Britannia a fajta pártfogója) általában gyakrabban hivatkoznak a mopszokra „pug”-ként, részletesebben pedig inkább ennek eredetéről beszélnénk. Ezen terminológia egy egészen érdekes asszociáció miatt vált elterjedtté. A mopszok arckifejezése és ráncosodó homloka feltehetően sokakat emlékeztetett a selyemmajmokra, akikre gyakorta használták a „pug monkeys” kifejezést. Hogy hogyan terjedt el az új név, az már a történelem homályába vész.
Tévedés lenne azt hinni, hogy a mopsz nem igényel se mentális, se fizikai „mozgatást”. Való igaz, hogy nem egy munkakutyáról beszélünk, de ettől függetlenül egy jó súlyban tartott mopsz örömmel mozog, játszik, kergetőzik, és vidáman kíséri el gazdáját sétálni. Mozgásigénye valóban nem túl magas, így nem kell órákon át tartó aktivitásra gondolni (légzési nehézségei miatt nem is szabad túlhajtani), ám ne gondoljuk, hogy lusta, és nem is igényli a mozgást.
Ha mopszot szeretnél, ide kattintva találsz még róluk érdekes információkat, és azt is megtudhatod, kinek való ez a fajta.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek