Miért ne pitbull terriert válassz? Csak nagyon szűk rétegnek ajánlják jó szívvel

Kutyatenyésztőkkel beszélgetve figyeltünk fel arra az érdekességre, hogy jópáran említették meg közülük: habár most egy bizonyos fajtát tenyésztenek, de életük legjobb kutyájának egy korábban velük élő pitbull terriert tekintenek mind a mai napig.

Arra kérdésre azonban, hogy ha ez így van, miért nem pitbullokat tenyésztenek, általában azt a választ kaptuk: egy pitbull terrier tartása még nekik is túl sok gondot jelentett és a kutyák után érdeklődők döntő zömének nem is ajánlják e fajtát a hétköznapokban. Habár e cikk írója is megsüvegeli a pitbull terrierek képességeit, az előzőekben elhangzottakkal azonban maximálisan egyetért: e fajta valóban csak egy szűk rétegnek ajánlható jó szívvel. Hogy miért? Lássuk.

A múltból fakadó kettős karakter

A pitbull terrierek karakterének megértéséhez elkerülhetetlen, hogy beszéljünk e fajta kialakulásáról és múltjáról. A pitbull terrier azon kevés kutyafajták egyike (hasonlóan a tosa inukhoz, vagy a bully kutyákhoz), akik kialakításában elsődleges szempont a kutya-kutya elleni sikeres harc és küzdelem volt. Karakterükre éppen ezért jellemző az a kettősség, ami a fajtát nem igazán ismerők számára olyan nehezen, vagy egyáltalán nem érthető és dolgozható fel. Kivételek természetesen mindig vannak és egy-egy kutya nevelése is sokat változtathat annak viselkedésén, abban hinni azonban, hogy pusztán a nevelés és a jó szándék alapjában változtatja meg egy fajta genetikai örökségét és karakterjegyeit, enyhén szólva, minimum idealizmusnak tűnik.

Egyrészt, a pitbull terrierek igen nagy hányada, a más kutyákkal történő küzdelmet munkaként fogja fel, ami múltjukból és a genetikájukból fakad. Másrészt – hogy a kettősség második felével is foglalkozzunk – kevés olyan kutyafajta létezik, amelyik ennyire kedves és elfogadó lenne emberi környezetével, gazdájával és annak családjával, és ez nem mítosz. Mindennek rendkívül egyszerű oka van, ami szintén a fajta történetéből fakad: a múltban, a küzdelmek helyszínéül szolgáló ringben egy kutya sem mutathatta az agresszió legkisebb jelét sem az emberek felé. Ha ilyen megtörtént, az adott példányt azonnal „kiszelektálták”, ami akkoriban a legtöbbször a megsemmisítést jelentette.

Az ember mindig is a legönzőbb „állat” volt. Fontos tisztába tennünk, hogy a kutya-kutya elleni küzdelmeket semmilyen formában nem fogadjuk el. Ettől függetlenül, mégis szót kell ejtenünk erről, ha a pitbull terrierekről beszélünk tárgyilagosan.

Nincs kutyás nyaralás és kutyafuttató

A pitbull terrier (a tosa inu mellett) az a kutyafajta, aminek a tenyésztése és nagyon sok helyen a tartása is, a nyugati civilizáció legtöbb országában törvény által tiltott. Mindez részben köszönhető a sajtó negatív hírverésének, de annak potenciális veszélynek is, amit egy avatatlan és felkészületlen kezekbe kerülő pitbull terrier jelenthet a környezetében élő állatokra, elsősorban más kutyákra nézve. Ha valaki e fajta mellett dönt, tisztában kell lennie azzal, hogy belátható időn belül, vagy talán pontosabb azt mondani, hogy soha nem látják majd szívesen az ilyen kutyával együtt utazó gazdát a világ nyugati felén, sőt, igen sok országba be sem engedik őket. Ugyanígy nem látják majd szívesen őket publikus kutyafuttatókon és kutyás közösségekben, hiszen e kutyákkal kapcsolatban mindenkinek van valamilyen, többségében negatív meggyőződése. Részben a mendemondák, részben pedig a pitbullok valós karaktere, vagy néhány egyed gazdájának felelőtlensége miatt.

Nem falkaállatok

Mint egy több évtizede pitbullok tenyésztésével foglalkozótól hallottuk, aki nem mellesleg talán a legeredményesebb fajtamentő is egyben, a pitbull terrier nem falkakutya. Természetesen, mint mindig, itt is vannak kivételek, de még a fajtát kifejezetten ismerők és a hozzájuk igazán értők sem tudják szeparálás nélkül tartani őket, hiszen nagyon dominánsak és veszélyes küzdők. Ahogy az említett tenyésztő megfogalmazta: „még az egymást kölyökkoruk óta ismerő, együtt felnövő kutyák is úgy összeveszhetnek egy pillanat alatt akár egy fűszálon, hogy amire hazaérsz, végzetes sérülés lehet a konfliktus eredménye”.

Testi adottságok, mozgásigény

Mindenkinek, aki egy kicsit is ért a kutyákhoz, el kell ismernie, hogy a pitbull terrierek fantasztikus felépítésű és fizikumú kutyák, ezért is ennyire hatékonyak a küzdelmekben és sok más tevékenységben is. Félelmetesen kitartóak és robbanékonyak, ugyanakkor testméretükhöz mérten rendkívül erősek. Ennek részben az az oka, hogy kevés kutyafajta múltjára jellemző egy ennyire kemény és „vérre menő” szelekciós folyamat, amiben csak az az egyed örökíthette tovább a génjeit, aki állva maradt a ringben. Ennek az átlagot meghaladó, kiemelkedő fizikumnak a karbantartása, egyáltalán kiszolgálása, átlagot meghaladó időt és energiát követel meg a gazdától.

Egy jó karban lévő pitbull terrier egy óra kemény mozgatás után fél órát pihen, majd szíve szerint újrakezdené a napi programot, akár naponta többször is. A korábban leírtakból fakadóan azonban ez korántsem egyszerű feladat egy felelős gazda számára, hiszen nincs pl. a pórázról elengedett szabadság sem e kutyák zöme részére, főként nem egy urbanizált környezetben. A gazdának tehát magának és önállóan kell feltalálnia magát, sportolni, esetleg súlyhúzó edzésekre járnia a kutyával, vagy futópadot vásárolnia, vagy megteremtenie az időt napi sok kilométer lebringázására egy pórázon vezetett kutyával. Ne legyenek illúzióink: erre, a mai korunkban nagyon kevesen képesek, e tevékenységek nélkül viszont szinte lehetetlen egy megfelelő mentális és fizikai szintet elérni és karban tartani egy pitbull terrier esetében.

Őszinte tisztelet illeti azt a szinte példa nélküli kondíciót és genetikai örökséget, ami megtalálható a pitbull terrierekben. Ettől függetlenül egy olyan korban élünk, amikor ez a fajta kizárólag azok számára javasolható, akik nem státuszszimbólumot szeretnének maguk mellé, és akik megfelelő szakértelemmel, idővel és tapasztalattal rendelkeznek egy ilyen erejű, hatékonyságú és energiaszintű kutya megfelelő kontrollálásához. Ha valaki nem rendelkezik ezek közül mindegyikkel – idő, tapasztalat és szakértelem – akkor ne ezt a fajtát válassza. Magának és a környezetének is jót tesz majd ezzel.