Mit jelent, ha a kutya a hátára fekszik? Nem biztos, hogy pocakvakarást kér!
2022. április 30 - Képek: Getty Images Hungary
2022. április 30 - Képek: Getty Images Hungary
A kutyák testbeszédét könnyű félreértelmezni, különösen akkor, ha élénken élnek benned a sztereotípiák. Az egyik ilyen például az, hogy amikor az állat a hátára fordul, és hasát mutatja, akkor pocakvakarást kér. Ám meglepő módon, ez az esetek nagy többségében nem így van, és az sem biztos, hogy a megadást akarja jelezni vele.
Vajon miért fordulnak a hátukra a kutyák? Csak azért, hogy kinyújtsák a hasukat, hogy megsimogathasd? És miért teszik ezt, miután valami rosszat csináltak? És miért játék közben? Viszonylag gyakori, hogy az ebek a hátukra fordulnak, azonban különböző okokból teszik ezt. Ahhoz, hogy megtudd, melyik vonatkozik az adott helyzetben kedvencedre, meg kell vizsgálni a körülményeket. Ha úgy gondolod, hogy profi vagy a kutyák testbeszédének értelmezésében, töltsd ki kvízünket!
Sokan szinte automatikusan a kutya hasához nyúlnak, ha meglátják, hogy az állat a hátára feküdt. Azonban csak az esetek alacsony százalékában teszik ezt azért az ebek, mert cirógatást szeretnének. Fontos, hogy értelmezd a többi jelzést is. Ha az eb kissé az oldalán fekszik, fejét felemeli, lábait és farkát behúzza, szája csukva van és fülei lefelé állnak, az sokkal inkább annak a jele, hogy hagyd békén. Azért fekszik az oldalán, hogy minél hamarabb és könnyebben fel tudjon pattanni, ha fenyegetve érzi magát. Ez a póz azt jelenti, hogy kellemetlen számára az adott helyzet és bizonytalan az állat. Ezt a viselkedést emberekkel és más kutyákkal szemben is tanúsíthatják az ebek. A legtöbb kutya jobban szereti, ha a testük felső részét vakargatják, a pocaksimit sok eb csak gazdájától várja el. Ez a póz jó túlélési taktika számukra, ugyanis így ártalmatlannak mutatják magukat, és így remélik, hogy a másik békén hagyja őket.
A hátra fordulást klasszikusan szubmisszív gesztusnak tekintik, amely csökkenti az aktív agressziót. A passzív szubmisszió jelzi, hogy az egyén önként vagy spontán módon fordul a hátára. Az American Zoologist egyik 1967-es tanulmányában Rudolf Schenkel a passzív behódolást a következőképpen írja le: „valamiféle félénkség és tehetetlenség [kifejezése].” A passzív behódolásról úgy gondolják, hogy olyan, mint amikor az ember feltartott kézzel vagy fehér zászlót lengetve igyekszik jelezni békülő szándékát, hogy megakadályozza az agressziót.
Egyesek szerint a hátra fordulás az agresszió megelőzéséről szól, még akkor is, ha kutya-kutya játék közben hajtják végre. A játszó ebeket oldalról megfigyelő gazdik gyakran a hátán több idő töltő kutyát „behódoló” címkével látják el, míg a tetején lévő ebet „dominánssal”.
A tévhitekkel ellentétben a hátra fordulás nem mindig jelent megadást vagy fenyegetettségérzést. Ha kutyád farka ellazult, esetleg csóvál is, nyelve kilóg, fogai látszódnak és az eb szinte mosolyog, az a játékosságot jelenti. Ilyenkor a kutyák hajlamosak izegni-mozogni, széttárják lábaikat és hátukat szorosan a földhöz szorítják. Ekkor valóban lehet, hogy pocaksimit szeretnének vagy egy kis játékidőt. A szituáció értelmezésében az is segít, hogy ha felállsz, és a kutya valóban játszani akar, akkor úgy marad. Ha azért fekszik a hátán, mert fenyegetve érzi magát, akkor rögtön felpattan, amint te is odébb léptél.
Mi van akkor, ha a hátra fordulás mást jelent játék közben? Norman és munkatársai arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják a játék közbeni hátra fordulás jelentését és funkcióját. Azt akarták tudni, hogy a „hátra borulás és hanyatt fekvés felvétele” „behódolás”-e, és a későbbi agresszió akadályozására szolgál-e, vagy pedig „taktikailag, harci céllal hajtják végre”.
A kutatók két különböző kontextusban gyűjtöttek adatokat a kutya-kutya játékról: olyan játékmenetek során, ahol egy közepes méretű szuka kutyát 33 új, különböző fajtájú és méretű játszópartnerrel párosítottak, valamint 20 YouTube-videót, ahol két kutya játszott együtt.
Először is, a kutatók megfigyelték, hogy nem minden kutya dőlt a hátára játék közben. Ez különösen figyelemre méltó a szakemberek által figyelt játékok közben, ahol csak 9 eb mutatta ezt a viselkedést. A YouTube-videókban a 40 kutyából 27 borult fel, és ez hasonló méretű és eltérő méretű párokban egyaránt előfordult.
Mit jelentett ez azoknak a kutyáknak, akik felborultak? A kutatók megvizsgálták a hátra fordulás minden esetét, hogy kiderüljön, hogy az alávetettséggel, vagy inkább a játék interaktív, harcias természetéhez kapcsolódnak-e. A megállapítások egyértelműek: a két játszótárs közül a kisebbik nem fordult nagyobb valószínűséggel a hátára, mint a nagyobb kutya. Ezenkívül „a legtöbb borulás védekező volt, és a 248 borulás egyike sem volt szubmisszív”.
De ha egyszer a hátukon vannak, talán itt indul be a behódolás? Például egy kutya a hátára dőlhet, hogy elkerülje a nyakharapást, majd mozdulatlanul feküdhet, ami passzív behódolásra utal. De az ebek nem ezt csinálták. A kutatók arról számoltak be, hogy „egy kutya sem borult fel a partner közeledésére vagy agresszív lépésére, és nem maradt passzív a hátán”. Ehelyett a hanyatt fekvő kutyák blokkolták és harapást indítottak partnerük felé.
Bizonyos összefüggésekben a hátra fordulás összefüggésbe hozható félelemmel, az agresszió csillapításával vagy megelőzésével, de a fenti tanulmány emlékeztet arra, hogy a „borulásnak”, mint sok viselkedésnek, nincs egységes, univerzális jelentése. Ehelyett a játék közbeni hátradőlés gyakran csak játékos.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek