Miért fordítják a kutyák oldalra a fejüket? Magyar kutatók is megválaszolták a kérdést
2021. november 11
2021. november 11
Keveset tudunk arról, hogy pontosan miért fordítják gyakran oldalra a kutyák a fejüket. Éppen ezért kezdték el magyar kutatók is vizsgálni a kérdést.
A kutyák fejforgatása szívet melengető látvány, de nem sokat tudunk valódi céljáról. A kutyáknak élesebb a hallása, mint az embereknek, és képesek érzékelni a tőlünk érkező frekvenciákat és hangokat. De nekünk egy szempontból van előnyünk az ebekkel szemben: egy átlagos hallású ember képes érzékelni egy hangot, függetlenül attól, hogy az melyik irányból származik, míg a kutya irányhallása korlátozottabb.
Az emberi fül úgy van kialakítva, hogy olyan hatékonyan vegye fel a hangot, hogy az adott személynek nem kell a hang felé fordulnia annak rögzítéséhez. Egy ember hangfelismerési képességét nem befolyásolja, hogy elölről, hátulról, balról vagy jobbról jön-e, így ha valaki hátulról szólít, nem kell elfordulni, hogy halld.
Nem úgy a kutyáknál. Az ebek fülei részben vagy teljesen lefedik a hallójáratot, és akadályozzák a hangátvitelt, ezért meg kell változtatniuk helyzetüket a hangérzékelés optimalizálása érdekében. Szerencsére a kutya füle mozgatható, így az állat meg tudja tenni a szükséges beállításokat, hogy a hang pontos helyére összpontosítson. A különböző fajták különböző kihívásokkal néznek szembe. A német juhászkutya füle csak a csatorna hátsó részét fedi le, és korlátozza a hátulról érkező hangok érzékelését. A cocker spánielnek nehéz füleik vannak, amelyek teljesen lefedik a hallójáratokat, és akadályozzák a hanghullámok átvitelét minden irányból.
A fülek interferenciájának kompenzálására a kutyák felhúzzák a fülüket, és megdöntik a fejüket az optimális hanggyűjtés érdekében. Ha érdekes hang jön elölről, a kutya a hang irányába billenti a fejét. Ha a hang hátulról jön, az eb megfordulhat, mielőtt megdönti a fejét. Ha egy hang oldalról jön, előfordulhat, hogy egyáltalán nem dől meg, mert a fülek a fej oldalain helyezkednek el, és már jó helyzetben vannak a hanghullámok felvételéhez.
A mozgatható fülek abban is segítenek a kutyának, hogy megítélje a hang távolságát azáltal, hogy meghatározza az időkülönbséget, amikor a hang eléri a jobb és a bal fület. Lényegében a fej felhúzása és a fülek beállítása segít neki felmérni a hang helyét és távolságát.
Stanley Coren professzor korábban arra a következtetésre jutott, hogy azért fordítják a kutyák oldalra a fejüket, mert hosszú orruk kitakarja az embert, akire figyelni szeretnének. Ezt azzal magyarázta, hogy a laposabb arcú ebek csupán 52%-a, míg a hosszú orrú kutyák 71%-a döntötte oldalra fejét, miközben beszéltek hozzájuk. Előbbiek fejdöntését azzal is magyarázta Coren, hogy az állatok egyszerűen tudják, hogy így aranyosabbnak tartják őket.
Mivel ez nem feltétlen végleges magyarázat, többek között magyar kutatók is vizsgálták a kérdést.
Kutyáknál a fejforgatással és az emberi beszédfeldolgozás oldalirányú agyi mintázatával kapcsolatos korábbi vizsgálatok alapján azt feltételezték, hogy a fej billentése összefüggésben állhat a fokozott figyelemmel, és a mozdulat az oldalirányú mentális funkciókkal magyarázható. Azaz, amikor a kutatók a szótanuló kutyákkal kapcsolatos vizsgálataikat végezték megfigyelték, hogy a kivételes tehetséggel rendelkező ebek oldalra döntik a fejüket, amikor kérik tőlük a játékaikat.
Az alábbi angol nyelvű videóban látható a legújabb kutatás menete:
A tudósok a mostani tesztben 40 (33 átlagos, 7 kiemelkedő szótanulási képességgel rendelkező) kutyát figyeltek meg, és elemezték a fej oldalra fordítását. Megfigyelték, amikor a gazdák kértek kedvenceiktől egy számukra ismerős játékot. Az eredmények azt mutatják, hogy csak azok a kutyák döntötték gyakran oldalra a fejüket, akik korábban már megtanulták a tárgyak nevét. Így összefüggés lehet a fej billentése és a releváns, értelmes ingerek feldolgozása között. A szakértők azt is megfigyelték, hogy egy-egy eb következetesen, mindig ugyanabba az irányba dönti a fejét.
Számos élőlény, köztük az emberek is aszimmetriát mutatnak abban, ahogyan érzékszerveiken keresztül mozognak vagy érzékelik a környezetet. Például egy hangjel vagy kép feldolgozása során előnyben részesíthetjük a fület vagy a szemet a másikkal szemben. A kutyáknál ezek az aszimmetriák olyan viselkedésekben nyilvánulnak meg, mint a farokcsóválás, az orrlyukak használata szimatolás közben, vagy akár a mancs preferenciája, amikor megpróbálnak megragadni valamit, ami nem elérhető. A lateralizáció az agyműködésben is jelen van.
„A fej billentése egy újabb aszimmetrikus mozgás a kutyáknál, de ezt soha nem vizsgálták korábban. Megnéztük ennek a viselkedésnek a gyakoriságát és irányát egy konkrét emberi verbális hangra adott válaszként: amikor a gazdi megkérte a kutyát, hogy hozzon oda egy adott játékot. Ezt azután tettük, hogy rájöttünk, a fejbillentés gyakran előfordul, amikor az ebek figyelnek gazdájukra” – magyarázta Dr. Andrea Sommese, a tanulmány vezető kutatója, a Family Dog Project munkatársa.
(Képek: Getty Images Hungary)
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek