Miért fontos a kutyának, hogy pórázon sétáljon? Márton Attila különvélemény

A póráz használata vagy inkább nem használata egyszerű kérdés, mégis állandó vita tárgya.

Tény, hogy amikor kedvencünket lecsatoljuk a zsinór végéről, végre szabadnak érezheti magát. Kutyát póráz nélkül sétáltatni nem jogszerű, emellett pedig számos probléma okozója is lehet.

A szabadság hátulütője

Viszonylag kevés, szabadban megtörtént kutyatámadással kapcsolatban halljuk azt, hogy a zsinór végén lévő eb széttépte a másikat. A póráz nélküli sétáltatás esetében szóba jöhetnek még olyan nem várt és nem kívánt események, mint a szökés, a baleset, konfliktus azokkal, akik egyébként rettegnek a kutyáktól. Az erdőben, mezőkön rohangáló vagy esetleg szökés, kidobás miatt kóborló ebek okozta kár pedig megér egy külön történetet.

Fél méternyi kontroll

A póráz használatának kerülése érdekes témakör és az egész valahogy az irányítás körül forog. Van, aki kutyája minden mozdulatán uralkodni szeretne. Klasszikus példája a séta során két másodpercre megálló eb, akinek a pórázán azonnal rántanak egy jó nagyot, jelezvén, ideje azonnal tovább menni. Mert nem csak úgy sétálgatunk, szaglászgatunk.

Ott van a másik szélsőséges attitűd. Azoké, akiknek szent meggyőződése, hogy kedvencük felett maximális urammal bírnak, minden egyes gondolatukra, parancsukra pont azt fogja reagálni, amit kell. Ők azok, akik egy végzetes támadás előtt, kutyájuk mögött pár méterrel futva kiabálják: „Nem kell félni, nem bánt!”

Van még egy érdekes egyveleg. Róluk se feledkezzünk meg. Ők azok, akik pórázon tartják kedvencüket, mivel érzik, nincs felettük még megfelelő kontrolljuk, még nem viselkedik úgy, ahogy kéne. De mihelyt az eb megtanulja a megszokott útvonalat pórázon irányítva, lekerül a béklyó. Végre szabad lesz. És akkor jönnek majd a váratlan élethelyzetek…

Váratlan események

A tragikus kimenetelű események – vagy akár egy komolyabb összetűzés – után nagyon sokszor halljuk azt, ahogy a gazdi kétségbeesve mondja: nem tudom mi történt vele, ilyet még sosem csinált.
Valószínűleg azért, mert ilyen helyzetben a kutya még nem volt. Így nem is ismerhettük meg azt, ahogyan reagál. Egy helyzet sok összetevőből áll. Szagok, mozgások, hangok. Roppant sok inger, amelyeket az eb agya feldolgoz és dönt, hogy mit csináljon. Például nekimegy egy embernek, széttép egy másik négylábút, elszalad egy másik irányba vagy éppen az autók közé veti magát ijedtében egy forgalmas úton.

Az, hogy környezetünkben mi történik, nem tudjuk befolyásolni. Nincs ráhatásunk arra, hogy mikor kapcsol be egy riasztó vagy sziréna. Mikor történik olyan dolog, ami kutyánkat meglepi, vagy akár előhoz belőle egy olyan viselkedést, amelyre senki sem számított. Ilyenkor pedig nagyon hamar megtörténhet a baj.

Kit véd a póráz?

A pórázhasználat körül sokakban ott van a keserű mellékíz. Mintha az ebet megfosztanánk a szabadságától. Nem elég, hogy a lakásban bezárva tartjuk, ahol a mozgástere nem túl nagy, amikor aztán levisszük sétálni, akkor is kontroll alatt van szerencsétlen.
Aki úgy van a kérdéssel, hogy őt nem érdekli az, hogy mások esetleg félnek a kutyáktól vagy más négylábúban az övé kárt tehet, gondoljon arra, hogy a póráz a saját kedvencét is védi. Saját magától, illetve a nem várt élethelyzetektől. Nem (csak) azért kell pórázt használni, mert a jog ezt mondja. Hanem mert ez kutyánk érdeke is.

Nem egy eb szaladt már az autók közé. Sok esetben a szabadon szaladgáló kutya provokált harapásig fajuló konfliktust egy másik, pórázon lévővel szemben. A kontroll fontos. Viszont kritikus élethelyzetben póráz nélkül lehetetlen kifejteni.

(Képek: Getty Images Hungary)