Dr. Kajó Cecília: Panaszkodni érdemes!
2023. szeptember 12
2023. szeptember 12
Olaf, a francia bulldog szörnyű állapotban, fülében karfiol méretű daganattal került az állatvédőkhöz. Hosszas jogi procedúrával sikerült csak megakadályozni, hogy visszakerüljön eredeti gazdájához. Dr. Kajó Cecília állatvédelmi jogász írása.
Jogsegélyszolgálatunknak (Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat – a szerk.) van néhány vesszőparipája. Ilyen többek között a kutyák közterületen pórázon való sétáltatása, a kijárós macskatartás ellenzése és „a” panaszkodás joga. Vagyis hogy egy nekünk nem tetsző döntés ellen (nemcsak állatvédelmi, de bármely más kérdésben is) feltétlenül érdemes panaszt, fellebbezést, keresetlevelet vagy mást benyújtani. Idén eddig négy olyan sikeres panaszbeadványnál segédkeztünk, ahol gyökeresen más döntést hozott az Ügyészség. Emellett szintén voltak további sikereink jegyzői döntések megváltoztatása érdekében, a rendőrség által feljelentést elutasító döntések ellen. Ezen felül egy nyomozás bűncselekmény hiányában történő lezárása esetén is újraindult egy eljárás.
Miről van szó? Sokan felháborodnak, ha azt hallják a hírekben, hogy valamilyen országos gazember, vagy egyenesen egy gyilkos védője így meg úgy nyilatkozott, mondván, a tények magukért beszélnek, a bűncselekmény világos, minek egy bűnözőnek védő. Hát azért, mert az igazságszolgáltatásban is csak emberek dolgoznak, és beszéljünk őszintén, követnek el hibákat bőven.
Vagy azért, mert nem ismerik, vagy azért, mert nem elég jól ismerik a vonatkozó jogszabályokat. Vagy éppen azért, mert bizonyos jogi szabályok engednek egyfajta játékteret, a jogalkalmazás művészete pedig egyes fogalmak szakmai tartalommal való kitöltése kapcsán. Ilyen a legegyszerűbbnek tűnő jó gazda gondossága az állatvédelmi törvényből. Ebből pedig egészen komoly dilemmák kisülhetnek.
A példánknál maradva nagyjából megegyezhetünk abban, hogy mi a jó gazda gondossága egy kutya kapcsán. A macskáknál már véleményes, hogy kijárós legyen-e, vagy mint „szabad állat” korlátozható-e, illetve „élje ki vadászösztönét”. De hogy egy emu vagy egy piton esetében mi a jó gazda gondossága, az már komoly tudást igényel. Esetenként nem is jogit, hanem állatorvosit, etológusit, biológusit.
Vagyis nincs könnyű helyzetben a jogalkalmazó, ha profin végig akar menedzselni akár egy közigazgatási eljárást, akár egy büntetőeljárást. Komoly büntetőügyekben, emberölésnél pedig már nagyon komoly odafigyelést, szaktudást, tehetséget kell az igazságszolgáltatásnak nyújtania, amit sokszor nem tud. Ezért kell a védő, ezért kell a jogász sok esetben a bűnözők mellé is, hogy jogosan azt kapja, amit érdemel. Ne többet és ne kevesebbet, vagy akár semmit, csak azért, mert valaki épp nem látta el jól a munkáját.
Vegyük a legutóbbi sikertörténetünket, Olaf kutyusét. Olaf egy francia bulldog, akit borzasztó karfiolos füldaganattal találtak Békéscsabán. Több komoly műtéten esett át, ahol eltávolították a daganatokat a füléről, sőt hallójárat-irtást is alkalmaztak, illetve a fülkagylója is eltűnt lényegében. Jelenleg egy aranyos fókára emlékeztet a kutyus.
Íme a szóban forgó bulldog, illetve a sok szenvedést okozó daganata:
Olaf Békéscsabáról az ajkai Vahur gondozásába került.
Az állatvédő szervezet feljelentést is tett állatkínzás gyanúja miatt, hiszen az ellátó orvos szerint egy egyszerű fülgyulladással kezdődött mindent, amit ha idejében elcsípnek, egy kis kezeléssel és fülcseppel megoldható lett volna. Ezt a kutyát ugyanis hosszú ideig, hónapokig nézegették, ahogy a karfiolok egyre csak nőnek, fejlődnek a fülében. Hogy mit érezhetett a szegény állat, vagy milyen szaga lehetett annak a gyulladt fülnek, mindenkinek a képzeletére bízom.
A büntetőeljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében leírta, hogy ez az elhanyagolt, súlyos, gyulladásos állapot hatalmas fájdalmakkal és nyilvánvalóan maradandó egészségkárosodással is járt, mivel az állat lényegében megsüketült a beavatkozás után. Az Ügyészség ennek ellenére először úgy döntött, hogy a büntetőeljárást felfüggeszti 2025-ig, és ha addig a gyanúsított személy nem követ el újabb bűncselekményt, az eljárást meg is fogja szüntetni.
Ráadásul egy fontos, elkobzásról szóló szabályt sem vettek figyelembe. Így történhetett az, hogy az állatvédő szervezetet felszólították, hogy a több mint 500 ezer forintos műtét után, a már felgyógyult Olafot vissza kell adni az eredeti gazdájának.
Ilyen esetben érthető a felháborodás, de az önmagában kevés. Jogsegélyszolgálatunk segített a panasz megfogalmazásában úgy, hogy a szervezetnek az eljárási szabályok szerint valójában nem is volt panasztételi joga. Viszont egy hatóság akkor is figyelembe veheti a hozzá benyújtottakat, ha úgy dönt, hogy hivatalból felülvizsgálja és megváltoztatja egy jogsértő döntését.
Kicsit fából vaskarikának tűnik „hivatalbóli lépésnek” titulálni azt, amire más hívja fel a figyelmet, de mindenképpen élő gyakorlat országszerte a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával.
Jelenleg ott tartunk, hogy a korábbi döntést visszavonva a gyanúsítottal szemben vádat emeltek, és ehhez szorosan tapad az elkobzásról szóló döntés is, hiszen az a büntetőjog szerint állatkínzás esetén kötelező.
Mit tanulhatunk ebből az esetből? Alaposan olvassuk el, amit egy hatóságtól, bíróságtól, ügyészségtől kapunk. Figyeljünk a határidőkre, figyeljünk arra, hogy milyen lehetőségünk van – vagy nincs.
„Ne foglalkozzunk” azzal, ha leírják, hogy nincs panasztételi jog, nincs fellebbezési lehetőség. Minden hatóságnak lehetősége van saját magának kijavítani egy rossz döntést.
Ne hagyjunk annyiban semmit, ne mondjuk azt, hogy nincs igazság, hogy nincs értelme tovább menni, hogy úgyis minden és mindenki igazságtalan, korrupt, hozzá nem értő, szakbarbár.
Jogászként azt tanácsolom a sok éves tapasztalatok alapján, hogy menjünk el a végsőkig, tartsunk ki igazunk mellett. Ugyanakkor mindig kérjük ki szakember véleményét, ne a düh hajtson, és ne pusztán abból álljon egy beadvány, hogy maguk hozzá nem értő korrupt gazemberek, nincs keresnivalójuk az igazságszolgáltatásban…
Sok év alatt tapasztaltam olyan radikális változásokat döntésekben, amit magam sem gondoltam volna, illetve sok panaszbeadvány megfogalmazásában segítettem-segítettünk úgy, hogy teljesen világos volt, hogy az alapdöntés egy hatalmas nagy hiba, amit szinte biztos, hogy meg fognak változtatni.
Panaszkodni tehát érdemes, jogorvoslati lehetőségeket igénybe venni mindig tanácsos, hiszen sok esetben teljes fordulatot vehet egy állat élete, vagy más ügyekben a saját problémánk megoldása is.
Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.
Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.
A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek