Senkinek sem kellett a nagytestű kutyus, aki most álmában mosolyog, mert mégis otthonra talált

Petey, a mentett kutyus a számtalan, az élet által elégörgetett akadály ellenére is boldog fiú volt. Mindössze 1 évesen az édes kölyökkutya már elmondhatta magáról, hogy ő a menhely legrégebbi lakója. Érthetetlen, miért nem akadt potenciális örökbefogadója. Vagyis, nem teljesen.

A kutyus ugyanis nemcsak boldog fiú, de meglehetősen nagy is. És sajnos a nagytestű ebek gyakran arra a sorsra jutnak, mint a fekete macskák: senkinek sem kellenek. Az idő azonban egyre csak sürgetett, ugyanis a megyei menhely rendkívül túlterhelt volt. A lelkiismeretes gondozóknak hála mindent megtettek azért, hogy Petey kapjon még időt, és megtalálhassa a neki is kijáró nyugalmas otthont. Így került a fiatalúr az SPCA-hez, akik globális szinten segítenek az állatokon.

Nehéz helyzetben is emelt fővel, derűsen

Bár a helyzet lélekölő volt, Petey egyáltalán nem tűnt szomorúnak. Ehelyett tele volt energiával és izgalommal, hiszen új barátokat szerezhetett magának. Amint megérkezett új, ideiglenes otthonába, elképesztően izgatott lett. Húzta a gondozóját a pórázon, alig várta, hogy bemehessen az épületbe.

A kölyök rendkívül élénk személyisége eleinte megdöbbentette az SPCA munkatársait, különösen, ha figyelembe vették, hogy hányszor figyelmen kívül hagyták a gazdijelöltek az előző menhelyén. Az első pillanattól kezdve rendkívül barátságos volt mindenkivel és játékosságban sem akadt párja. A gondozók értetlenül álltak a tény fölött, hogy ez az értelmes, élénk szeretetbomba senkinek sem kellett.

Ezen változtatni kellett!

Petey új barátai az SPCA-nél azonnal feltöltöttek róla egy képet a weboldalukra és a közösségi média felületükre is, amint megérkezett. De nehezen tudták leplezni a félelmüket, hogy ismét kudarcba fullad az otthonkeresés. Attól féltek, hogy a kisebb kutyák mellett Petey újra hatalmasnak tűnik majd és senki sem fogja magában érezni az energiát, hogy egy ilyen nagytestű ebnek legyen a gazdája.

Mindezek ellenére alig néhány hét alatt Petey személyisége máris rabul ejtett valakit. Szerelem volt első látásra. Amint megpillantották a kutyust, azonnal tudták, hogy őt akarják! Egy hónappal az SPCA-nél való tartózkodása után a szertelen fiúcska csatlakozott új családjához, és hivatalosan is véget ért a küzdelem. Bár, ha Petey-t kérdeznénk, ő valószínűleg kalandként számolna be a menhelyi tartózkodásáról.

Szerencsére nem telt sok időbe, és a fehér bundás kis izgága beilleszkedett az új otthonába, és már kutyatesókkal és szerető gazdikkal van körülvéve. Imád a labda után szaladni, ölelni és puszikat adni. Álmában pedig úgy mosolyog, mint aki mindig is tudta, hogy egyszer úgyis rendeződnek a dolgok.

Egy a sok közül

Petey története nem egyedülálló, számos kutya tölt el hosszú hónapokat is menhelyen, mire családra lel. Igaz ugyan, hogy ezeken a helyeken fajtársaikkal lehetnek, és a gondozók igyekeznek annyi szeretettel elhalmozni őket, amennyivel csak emberileg lehetséges, de te is tudod, egy kutyának szüksége van igazi gazdira, akiért feltétel nélkül doboghat a szíve.