Közös képességet fejlesztettek ki az emberek és a kutyák

Hittük is meg nem is, most viszont a tudósok bebizonyították: a kutyák, sőt a farkasok is emlékeznek arra, hogy az emberek hová rejtik az élelmet. A két állatfaj között csupán néhány élelemmel kapcsolatos motivációban és a kitartásban van némi különbség.

A nemrégiben tett felfedezés rávilágít arra, hogy az ember által elrejtett élelemre való emlékezés a tudósok szerint arra utal, hogy a kutyák és a farkasok képesek a megfigyelésen alapuló térbeli emlékezetnek nevezett szociális tanulás egy formájára. Ez a kutatás megerősíti azt, amit a legtöbb gazdi is megtapasztalhat, hogy egy kutyus emlékszik arra, amit megfigyel.

Emlékezünk, majd felidézzük a látottakat

Először is: tisztázzuk, mi is az a megfigyelésen alapuló térbeli emlékezet! Ez egy olyan képesség, amely során egy környezet vagy helyszín elrendezését egyszerű megfigyeléssel megjegyezzük és feltérképezzük. Mindez pedig lehetővé teszi számunkra azt, hogy ezt megőrizzük az emlékezetünkben, majd az elraktározott információkat később felidézzük.

Más állatok is képesek így memorizálni

Az embereken kívül egyébként a madarak, a vízi állatok – köztük a delfinek és az oroszlánfókák – valamint egyes rovarok – mint a méh is – rendelkeznek különböző mértékű térbeli megfigyelési memóriával. Ahogyan azt már korábbi kutatások is bebizonyították, a farkasok és a tőlük körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt elvált kutyák is rendelkezhetnek ilyen memóriával, de képességeikről eleddig nem sokat tudtunk.

Így tesztelték a kutyákat és a farkasokat

A Plos One folyóiratban közzétett tanulmányhoz osztrák kutatók kilenc farkassal és nyolc keverék kutyával végeztek kísérleteket az ausztriai Ernsbrunnban található Wolf Science Centerben. Minden állatot arra teszteltek, hogy képes-e megtalálni négy, hat vagy nyolc elrejtett élelmet. A vizsgálat során a kutyáknak és a farkasoknak egyszer úgy kellett megtalálniuk a „prédát”, hogy látták az elrejtő embert. Más esetekben viszont a rejtekhelyet kellett megtalálniuk.

Nem csak a szimat segített

Az első öt alkalommal a kutyák és a farkasok is gyorsabban megtalálták az élelmet akkor, amikor látták, hova dugták azt az emberek. Ez arra utal, hogy az állatok nem csak a szagokra hagyatkoztak a keresés során. Ez erősíti azt a hipotézist, hogy a kutyáknak és a rokonaiknak is van megfigyelésen alapuló térbeli memóriája.

A kutatócsoport emellett azt is megállapította, hogy a farkasok a kutyáknál jobban teljesítettek a rejtekhelyek megtalálásában – függetlenül attól, hogy látták-e az elrejtett élelmet vagy sem.

A szakértők mindezt azzal magyarázzák, hogy a farkasoknak erősebb motiváció lehet az élelemszerzés, ezért kitartóbbak is.

Az evolúció eredménye lehet

Dr. Jacqueline Boyd, a Nottingham Trent Egyetem Állat-, Vidék- és Környezettudományi Karának állattudósa szerint az eredmények arra utalnak, hogy a házi kutyák esetében a megfigyelő térbeli memória valószínűleg a konvergens evolúció eredménye, ahol a kutyák és az emberek évezredeken át egymás mellett fejlődtek, és közös képességeket fejlesztettek ki. A szakértő hozzátette: az elrejtett élelemraktárak megtalálásának képessége a farkasok számára is potenciális túlélési előnyt jelent.