Kedvenced is elkaphatja a majomhimlőt? Ezekre a tünetekre figyelj

A szakértők attól tartanak, hogy a betegség átterjedhet az állatokra is, így szinte lehetetlenné téve a felszámolását. Egy 4 éves, Párizsban elő olasz agár az első kutya, aki megfertőződött a majomhimlővírussal. A kutatók arról számoltak be, hogy az állaton gyanús hólyagokat véltek felfedezni 12 nappal azután, hogy gazdáinál jelentkeztek ezek az elváltozások. A tesztek megerősítették, hogy ugyanaz a majomhimlőtörzs fertőzte meg a gazdikat és a kutyát is.

A fizikai érintkezés útján terjedő vírust júliusban nemzetközi egészségügyi veszélyhelyzetnek nyilvánították. Jelenleg körülbelül 44 000 esetről tudnak 96 ország területén. Mai cikkünk különösen nagy segítségedre lehet, ha utazni készülsz kedvenceddel, vagy egyszerűen csak szeretnél annyira tisztán látni az új járvánnyal kapcsolatban, amennyire csak lehet.

A majomhimlő meghatározása

Az emberi betegségek mintegy 60%-ához hasonlóan a majomhimlő is zoonózis. Olyan betegség, amely állatoktól származik, majd embereket fertőz meg. 1958-ban nevezték el, miután Dániában kutatásra használt, fogságban tartott majmokban fedezték fel, de elsősorban rágcsálóvírus. Fő állathordozója ma is ismeretlen.

Az első, embert érintő esetet 1970-ben diagnosztizálták, 12 évvel a majomhimlő kezdeti azonosítása után. 2010-re az emberről emberre történő terjedésről szóló jelentések kezdtek megjelenni, 2017-ben pedig egy helyi járvány kitörése kezdődött meg Nigériában. A vírus mára világszerte fellelhető.

Mit gondol a virológus a kialakulóban lévő pánikról?

Colin Parrish, a Cornell Egyetem állatorvosi virológiai professzora tanulmányozza az újonnan megjelenő vírust. Elmondása szerint nem meglepő, hogy kedvenceink is ilyen korán érintetté váltak, tekintve, hogy milyen közel állnak hozzánk, és milyen sok időt töltünk együtt.

Bár a kis olasz agár szerencsésen felépült, komoly aggodalmat váltott ki a kutyatartók körében. Őszintén elkezdte őket érdekelni, hogy megfertőződhetnek-e kedvenceik által, miután az világossá vált, hogy mi könnyedén átadhatjuk nekik a betegséget.

Parrish elmondta a National Geographic-nak, hogy ezek a félelmek nagyrészt alaptalanok. Több tízezer emberi fertőzés esetén, ha a kutyák nagyon fogékonyak lennének, már sokkal több eset ütötte volna fel a fejét. Egyetlen dokumentált alkalom miatt még nem lesz veszélyes az ebet sétáltatni, kutyafuttatóba vinni vagy kutyanapközibe adni.

Képesek a kutyák továbbadni a majomhimlő vírusát?

Összességében egyelőre viszonylag keveset tudnak a háziállatok, például a kutyák és macskák majomhimlőjéről. Az említett agár esetét dokumentáló tanulmány nem részletezte az állat tüneteit, vagy a betegségének súlyosságát, de már létezik egy lista a lehetségesen megjelenő tünetekről az állatok esetében is. A blökik a következőket tapasztalhatják: letargia, ételmegtagadása, köhögés, orr- vagy szemfolyás, hólyagos kiütés. Nem világos egyelőre az sem, hogy a vírust megfertőződött kutyák átadhatják-e más kutyáknak, vagy vadon élő állatoknak; és azt sem tudják még, hogy visszafertőzhetik-e az embereket.

Ez a folyamat attól függ, hogy az ebek vagy más fajok képesek lesznek-e hatékonyan kitermelni és felszaporítani a vírus kórokozóit olyannyira, hogy le is adhassanak belőle annyit, hogy az betegséget váltson ki. Bár a kutatók úgy látják, hogy egyes állatok, például a prérikutyák valószínűleg képesek terjeszteni a majomhimlőt az orrváladékukon és a székletükön keresztül, a kutyákra nézve most még nincs elég bizonyíték.

Colin Parrish szerint elméletileg persze megvan arra az esély, hogy egy sérült kutyával érintkezve az ember is megfertőződjön, de egyelőre még a legnagyobb kockázat az ember-ember közötti érintkezésből adódik.

Hogyan óvd magad és kedvenced?

„Miközben a megbetegedések száma tovább növekszik, még mindig kijelenthető, hogy a lakosság nagy részét nem fenyegeti a majomhimlő megfertőződésének veszélye. Az állatok és a házi kedvencek jelenleg nem jelentenek veszélyt az emberekre. – mondta el Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet egészségügyi vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója még augusztus végén.

Valójában az emberek nagyobb kockázatot jelentenek az állatokra. A közegészségügyi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a majomhimlőben szenvedőknek kerülniük kell a háziállatokkal, haszonállatokkal és más fogságban tartott állatokkal, valamint a vadon élő állatokkal való érintkezést is!

Ha bizonyítható, hogy a betegség kialakulásakor nem lépett kontaktusba a háziállat a gazdival, azt javasolják, hogy mindenképpen szállítsák el őket rokonokhoz vagy ismerősökhöz. A karantén letelte után egyébként is érdemes fertőtleníteni az egész lakást, de ha háziállat is van a képben, ez kiemelten fontos.

Vannak azonban olyanok is, akiknek nincs más választásuk, mint házi kedvencükkel maradni fertőzötten, a karantén ideje alatt is. Ebben az esetben az ésszerű intézkedéseknek elégnek kell lenniük. Ilyen a kiütéseket takaró ruhák viselése, a rendszeres kézmosás, kézfertőtlenítő használata, az állatok körül a maszk és kesztyű viselése és a blökik távoltartása a szennyezett ágyneműktől, ruháktól és törölközőktől. Természetesen tartózkodjunk minden szélsőséges viselkedéstől, mint az állatok fertőtlenítőszerben való fürdetése vagy fertőtlenítőszerrel való lepermetezése. A gondos hulladékkezelés is létfontosságú, így megakadályozhatjuk, hogy átterjedjen a betegség a környékbeli állatokra, amelyek a szemétben turkálhatnak.

Abban az esetben, ha nálad diagnosztizálták a betegséget, és kedvenceden is tapasztalsz 2 vagy több tünetet a veled való érintkezéstől számított 21 napon belül, mindenképpen vedd fel a kapcsolatot az állatorvossal!