Ilyen gazdik vagytok Ti – Elkészült a Magyar Kutyás Körkép

A vártnál is nagyobb érdeklődést mutattak olvasóink a nemrégiben közzétett kérdőívünk iránt, amivel arról szerettünk volna átfogó képet kapni, mi jellemzi a hazai kutyatartást. Izgalmas eredményeket kaptunk, amelyek első részét foglaltuk most össze.

A Magyar Kutyás Körkép 2024 elnevezésű kérdőív a kutyatartóvá válástól a kutyás hétköznapokon át igyekezett megvizsgálni, mennyire tudatosak a hazai gazdák, és milyen szerepet tölt be kedvencük a mindennapokban. Összesen 2417-en válaszoltak a kérdésekre.

A lakásban és a kertes házban élő kutyatartók aránya

Kíváncsiak voltunk, mennyi kutyus él lakásban, illetve kertes házban. Mint a válaszokból kiderült, a kérdőívet kitöltő gazdik, illetve kedvencük között szinte ugyanannyian élnek lakásban, mint kertes házban. Ha összeadjuk a fővárosi, vármegyeszékhelyi, illetve kisebb városokbeli lakásban élők számát, akkor az a válaszadók 48,4 %-a. Ehhez mérten a fővárosban, vagy egyéb városban, de családi házban élők aránya 44,3%. Ha ehhez hozzászámítjuk a falun élő kitöltőket (a válaszadók 6%-a), ahol nagy valószínűséggel szintén tartozik udvar is a portához, úgy azt mondhatjuk, az arány kiegyenlítődik.

A kérdés kapcsán fontosnak tartjuk elmondani, hogy

pusztán a kert megléte nem jelenti azt, hogy egy kutyának jobb élete lenne.

Sőt, hangsúlyoznánk, hogy egy kertes házban élő ebnek is szüksége van a sétáltatásra, hogy új ingereket szerezzen, és valóban ki tudja mozogni magát. A témában cikkünk is született, éppen azért, mert még mindig tartja magát a nézet, hogy az udvarra való kiengedés (vagy a kinti tartás) helyettesíti a sétáltatást. A témához kapcsolódóan pedig érdemes megjegyezni, hogy a lakhatási körülmények nagyban befolyásolják a fajtaválasztást. Míg egyes kutyák tarthatók lakásban, úgy más fajták méretükből vagy energiaszintjükből adódóan nem tolerálják az efféle bezártságot. Klasszikus példa a komondor, aki olyan hatalmas, hogy (talán) senkinek sem jutna eszébe lakásban tartani. Ugyanakkor egy kis yorkshire terrier – terrier lévén – is csak akkor érzi jól magát a négy fal között, ha biztosítják számára az elegendő mozgást. A szintén kisebb méretű tacskóról ne is beszéljünk!

Összegezve: a lakhatási körülmény lehet kizáró tényező a fajtaválasztásnál, ugyanakkor minden élethelyzetben biztosítani kell a kutyád számára az elegendő mozgást és az ingergazdag környezetet. Ehhez pedig elengedhetetlen a sétáltatás.

Több száz kutyus sosem sétál a Magyar Kutyás Körkép alapján

A válaszadók jelentős része azonban nem hordja sétálni a kutyáját, sosem.

Arra a kérdésre, hogy naponta hányszor tesznek egészségügyi sétát kedvencükkel, a kitöltők 12,4%-a azt jelölte, hogy soha.

Még ennél is magasabb azok aránya, akik csak egyszer viszik ki a kutyát: a gazdák 31,9% számolt be erről.

Naponta két sétát a kitöltők 21,8%-a tesz, míg a fennmaradó 34% háromszor vagy még többször is útnak indul kedvencükkel. Az is kiderült, hogy a sétáltatók 82,5%-a rendszeresen viszi le 45 percnél hosszabb kalandozásokra kedvencét, míg a többi gazdi csak ennél rövidebb utakra vállalkozik.

A kérdés kapcsán ide kattintva egy igen elgondolkodtató írást ajánlunk a figyelmedbe, amelyben kiderül, miért lenne jobb név a sétáltatás helyett a szagoltatás. Ha innen közelítjük meg a tevékenységet, egyértelmű, hogy az nem pusztán a mozgásról szól, hanem a már említett ingerekről. Amelyek elengedhetetlenek az állat mentális jóllétéhez. A cikkből az is kiderül, milyen káros következményei lehetnek annak, ha nem elégülnek ki a kutya igényei. Előrebocsátjuk, hogy igen súlyosak!

Mennyi időt tölt egyedül a kutya?

A mozgás mellett a már említett mentális egészség feltétele az elegendő társas aktivitás, továbbá a feladatozás, játékok, egyéb stimulusok. Az, hogy mennyi időt tölt rendszeresen egyedül a kutya, sejteti, hogy mennyire tud megvalósulni a minőségi közös időtöltés a gazdával, illetve egyéb családtagokkal. Ezenfelül a tartós magány számos mentális és lelki probléma indikátora lehet, köztük a szorongásé vagy a depresszióé.

A válaszokból az derült ki, hogy jelentős azon kutyák száma (10,2%), akiket akár 10 órára is magukra hagynak. 4 és 8 óra egyedüllét a kitöltők 36,8%-ánál rendszeres, míg a válaszadó gazdik fele maximum 4 órára hagyja felügyelet nélkül kedvencét.

Itt írtunk arról részletesen, milyen hatással van az állatra a tartós magárahagyottság. Aki a munkája vagy egyéb kötelezettsége miatt kényszerül arra, hogy rendszeresen huzamos ideig otthon hagyja kedvencét, érdemes az ajánlott cikk elolvasása után átgondolnia az olyan lehetőségeket, mint a hivatalos kutyasétáltató, a kisállatszitter. Illetve egyeztetni a rokonokkal, barátokkal, hogy lenne-e olyan személy, aki segítene neki a kutya körül.

Sokan tartanak több kutyát

Mint a válaszokból kiderült, a kérdőívet kitöltő gazdák többsége csak egy négylábút gondoz, ám sok háztartásban kettő vagy több kutya is osztozik a figyelmen.

A Magyar Kutyás Körkép 2024 kérdőív eredményeit először a DOGZ Fesztivál és Konferencia keretében publikáltuk. Ha kíváncsi vagy, milyen remek hangulatban telt az idei rendezvény, vagy ott voltál, és nosztalgiáznál, az alábbi írásokon keresztül megteheted.