Így zajlik a 9 magyar kutyafajta megmentéséért folytatott küzdelem: „A magyar fajtáknak nem terhelt a génállománya”

A populáris, külföldről beáramló új fajták miatt a magyar fajták népszerűsége sajnos háttérbe szorult. A történelem, a divatirányzatok és a társadalmi berendezkedés változása mind a 9 nagyra becsült fajtánkat a kihalás szélére sodorta. Míg néhányuknak azóta szép nemzetközi hírnévre is sikerült szert tennie, mások továbbra is a fennmaradásért küzdenek. De már nem egyedül!

Magyarország a világon elsők között ismerte fel a kutyafajták esetében is a génmegőrzés fontosságát. A puli, a pumi, a mudi, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, az erdélyi kopó, a rövidszőrű magyar vizsla és a drótszőrű magyar vizsla nem csak hungarikum, a nemzeti identitás szimbóluma. Immáron gyakorlati támogatást is kapnak, hogy a veszélyeztetett fajtákból is stabil állományt hozhassanak létre. Ez év április 3-án az Agrárminisztériumban tartott sajtótájékoztatón elképesztő dolgokat tudtunk meg a már 4 éve zajló megfeszített munkáról és annak eredményeiről. A cél az, hogy egyszer és mindenkorra rehabilitáljuk büszkeségeinket. Az eseményen megszólalt dr. Nagy István agrárminiszter; dr. Kovács Gábor molekuláris genetikus, a génmegőrzési projekt kutatás vezetője; Balázs László, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke, valamint Korózs Gábor, a MEOE Szövetség elnöke.

Ebben is első kis országunk

Az Agrárminisztérium 2019-ben célul tűzte ki a 9 magyar kutyafajta genetikai vizsgálatát. „A magyar ebfajták génmegőrzését szolgáló genetikai vizsgálatok eredményeinek ismertetése, géntérképek bemutatása” elnevezésű projekt első két évében a mintagyűjtés zajlott a 9 magyar fajtából: „Sikerült fajtánként 4-4 egyednek a genom szekvenálása, azaz a DNS bázis sorrendjének meghatározása. Az adatok bioinformatikai kiértékelése már 2022-ben elkezdődött, de ennek befejezése az idei év feladat lesz” – magyarázta dr. Kovács Gábor.

Az adatbázisban nemcsak a 9 magyar fajta adatai szerepelnek, hanem a további 202 fajta 3401 egyedének mintái is. Az adatbázis lehetőséget nyújt arra, hogy 95-98%-os biztonsággal megállapíthassák egy kutyáról, hogy milyen fajta. Ez akkor különösen hasznos, ha az egyed külső jegyei alapján például puminak tűnik, de eredete ismeretlen. Tudományos kifejezéssel élve így „azonosíthatók lesznek a fajtaspecifikus genetikai bélyegek.” A tervek szerint ez a genetikai modell a MEOESZ tavaly, tragikus hirtelenséggel elhunyt elnöke, Korózs András után a „Korózs-panel” nevet kapná.

Kovács Gábor többek között arra is felhívta a figyelmünket, hogy ez egy nagyon időigényes feladat. Magyarország mégis az elsők között van, ahol ilyen tevékenység folyik. A legtöbb kutatócsoportnál nincs teljes genomszekvenálás.

A kezdetektől együttműködve a tenyésztőkkel

Dr. Nagy István agrárminiszter beszélt arról, hogy mekkora büszkeség számunkra, hogy első között ismertük fel a génmegőrzés fontosságát, és nemcsak a haszonállatok vagy a kultúrnövények tekintetében, hanem a magyar kutyafajták, nemzeti kincseink vonatkozásában is. A projektet 2018-ban fogadták el, 5 évre szól és 12 milliárd forintot meghaladó keretösszeg biztosítja a hatékony munkát.

„A magyar kutyafajták a magyar tenyésztők évszázados munkájának büszkeségre méltán okot adó eredményei, amelyek szerves részei a hazai tájnak és életnek. A tenyésztőszervezetek fő célja, hogy a magyar fajták tenyésztése minél ellenőrzöttebb és biztonságosabb körülmények között történjen, hogy e különleges fajták minél tovább fennmaradjanak az utókor hasznára és örömére.” – hangsúlyozta a miniszter úr.

A legjobb hír, amit csak hallhattunk

Korózs Gábor azonban egy másik nagyon fontos dologra is felhívta beszédében a figyelmet. Az elmúlt évek nem csak a genom szekvenálás területén hoztak kimagasló sikereket. A projekt keretében fény derült arra is, ami a legtöbbünket valószínűleg komolyan foglalkoztat. Hogyan szolgál ezeknek az ebeknek az egészsége ilyen hányattatott múlttal a hátuk mögött?

A hazai állomány különböző betegségekkel való terheltségét a Haszonállat Génmegőrzés Intézetében vérből történő diverzitáselemzéssel vizsgálták. Kiderült, hogy genetikai betegségek ugyan jelen vannak az esetükben is, (mint minden más fajta esetében a világon) azonban egyetlen fajta génállománya sem terhelt. Egészségesnek mondható mindegyik magyar kutyafajta!

Az elnök úr továbbá beszélt arról is, hogy ez még mind kevés lenne ahhoz, hogy felhívjuk ezekre az óriási értékekre a figyelmet. A szívéhez nagyon közel álló, a 9 magyar kutyafajtát népszerűsítő Iskolaprogram és Tanösvény keretében már több mint 10 ezer gyermek ismerhette meg büszkeségeinket.

Akinek nem lehet elégszer köszönetet mondani

A sajtótájékoztató végén Balázs László, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke átvehette a MEOESZ kezdeményezésére összegyűjtött adományt. Az összeget a törökországi földrengés áldozatainak felkutatásában való közreműködésükért kapták. A MEOESZ tagszervezeteként látják el önkéntes tevékenységüket 48 fővel és 18 kutyával. A törökországi mentésben 20 fő és 4 kutya vett részt, és 17 emberéletet mentettek meg.

Balázs úr mesélt arról is, hogy az élő áldozatok kiszagolását követően volt, hogy 24-36 órás bontási munkálatok következtek. Az alacsony hőmérsékletre való tekintettel az ebeknek még nehezebb dolguk volt, ugyanis ilyen körülmények között még bonyolultabb volt szagot fogniuk. A helyzetet továbbá nehezítette az is, hogy sok esetben nagyon magas, 8-10 emeletes házak romjai alól kellett kiszagolniuk, majd kimenteniük olyan embereket, akikre 6-8 emeletnyi rom zuhant.

A csapat a mentési munkálatok után két héttel újra ellátogatott Törökországba. Találkoztak azokkal a túlélőkkel, akik nekik köszönhetik az életüket. Volt olyan, aki a mentésének folyamatából mindössze egy nagy fekete kutyára emlékszik, aki megnyalta az arcát.

A támogatást a mentőkutyákkal kapcsolatos kiadásokra, a rehabilitációra, a képzésre, az élősködők elleni védelemre, vitaminokra és táplálékkiegészítőkre fordítják.