A magyar kutyafajták nemzetközi megítélése: tényleg jobban becsülik őket külföldön, mint itthon?

Hazánk hírnevét külföldön nemcsak kutatóink, tudósaink, feltalálóink, művészeink vagy a gulyásleves öregbíti, hanem a 9 magyar kutyafajta is. A világon számos helyen tenyésztik és tartják őket, méltatva jellemüket, teherbírásukat, küllemüket, intelligenciájukat. Következő cikkünk azért született meg, hogy mi is tisztában legyünk vele, milyen varázslatos kincsek birtokában vagyunk.

Előző írásunkban szót ejtettünk már a megingathatatlan mudiról, a huncut pumiról, a professzionális erdélyi kopóról, és a gyermekszerető kuvaszról. Ma pedig nagy örömünkre elláthatjuk dicsérettel a pulit, a komondort, a vizslát és a magyar agarat is, hogy láthasd, milyen pozitív a magyar kutyafajták megítélése külföldön is.

Akiért Mark Zuckerberg is rajong: a puli

Minden magyar tudja, hogy a Facebook alapítójának Beast (Vadállat, Fenevad) nevű fehér kutyusa egy puli, aki ugyan nem Magyarországról érkezett, de a felmenői magyarok. Beastet 2011-ben, egy Oregon állambeli Grants Pass nevű városka tenyésztőjétől, a Pannonia Puli Kennelből hozta a Zuckerberg házaspár, felmenői pedig nem mások, mint Joli és Imrus, az Ercsiben található Kalácsos Kennel kutyái. Így tehát megegyezhetünk abban, hogy a fehér, felmosóra emlékeztető ebnek esélye sem lenne letagadni a származását.

Árminiczki János, a Magyar Puli Klub elnöke mesélt a pulik jelenlegi, hazai helyzetéről a hellovidek.hu-nak adott interjújában: „Fontosnak tartjuk a pulipopuláció genetikai variabilitásának fenntartását, az elfogadott színek stabilizálását, minőségben és mennyiségben is. Igen kevés tenyésztés van az országban, előtérbe helyeződtek a divatfajták. Szerintem ez alakította ki ezt a jelenlegi helyzetet. A legtöbb hobbitenyésztő egy-egy almot hoz le éves szinten, nagyon kevés, 20-25 komolyabb tenyészet van az egész országban.”

Sokan a szőre miatt ódzkodnak tőle, holott alig van vele gond. Nem hullik, és az ápolása sem igényel különösebb erőfeszítéseket. Erre és a többi remek tulajdonságára is rájöttek már a skandináv országokban és Hollandiában, de az angolok is kezdenek felzárkózni. Ukrajnában és Oroszországban is élnek tenyésztők, akik a Magyar Puli Klubbal is tartják a kapcsolatot, de az Egyesült Államokban még reklámszerepeket is kapnak.

Akit méltatlanul alulértékelnek külföldön is: a komondor

Olyan tekintélyt parancsoló a megjelenése ennek az ebnek, hogy aki találkozik vele, egy csöppnyi félelem mellett csodálatot érez. Hatalmas mérete ellenére családi kutyának is ideális, ugyanis hatalmas szívben mindenkinek jut hely. Nem egygazdás fajta, makacs viselkedésnek hírmagját sem lehet megtalálni benne, az egész családra hallgatni fog. Az agresszivitás és a hangos szó azonban a lelke és szíve mélyéig hatol.

Ami számunkra azonban elképesztő, hogy még ma is, önmagától, hibátlanul képes megítélni, hogy mi a feladata, így munkakutyaként hiánypótló. Sőt, tovább megyünk: városi vagy vidéki környezetben is megállja a helyét őrző-védő állatként. A betolakodó egy tapodtat sem mozdulhat, ha egy komondorral találja magát szemben. De nem vérfürdőre fogsz hazaérkezni, hiszen célja nem a likvidálás, hanem a hatástalanítás.

Az 1500-as évek óta Magyarországon a tanyák első számú védelmezője, de már a honfoglalás kori feltárásokon is találtak olyan csontvázakat, amelyek feltehetően a komondorok elődjeié voltak. Rendkívül tiszta a vérvonala, ennek ellenére azonban nincs fajtabetegsége és az orvost is csak hírből ismeri.

Külföldön is tartják, főleg az USA és Oroszország területén. Egy litván komondor, Hanga meghódította az internetet is. Gintarė Bertauskienė, a gazdi, gyerekkora óta rajongó, nem is tudta volna elképzelni, hogy más fajtájú kutyája legyen. Sajnos egyelőre nem sok litván ismerte még fel a fajta potenciálját, összesen 2 egyed él az országban.

Akit még külföldön sem kell senkinek bemutatni: a vizsla

Az American Kennel Club összesítése szerint 2020-ról 2021-re a vizsla 3 helyet ugrott előre a népszerűségi listán és így a 32. helyet foglalja el a kis vöröske. Kevés hazai fajta mondhatja el magáról, hogy nem tartozik a veszélyeztetettek közé, de a vizsla igen. Jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is.

A Magyar Vizsla Klub Egyesület honlapján találhatunk számos korabeli újságcikket is, ahol a ’70-es, ’80-as és ’90-es évek külföldi sikereiről kaphatunk tájékoztatást. Ezek a csodás, aktív és agilis ebek már ilyen hamar felkeltették egy libanoni vadász figyelmét, aki hazájában elsőként birtokolt vizslát. Az interjút olvasva hihetetlenül érdekes volt látni, hogy milyen szenvedéllyel és elégedettséggel beszél a Magyarországról beszerzett kutyáról.

De ott vannak Amerikában is; ráadásul nem is akármilyen pozícióban! Matka K9-es kiképzést kapott, és a Minnesota állambeli Capitolium épületében ő az első számú bombakereső. Matkát a jelleme miatt választották ki erre a pozícióra, ugyanis a vizslák intelligenciájuk, szorgalmuk, jó koncentrációs képességük és céltudatosságuk miatt a kutyavilágban nehezen találnak kihívókra. Ezen felbuzdulva több amerikai reptéren is dolgoznak már ilyen selyemfülű négylábúak. Sőt, egy Feco nevű fiatalúr az amerikai védelmi minisztérium kötelékét erősítette, ahol földön, vízen levegőben is helytállt. Feco tavaly, 9 évesen vonult nyugdíjba. Látod, le sem tagadhatnák, hogy magyarok; mindenhol ott vannak a nagyvilágban!

Akinek nemzetközi szinten is akad egy kis protekciója: a magyar agár

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség 1966-ban rögzítette a hivatalosan elismert fajták között, sajnos azonban az áttörés elmaradt, a magyar agár nem lett kiemelkedően népszerű fajta. Még úgy sem, hogy külseje elegáns és finom, és bár mozgásigénye nagy, nem hiperaktív. Külső megjelenésében urakra és hölgyekre emlékeztető kecsességet mutat, ami a belső tulajdonságainál is megjelenik. Intelligens, ragaszkodó, de sosem tolakszik. A gyerekekkel is remekül megtalálja a közös hangot, kiegyensúlyozott természete a megfelelő szocializáció mellett tündökölni fog. Egy magyar agárral az oldaladon millió dollárosnak érezheted magad és még a biztonságodat sem kell féltened.

Itthon sokan tartanak tőle, mert azt gondolják, hogy sokat kell majd vele mozogni. Ami igaz is, de egy szépen megmozgatott agár később lakásban is remekül megvan, a pihenés és feltöltődés legalább olyan fontos számukra. Itthon átlagosan 80-90 egyed születik évente, külföldön 40. Talán ez alacsony számnak tűnhet, de ha jobban belegondolsz, egy ilyen ritka és különleges fajtánál a hazai szám közel fele nem is olyan rossz arány.

2019-ben dr. Jakkel Tamást választotta elnökévé a Nemzetközi Kinológiai Szövetség, aki maga is agártenyésztő. Az FCI-nek 98 tagországa van, ami hatalmas lehetőséget jelent a magyar agár és a másik 8 hazai fajta számára is. Az elnök úr és az itthoni tenyésztők is azon dolgoznak, hogy nemzetközi szinten is megismerjék és megszeressék az agarunkat.

Aki ezt olvassa: vagyis, te

A megfelelő fajta kiválasztása, ami illik a lehetőségeidhez és az igényeidhez is, összetettebb kérdés, mint hogy a blöki magyar fajta-e vagy sem. Azonban mégis arra buzdítunk, hogy tanulmányozd a hazai ebeket is. Hátha közöttük akadsz rá a tökéletes társra. Ráadásul, így még arról is gondoskodhatsz, hogy megőrizzük őket az utókor számára is.