Érdekességek a magyar fajtákról, nem csak gyerekeknek

A magyar kutyafajták nemzeti kincseink, hungarikumok, akárcsak a dobostorta, a lángos, a karikás ostor vagy Puskás Ferenc futballista életműve.

Csányi Vilmos, etológus mondta: „A kutyáknak igenis van természetes környezetük: az emberi család.” Akkor tudjuk szőrös társainkat ebben a természetes közegben boldoggá tenni, ha jobban megismerjük őket, és olyan módon szeretjük, gondozzuk őket, ahogy az nekik a legjobb. A mai, gyerekeknek csokorba gyűjtött érdekességek a magyar fajtákról, ennek jegyében íródtak. Amellett, hogy reméljük, szórakoztatóak és izgalmasak, igyekeznek tanítani is.

1.) Hivatalosan 9 magyar kutyafajta van

A drótszőrű és a rövidszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, valamint a magyar agár vadászkutyák, a kuvasz és a komondor olyan juhászkutyák, melyeknek elsősorban az állatok és a porták védelme a feladata, a puli, a pumi és a mudi pedig azoknak a juhászkutyáknak a csoportjába tartozik, amelyekre a jószágok terelését bízták.

Ezenfelül létezik még a májzli és a sinka is. Ezek olyan magyar terelőkutyák, akiket hivatalosan egyetlen kutyákat nyilvántartó szervezet sem ismer el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne képviselnének ugyanolyan nagy értéket számunkra. Tehát nem hivatalosan összesen 11 magyar fajtát tartunk nyilván.

2.) A honfoglaló magyarok kutyái

Amikor őseink megérkeztek a Kárpát-medencébe, hogy letelepedjenek, érkeztek velük kutyák is. A régészek olyan nyomokat találtak az ásatások során, amik arra utalnak, hogy a ma ismert fajták őseit ekkor hozták magukkal elődeink.

A kutyákat ők még elsősorban munkakutyaként, nem kedvencként tartották: társaik voltak a vadászatok során, a jószágok nevelésekor és az őrző-védő feladatokban is. Olyannyira megbecsülték őket, hogy néha együtt temették el a gazdát és kutyáját.

3.) Ezért nincs fekete komondor

Közel 100 évvel ezelőtt megpróbálták kitenyészteni ennek a hatalmas, zsinóros szőrű juhászkutyának a fekete változatát is. Az ötletet azonban nagyon hamar el is vetették, ugyanis az árnyalat a fajta feladatának szempontjából egyáltalán nem volt praktikus. Hiszen gondolj csak bele, szürkületkor és sötétedés után a juhász nem látta, hol van a fekete kutya, míg egy fehér jószágot sötétben könnyebb volt észrevennie. A komondorok olyan bátrak voltak hajdanán, hogy még a nyájra támadó farkasokkal és medvékkel is szembeszálltak, hogy megvédjék a rájuk bízott állatokat.

4.) Léteztek rendőrpulik is

Sok-sok évvel ezelőtt a csendőrség és a rendőrség is alkalmazott pulikat, vagy ahogy a juhászok nevezték őket, csizmaszáras kutyákat. Ezek az ebek nagyobbak voltak, mint a ma ismert pulik. Nagyon ügyesen szolgáltak, ugyanis bátrak voltak, mozgékonyak, és könnyű volt őket betanítani a feladatra. Ma már azonban inkább német juhászkutyákat használnak erre a feladatra.

5.) A legtehetségesebb vadászok

A magyar vizslát nem csak itthon, külföldön is elismerik tehetsége és kedves természete miatt. Remek szaglása révén képes arra, hogy felkutassa az elejtett vadat, majd azt vissza is vigye a vadásznak.

A drótos vizslának jellegzetesen hosszú szakálla és szemöldöke is van. A szaglása pedig igazán kivételes; olyannyira, hogy a tűzoltók is alkalmazzák tűzfészekkutató kutyaként, és nagyon aranyosan csak szakállas szaglektorként emlegetik.

6.) A magyar királyok is vadásztak agarakkal

István király és Mátyás király is előszeretettel vadászott magyar agarakkal. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy falkában rengeteg kutya szaladt elöl, a vad nyomában, a király és segítői, vadásztársai pedig lóháton ülve vágtattak utánuk. Azonban nem ő irányította a kutyákat, erre volt egy különálló személy. Gyakran az agarakkal együtt sólymok is vadásztak ilyen alkalmakkor.

7.) A mudit külföldön mentőkutyaként is használják

A mudik, ezek a rendkívül intelligens és fürge kutyák akár 500 jószágot is magabiztosan mozgatnak meg, ha arra van szükség. Önállóan gondolkodnak, de nagyon éberen figyelnek a gazda parancsaira is. A sok kivételes tulajdonságukat kiaknázva Amerikában és Finnországban mentőkutyaként is használják őket. A kutyák világában ez pedig nagyon nagy elismerésnek számít.

8.) A göndör szőrű pumi

A szélsebes és tehetséges pumi szintén a terelőkutyák táborát erősíti. Amellett, hogy rendkívül bájos a természete és a külseje is elragadó, a szőrében rejlik az egyik legnagyobb titka. A göndör és hullámos szálak tincsekbe rendeződnek; a fedőszőrök drótosabbak, míg az aljszőrzet olyan, mint a pihe. Egy dolgos, folyton az állatok között tevékenykedő kutyának fontos, hogy a bundája ne koszolódjon olyan hamar, tehát hogy a kosz és a piszok leperegjen róla. A bozontos pumiszőrzet mindezeket egyesíti magában, ráadásul ha elázik is, nagyon könnyen szárad.

9.) Az erdélyi kopó az egyik legritkább magyar fajta

Pedig egy daliás külsejű, remek szimatú, bátor vadászkutyát ismerhetünk meg az erdélyi kopó személyében. Falkában akár medvéket is képesek voltak leteríteni ezek az ebek. 1945-ben betiltották Magyarországon a kopászást, vagyis a kopókkal való vadászatot, így az 1960-as évekre a fajta majdnem kihalt. Szerencsére sikerült megmenteni két példányt, Mózsit és Rékát, egy testvérpárt, akiket más felbukkanó erdélyi kopókkal keresztezve sikerült megmenteni a fajtát.

10.) A fehér óriás, a kuvasz

Azt már említettük az agárnál, hogy Mátyás király előszeretettel vadászott a fajtával, azonban volt az igazságos királynak egy másik kedvence is, ez pedig nem volt más, mint a gyönyörű kuvasz. Olyan hatalmas értéket képviseltek ezek a kutyák akkoriban, hogy ha egy főúr kuvaszkölyköt kapott ajándékba, tudhatta, hogy megbecsülik.