A világ legnagyobb kutyája több mint 100 kilót nyom: ez a 10 fajta mindenkit leelőz

A vadon élő állatokhoz hasonlóan kedvenceink, a kutyák között is léteznek törpék és óriások. Miért éppen ők lennének kivételek?

Rossz hír az igazán nagy termetű kutyák kedvelői számára, hogy ellentétben az állatvilág más tagjaival, ahol a nagy test általában hosszabb élettartammal jár együtt, addig az ebek esetében ez fordítottan igaz. A kis termetű ebek többsége hosszabb életű nagyobb társainál. De melyek is a kutyavilág Góliátjai? Tekintsük át őket fajta szerint, növekvő sorrendben!

10. Nápolyi masztiff

Ez az ősi eredetű olasz masztiff-fajta kétségtelenül a legsúlyosabb 10 közé illik, hiszen a felnőtt kanok súlya gyakran eléri a 70 kilót. Sőt, sok esetben meg is haladja azt. Ez az ólomszürke színű, robusztus őrző-védő, illetve testőrként szolgáló kutya az 1950-es évek végéig egy mozgékony, sokban a mostani cane corso-ra hasonlító eb volt. A napjainkban ismert óriási termetét az 1960-as évektől kialakuló divathullámot kísérő tenyésztői szemlélet alakította ki. Sajnos a nagy, hurkaszerű test miatt a nápolyi masztiffok egy része már komoly munkára nem feltétlenül alkalmas, habár ez alól akadnak még kivételek.

9. Leonbergi

Ezt a hatalmas, hosszú szőrű, színeiben távolról az oroszlánokra emlékeztető kutyát a német Leonberg városkában alakították ki. Az 1830-as években több nagytestű őst kereszteztek, például az újfundlandit, a bernáthegyit és a pireneusi hegyikutyát. A nagyobb kanok súlya eléri, sőt esetenként meg is haladja a 75 kg-ot, szőrük miatt pedig még nagyobbnak is látszanak valós termetüknél. Napjainkban a leonbergi egy kiváló, szelíd természetű családi kutyaként találta meg a helyét.

8. Közép-ázsiai juhászkutya

A KÁJ (közép-ázsiai juhászkutya) a keleti pusztákról származó, nagyon ősi eredetű pásztorkutya-fajta, akinek mai sztenderdje Oroszországban született meg. Habár a kifejlett kanok súlya akár a 80 kg-ot is elérheti, a KÁJ egy mozgékony, nem beteges, igencsak rátermett területőrző kutyafajta. Önálló és sok tekintetben keményfejű, ami miatt kezdő kutyatartóknak egyáltalán nem javasolt. Évszázadokon át nyájakat védett vadállatokkal szemben, napjainkban pedig nagyobb területek, objektumok és gyártelepek őrzőjeként állja meg a helyét.

7. Újfundlandi

A nyugodt, békés és rendkívül kedves természetű kutyafajta a kanadai Újfundland környéken alakult ki, ahol a helyi halászok mindennapi munkáját segítették évszázadokon át. Ez az időnként 80 kg-ot is meghaladó súlyú óriás az 1800-as évek közepén került Európába, ahol hamarosan divatossá vált és az elterjedtsége jelentősen megnőtt. Napjainkban elsősorban családi kedvencként tartják, múltja miatt rendkívül vízszerető, tulajdonosaik szerint még egy medencéből is megpróbálja gazdáit és családtagjait kimenteni.

6. Ír farkaskutya

Az ír farkaskutyát marmagassága alapján a világ legnagyobb termetű kutyájaként tartják számon, a nagyobb egyedek súlya elérheti a 85 kg-ot is. Aki találkozott már vele szemtől szembe, az tudja, a termetével kapcsolatos leírások nem túloznak. Távolabbról valóban összetéveszthető egy kisebb fajta szamárral. Agárszerű őseit elsősorban vadászatra használták Írországban, részben őket (és gazdáikat) teszik például felelőssé azért, hogy Írországból végleg eltűntek a farkasok.

5. Tosa inu

A japánok masztiff-szerű harci kutyája, akiket az ősi japán harci kutyák és az európaiak által Japánba bevitt európai masztiffok tudatos keresztezésével alakítottak ki. A mostani állomány kétfelé vált, a kisebb, 60 kg körüli japán típusra és a nagyobb, Európában és Amerikában elterjedt változatra, ahol a nagyobb egyedek súlya a 90 kg-ot is elérheti. Japánban mind a mai napig elsősorban kutyaharcra használják őket, aminek rituáléja sokban hasonlít a szumóéra, a nyugati világban pedig családi és testőrkutyaként találták meg a helyüket.

4. Német dog

Sokan a német dogot tartják a legnagyobb kutyafajtának a világon. Ez részben igaz is, hiszen a marmagasság tekintetében szoros a verseny az ír farkaskutyával. Súlyban a német dog kanok tömege jellemzően 90 kg-ot ér el. Ezeket a kutyákat az elmúlt századokban nagyvadak vadászatára használták, majd a német arisztokrácia kedvencévé váltak, sem egy hintó, sem egy kastély nem volt elképzelhető német dogok nélkül. Napjainkban elsősorban családi kutyaként tartják őket, a 20. században karakterük sokat szelídült és konszolidálódott.

3. Bernáthegyi

Ez a jó szándékú, kissé lomha, de rettenetesen erős fajta nagyobb egyedei a 90-100 kilogrammot is elérhetik. Igazi kolosszusnak számítanak a kutyák világában. A bernáthegyi ősei a Szent Bernát-hágó melletti havas tájakon alakultak ki. A leírások szerint a környéken élő szerzetesek tenyésztették őket a 12. századtól, elsősorban hegyi- és lavinamentésre és őrző-védő célokra tartották őket. A leghíresebb példányuk Barry, aki a legendák szerint 40 embert mentett ki a hóból, és híressé tette a fajtát. Napjainkban családi kutyaként tartják elsősorban.

2. Kaukázusi juhászkutya

Neve ellenére e meglehetősen zord és kemény kutya mai formáját a második világháború után alakították ki a Szovjetunióban, elsősorban katonai és őr feladatokra (pl. a Gulágokon), a Vörös Csillag állami tenyészetben. A kaukázusi juhászkutya hatalmas termetű fajta, nagyobb egyedei a 100 kg-os súlyt is elérhetik, sztenderdje nem ír elő felső súlyhatárt. Mind a mai napig őrkutyaként remekel elsősorban, tartása kezdő kutyások számára egyáltalán nem javasolt.

1. Angol masztiff

A világ kétségkívül legnagyobb súlyú, hatalmas termetű kutyája az angol masztiff. A nagyobb termetű kanok súlya eléri, sőt gyakran meghaladja a 110 kg-ot. Egy Zorba nevű angol masztiff például meghaladta a 150-et, ami a valaha mért és feljegyzett legnagyobb súlyú kutya a világon.

Az angol masztiffok majdnem bizonyos, hogy az ősi nagytestű, brit harci kutyák leszármazottai. Angliában már a középkorból konkrét leírások maradtak fent velük kapcsolatban, többek között VIII. Henrik is nagy számban tartotta őket. Napjainkra ez a hatalmas termetű eb egy barátságos, kiegyensúlyozott, nem túl mozgékony családi kutyává vált.