Kuvaszok a Kárpátokban: így dolgoznak nagyragadozók ellen

Alkalmasak-e még a kuvaszok arra a feladatra, amit évszázadokon keresztül végeztek munkakutyaként? Hogyan váltak be az Erdélybe kihelyezett kuvaszok nyájőrzőként, a farkasok és medvék vadászterületén?

Szabó Istvánnal, a Kuvaszok a Kárpátokban mozgalom egyik elindítójával, a Magyar Kuvasz Egyesület elnökével beszélgettünk.

Létezik egy olyan kezdeményezés, amely Erdély területére, autentikus körülmények közé helyez ki kuvaszokat pásztorkutyának. Mi a cél? A kuvaszok tesztelése eredeti funkcióikban?

SZ. I.: A Kuvaszok a Kárpátokban Baráti Kör egy magánkezdeményezés, amit négyen alapítottunk egykoron. 2015 januárjától dolgozunk ebben a felállásban, és célunk az úgynevezett kultúrtenyésztésben született kuvaszkölykök visszahelyezése az eredetihez hasonló környezetbe. Nevezhetjük úgy is, hogy ez egy eszköz, mert a másodlagos, de legalább ennyire fontos cél az, hogy a kint bevált, valóban munkaképes egyedeket visszahozzuk, és a hazai tenyésztés részévé váljanak.

Hogyan történik ez a folyamat, hogy kerülnek ki ezek a kuvaszok Erdélybe?

SZ. I.: A történet rendkívül egyszerű, Magyarországon született kutyákat választunk ki, és azokat helyezzük ki a velünk együttműködő pásztorokhoz. Szerencsére napjainkra a már korábban kikerült kutyáknak is lettek kölykeik, akik tovább növelik a kinti állományt. A pásztorok természetesen a munkában bevált kutyák pároztatására törekszenek, és így folyamatosan nő a kiváló munkaképességű egyedek aránya. Ahol ezek a kuvaszok vannak, az egy nagyragadozókkal meglehetősen terhelt környezet, ahol napi szinten bizonyítaniuk kell, és elhárítaniuk, illetve megelőzniük a ragadozók támadásait.

Hányan, hány kutyával vesznek részt ebben a programban, kísérletben?

SZ. I.: Jelenleg több helyszínen vagyunk aktívan jelen, a kutyák pontos számát azonban nem tudom megmondani, hiszen mindez akár napi szinten is változhat egy ilyen környezetben. Helyszínenként minimum 3 kutya van, de akad olyan helyszín is, ahol akár 8-10 kuvasz is megtalálható. E kutyák jelentős része már kint született, és erdélyi tenyésztésből származnak. Volt egy időszak korábban, amikor a program elindításában sok hazai kuvasztenyésztő kolléga vett részt, de ez a folyamat egy idő után megszakadt. 2015 óta ez egy szűkebb, inkább baráti körű működtetésű programként halad és fejlődik, amibe azért igyekszünk az érdeklődők számára betekintést nyújtani.

Többször, több alkalommal szerveztünk olyan kirándulásokat Magyarországon élő érdeklődők számára, ahol meg tudták tekinteni a körülményeket és az eredményeket.

Bízunk abban, hogy mindezt egyre szélesebb rétegek számára teszi vonzóvá ezt a tevékenységet.

Mik a tapasztalatok a kuvaszok teljesítményével kapcsolatban? Mennyire képesek a helytállásra a nagyragadozókkal szemben?

SZ. I.: Onnan kezdeném a mondanivalómat, hogy ezen a környéken valóban kiemelkedően nagy a nagyragadozói terhelés, elsősorban a medvék miatt. Szerencsére farkassal ritkábban találkoznak ezek a kuvaszok, a medveszaporulat és a -populáció azonban nagysága minden gazdálkodóra igen jelentős terhet ró. Ahogy a velünk kapcsolatban álló pásztorok megfogalmazzák: kutya nélkül lehetetlen megélni ebben a szakmában, az gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Nos, ebbe a körbe kellett nekünk olyan kuvaszokat találnunk, akik megállják a helyüket. Mivel pontos statisztikát vezetünk, meg tudom mondani, hogy a beválási százalék körülbelül 50%-os, tehát e kihelyezett kutyák durván fele vált be. A meg nem felelés okai természetesen nagyon szórtak. Gyakorlatilag emberi tényezők is vannak benne bőven, gondolok például arra, hogy nem vált be a kutya, mert kilőtték a vadászok, vagy ellopták a kutyát.

Tehát sok minden olyan dologgal szembesülünk, amire a hétköznapi ember nem is gondolna. A bevált kuvaszok azonban valóban jól végzik a dolgukat, hiszen ezek a pásztoremberek, azon túl, hogy szeretik a kutyáikat, elsősorban mégis azért tartják őket, hogy hatékonyan dolgozzanak. Ha nem válnának be, feleslegesen nem etetnék őket, hiszen arrafelé ez az élet rendje. Ezek a kemény életet élő emberek ragaszkodnak a kuvaszaikhoz, megbíznak bennük. Velünk pedig az évek során szinte baráti viszony alakult ki.

Említette, hogy a legnagyobb terhelést a kutyák a nyájat támadó medvéktől kapják. Ha egy kifejlett medve betör, és megtámadja a nyájat, mit tud egy kuvaszfalka kezdeni vele?

SZ. I.: Igen, a medve egy nagyon komoly probléma. A számukat egyes becslések 6000 egyedre saccolják ebben a régióban, de az ottani szakértők szerint ez akár 10 000 is lehet. Sajnos ezek a medvék a túlszaporodás miatt egyre közelebb kerülnek az emberi környezethez is. Azzal tisztában kell lenni, hogy a városi legendákkal ellentétben, egy ilyen csúcsragadozóval szemben semmilyen kutyának nincs egy cseppnyi esélye sem, ha egyedül van. Csak falkamunkával tudják hárítani a ragadozó betörését, de az is rendkívül veszélyes.

Erre annyit szoktam példaként mondani, hogy egy medvebetörés olyan, mintha egy magamfajta 100 kiló körüli ember bemenne az óvodába, és a Maci csoportból el akarna vinni egy játékot.

Az óvodások ugye nem feltétlenül tudnák ezt megakadályozni. Egy lehetőség van, a falkának távol kell tartania a medvét az esztenától, aktív munkával lefárasztani és elvenni a medve kedvét a károkozástól.