A legkeményebb magyar kutyafajta?

Kétségkívül igaz, hogy a kuvasz a legkeményebbnek tartott magyar kutyafajta. Legendás a harciassága, terület és vagyonőrző képességei és ereje. Mi a valóság és kihez illik igazán a kuvasz?

Ugyanakkor az is igaz, hogy napjainkban az egyik legfélreismertebb magyar fajta az átlagemberek körében. Rendkívül sok negatív sztereotípia kötődik a nevéhez, ami azonban nem elsősorban a kuvaszok jelleméből, hanem sokkal inkább tartási körülményeikből fakad.

A kuvasz története

A kuvaszok pontos eredete és története nem ismert, de természetesen velük kapcsolatban is számos elmélet létezik. Egy 1978-ban Fenékpusztán feltárt honfoglaláskori temetőben találtak egy olyan kutya koponya maradványt, ami szinte 100%-os egyezést mutat egy napjainkban élő kuvaszéval. Több ilyen lelet 15.-16. századi sírokból is előkerült, ami azt jelzi, hogy a kuvaszokhoz hasonló kutyák évszázadok óta élnek együtt a magyar népességgel. Alkata és színe lapján egyébként a kuvaszok talán leginkább az ősi múltú anatóliai akbash leszármazottjainak tekinthetőek, és e keleti juhászkutyára hasonlítanak leginkább. A kuvasz szó megjelenésére először 1511-ben került sor írásos emlékekben. A fajta kutatói közül néhányan azonban azt vallják, hogy a kuvasz szót a korabeli magyar népesség a nagytestű pásztorkutya típus keverékeire használta és nem egy bizonyos fajtára. Tudatos tenyésztésük a 20. század folyamán kezdődött el. Napjainkban határozottan a veszélyeztetett fajták közé tartoznak, olyan kevés (200 körül) kuvasz kölyök születik évente.

Erő és szabadság

A Kuvasz egy nagy termetű, mégis mozgékony és erős akarattal bíró fajta. Több évszázados múltja során mindig hatalmas területeken, pusztákon és rónákon dolgozott. Emiatt kiemelten szabadság szerető, a bezártságot, a feladat nélküliséget és mozgásának korlátozását nehezen viseli. Ha megfelelően foglalkoznak vele, jól beilleszthetőek családokba, annak ellenére, hogy gazdájának, falkavezérnek egy személyt tekint elsősorban. A területére tévedő, vagy behatoló idegenekkel szemben rendkívül bizalmatlan és támadó fellépésű, egy kuvasszal pedig senkinek sem érdemes kikezdenie, hiszen egy rendkívüli testi adottságokkal és erővel rendelkező fajtáról van szó az esetükben. A családdal kapcsolatos agresszivitásáról, illetve az időskorban megőrülő kuvaszokról szóló mendemondáknak kevés az alapja.  Igaz azonban, hogy a szűk kennelben, illetve láncon tartást nagyon rosszul viseli.  Az ilyen tartási körülmények negatív személyiség torzulást okozhatnak náluk, mint ahogy más pásztorkutyáknál is.

A küllem és képezhetőség

A Kuvasz magassága jellemzően 65-76 cm, átlagos súlya pedig 40-60 kilogramm. Szőre kizárólag fehér, vagy elefántcsont színű lehet, aminek állaga hullámos, a kanokon a nyak körül és a mellkason sörény figyelhető meg. A szőr szerkezete miatt a nyári kánikulát és a téli hideg időjárást is jól viseli. Habár a pásztorkutyák képezhetőségét soha nem szabad a szolgálati célokra használt kutyákéhoz hasonlítani, hiszen feladataik évszázadokon át mások voltak, a kuvasz egy intelligens és gyorsan tanuló fajtának mondható. Érdekesség, hogy nem kevés kuvasszal értek el a fajta fanatikusai (például a kuvasz fajtagondozó egyesület korábbi elnöke) kiváló őrző-védő eredményeket és engedelmességi fokozatokat. Korai, 2 éves kora előtti szocializációjának kiemelten nagy jelentősége van. A zord természetű kuvasznak meg kell tanulnia és elfogadnia a gazda abszolút elsőbbségét mindenben, ami egyáltalán nem lehetetlen a kuvaszok esetében. A kuvaszt egyébként nem kell képezni területőrző feladatainak elvégzésére. Mint évszázadokon át, napjainkban is önálló döntéseket hoz a legtöbb kényes szituációban. A gazdát, annak családját és a területét élete árán is megvédi.

Mint már említettük, múltja miatt a Kuvasz egy nagy mozgásigényű kutya. Nagy termete ellenére atletikus mozgású és kifejezetten izmos felépítésű, ezeket a hatalmas izmokat pedig használni kell. Egy edzett kuvasz jól bírja a futást akár hosszú távon, több tíz kilométeren keresztül is, itt persze ne egy agárhoz hasonló vágtára gondoljunk. E cikk írója látott már már lovasokkal lépést tartó, azokat kísérő kuvaszokat is, aki simán tartotta a lépést az ügető lovakkal. Mindez nem csoda, hiszen múltjában hatalmas területeket őrzött. Ősei egykoron a hajdúk hű társaként marhagulyákat tereltek lábon Bécsig, vagy esetenként Németországig. A kuvaszok jellemző élettartama 12-13 év, ami megfelel a nagy testű pásztorkutyák átlagos élettartamának. A kuvaszok vas szervezettel rendelkeznek, kifejezetten rájuk jellemző, tipikus kuvasz betegség nem ismert.

Kinek való a kuvasz, kihez illik ez a kutya?

Teljesen kezdő, vagy tapasztalatlan kutyásnak határozottan nem. A Kuvasz egy kemény és élénk vérmérsékletű, nagy territoriális védőösztönnel rendelkező pásztorkutya, neveléséhez és tartásához tapasztalatra, eltökéltségre és következetességre van szükség, amivel egy első kutyás nem biztos, sőt nagy valószínűséggel nem rendelkezik. Amennyiben azonban valakinek már volt dolga domináns és nagy termetű kutyákkal és kellő terület is a rendelkezésére áll, a magyar kuvasz az egyik legajánlhatóbb munkakutya lehet a számára. Ez a hatalmas fizikai és idegrendszeri terhelhetőségű, ősi fajta több évszázados kemény szelekció és kiválasztódás kvintesszenciája. Népszerűsége méltatlanul és a tartásából fakadó negatív sztereotípiák miatt szorult háttérbe az utóbbi évtizedekben. Pedig, képességei, ösztönei és kiemelkedő munkabírása miatt szinte felbecsülhetetlen értéket képvisel a kutyák világában. Napjainkban különösen, hiszen Magyarországon ismét megjelentek a nagyragadozók, akik ellen kevés hatékonyabb védelem van a pásztorkutyáknál. A kuvaszt pedig erre „találták fel” és használták az elődök évszázadokon át.