Kuvaszok Kanadában – miben más egy kuvasz, mint a többi pásztorkutya?
2024. május 15 - Képek: Vas Krisztián
2024. május 15 - Képek: Vas Krisztián
A magyar kuvasz az utóbbi időben gyakran az érdeklődés központjába került, nem véletlenül, hiszen több hír is felröppent a fajta szinte már veszélyesen alacsony éves születésszámairól. Másrészt viszont egyre nagyobb szükség lenne Magyarországon is a jó képességű pásztorkutyákra, egyre nagyobb számban jelennek meg ugyanis a nagyragadozók hazánkban. Kevesen tudják, de hazánkon kívül a második legnagyobb kuvaszpopuláció Kanadában található, ahol a kutyák döntő részének élete nem a kiállítási ringekben, hanem aktív munkával telik. Vas Krisztiánnal, a Kanadai Kuvasz Klub elnökével beszélgettünk róluk.
V. K.: Egykori vajdasági magyarként az első kuvaszomat 10 évesen kaptam, de be kell vallanom, hogy akkoriban nem voltam oda a kuvaszokért, mert valójában a saját kutyámat sem tudtam megfelelő módon kezelni. Igazából édesapám foglalkozott elsősorban vele.
Ez a kutya valóban egy olyan kuvasz volt, ami mindenben megfelelt a napjainkban szinte mitikus mondaként mesélt kuvasz ideáljának: nagyon kemény és kitartó volt, olyan temperamentummal, hogy valóban nem félt és hátrált meg semmitől.
Jó pár évtizeddel később már Kanadában, ifjú házasként döntöttünk úgy a feleségemmel, hogy lesz egy kutyánk, és elkezdtük keresni a megfelelő fajtát. Akármilyen fajta tenyésztőjéhez mentünk, akármelyik fajtát térképeztük fel, nekem egyik sem tetszett igazán. Megnéztünk kanadai kuvasztenyészetekből kikerül példányokat is, de nekem borzasztóan nem jöttek be. Mindig a gyerekkoromban tapasztaltakhoz hasonlítottam őket, és a különbség valódi sokkot jelentett számomra. Semleges, túl barátságos kutyák voltak, amik nem voltak jók semmire, még egy idegen is be tudott menni mellettük. Érdekes módon éppen ezek a tapasztalatok keltették fel bennem a vágyat, hogy igazi, temperamentumos és munkaképes kuvaszaim legyenek. 2016-ban hazalátogattam egy hortobágyi kuvasztalálkozóra, majd felkutatva egy jó vérvonalat, hazahoztam a tenyészet alapító kutyámat, Zentát. Innen és vele indult el ez a munka, vele és a későbbiekben érkező kutyákkal alapoztuk meg a kuvasztenyésztést Kanadában.
V. K.: Kanada egy nagyon speciális terület és ország, óriási kiterjedésű, szinte mint egy kontinens, és a területéhez mérten kevesen lakják. Hatalmas mezőgazdasági területek találhatóak itt, amelyek határosak a vadonnal, ahol rengeteg vadállat és nagyragadozó él. Ráadásul a mezőgazdasági területeken jelentős a haszonállattartás, így óriási az igény a megfelelően dolgozó pásztorkutyákra. Ezt az igényt és a pásztorkutyák jelentőségét össze sem lehet hasonlítani a magyarországi állapotokkal, hiszen errefelé nemcsak többféle farkas fordul elő, de itt vannak a kojotok, a medvék és a pumák is. Az utóbbi időkben egyébként egyre több kutyát küldünk át Amerikába, például Montanába, Wyomingbe és Idahóba, hiszen ott sem mérgezik és lövik már tömegesen a nagyragadozókat, egyre inkább pásztorkutyákat használnak. Ezt érdekes módon Magyarországon még nem ismerték fel, pedig ha jól tudom, délről ott is megindult az aranysakál-invázió, és a farkasok is megjelennek időnként.
Tudj meg mindent hamarabb a kutyás élet szakértőitől! Az én kutyám YouTube-csatornájának előfizetőjeként már szerdánként meghallgathatod a DOGZ Podcast legfrissebb epizódjait.
V. K.: Itt a legnépszerűbb pásztorkutyafajta a pireneusi hegyikutya és az abruzzói juhászkutya, amit errefelé maremann-nak neveznek. Ők teszik ki az itteni pásztorkutyák zömét. Előfordulnak még akbashok és anatóliai juhászok is. A kuvasz egyelőre még meglehetősen ismeretlen; talán mostanában ismerik meg őket jobban. Akik pedig ismerik, azok közül pedig nagyon sokan munkaképtelen show-kutyaként tartják őket számon a korábbi tapasztalataik miatt, hiszen több show-vonalú, nyugati tenyésztésű kutyát próbáltak munkára fogni abszolút sikertelenül. Nos, ezeket az előítéleteket kell leküzdenünk a hétköznapokban.
Szerencsére egyre több a visszatérő vásárlónk a farmerek köréből, akik közül többen kezdik megkedvelni a kuvaszokat, habár még mindig nagyon alacsony számokról beszélünk. A célunk az, hogy a gazdák tegyenek próbát a kuvaszokkal. Ilyen esetben a kutyáink gyakran már létező falkákba kerülnek, és azt is meg kell szokniuk, hogy a kuvaszok sok tekintetben másként őriznek, mint a pireneusiak és a maremmák, amit a farmerektől tudok.
Amit mindig elmondanak, az az, hogy a kuvaszok általában némiképp távolabb helyezkednek el a védendő állatoktól, gyakrabban járőröznek, és hajlamosabbak konfrontálódni a ragadozókkal. Ezért egyre többen tartják a kuvaszokat együtt például a pireneusiakkal, így van egy őrizet közvetlenül a nyáj mellett, de attól távolabb is, ahol a kuvaszok helyezkednek el. A legtöbb esetben a kihelyezett kuvaszaim rámenősebbek és agresszívabbak, mint az említett két másik fajta. Természetesen nem vakmerő módon, hiszen akkor nem sok napot érnének meg terepen a nyájak mellett.
Interjúnk folytatásában Vas Krisztiántól választ kapunk arra, miként boldogulnak a kuvaszok a nagyragadozókkal. Ha addig is szeretnél elmélyedni a fajta történetében, ide kattintva elolvashatod fajtaleírásunkat.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek