Ezért csökken a stressz-szinted, ha a kutyád szemébe nézel
2024. augusztus 3 - Képek: Getty Images Hungary
2024. augusztus 3 - Képek: Getty Images Hungary
A tekintet rendkívül fontos szerepet játszik a kommunikációban.
Egy kutatás kimutatta, hogy a kutyával létesített szemkontaktus erősíti a kötődést. A kutatók azt találták, hogy a kölcsönös egymásra nézés növeli az oxitocinszintet akkor is, ha a kutyánkra nézünk. Érdekesség, hogy ez a rendszer nincs meg a farkasnál, a háziasított kutya legközelebbi élő rokonánál.
A kutyák ügyesebbek az emberi szociális kommunikációs viselkedésmódok alkalmazásában, mint a farkasok és csimpánzok, a kutyák és az emberek legközelebbi rokonai.
Az emberek érzelmileg kötődnek egymáshoz, amikor egymás szemébe néznek – ezt a folyamatot az oxitocin nevű hormon közvetíti. Miho Nagasawa és munkatársai kimutatták, hogy ez a folyamat létezik köztünk és a kutyák között is. A kutatók azt találták, hogy a kölcsönös egymásra nézés növeli az oxitocinszintet. Az oxitocint szeretethormonként is számontartják; hatásai elősegítik például a társas kapcsolatainkat, a párválasztást, az anyaság érzésének és a kötődésnek a kialakulását. A szervezetünkben boldogságérzet kelt, ezáltal a stresszt is csökkenti.
A tekintet fontos szerepet játszik az emberi kommunikációban. Az egymás szemébe nézés nemcsak a másik szándékának megértését segíti elő, hanem a másokkal való kapcsolatok kialakítását, a kötődést is. Az embereknél a „kölcsönös tekintet” az anya és a csecsemő közötti szociális kötődés legalapvetőbb megnyilvánulása például. Az anyai oxitocin pedig pozitívan kapcsolódik az anyától a csecsemőig tartó pillantás időtartamához. Az oxitocin elsődleges szerepet játszik az anyák és a csecsemők, valamint a szexuális partnerek közötti szociális kötődés szabályozásában a monogám fajoknál.
Az ember-kutya kapcsolat kivételes, mert a kutyák megkülönböztetik az egyes embereket; például kifejezetten eltérő viselkedést mutatnak a gondozóikkal szemben. Ez nem igaz azonban a kézzel nevelt farkasok esetén. Hasonlóképpen, a kutyák is több szociális hatást nyernek az emberekkel való interakciókból, mint a fajtársaiktól. Az emberek és kutyák közötti kölcsönhatások növelik az oxitocin perifériás koncentrációját emberben és kutyában egyaránt. Továbbá a kutya tekintete által kezdeményezett szociális kapcsolódás növeli a vizelet oxitocinszintjét a gazdában, míg a kutya tekintetének akadályozása gátolja ezt a növekedést.
Az emberhez hasonló kommunikációs módokat, beleértve a kölcsönös tekintetet is, a kutyák az emberrel való háziasítás során sajátíthatták el. Kimutatták, hogy a kutyák – de a farkasok nem – nézegetése megnövelte a vizelet oxitocinkoncentrációját a gazdikban, ami következésképpen megerősítette a gazdik hovatartozás-érzését, és megnövelte az oxitocinkoncentrációt a kutyákban. Az eredmények alátámasztják egy fajok közötti, oxitocin által közvetített pozitív hurok létezését, amelyet az egymás szemébe nézés elősegít és modulál. Ez támogathatta az ember-kutya kötődés koevolúcióját azáltal, hogy a társadalmi kötődés kommunikációjának közös módjait alkalmazza.
A koevolúció azt fejezi ki, hogy az élőlény alkalmazkodása során (jelen esetben a kutya) élő környezetével is kölcsönhatásban fejlődött. Az élőlények nem a környezetüktől függetlenül fejlődnek.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az emberek hasonló vonzalmat érezhetnek kutyáik iránt, mint az emberi családtagok iránt. Valamint hogy a kutyával kapcsolatos vizuális ingerek, például a szemkontaktus, aktiválják az oxitocinrendszert.
A kutyák háziasítása során olyan neurális rendszerek fejlődtek ki, amelyek a tekintetkommunikációt valósítják meg, és amelyek aktiválják az ember oxitocinkötődési rendszerét. Ez pedig megkönnyíti az ember-kutya kötődés kialakulását és fenntartását. Ez a rendszer nincs jelen a háziasított kutya legközelebbi élő rokonában, a farkasban.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek