Négylábú gyógyszer időseknek: segíthet az Alzheimer-kóros betegeken a kutyatartás

Elképesztő felfedezésre lettek figyelmesek az izraeli tudósok. Kutatások során azt tapasztalták, hogy a kutyatartás kiváló hatással bír az Alzheimer-kóros betegek életére. Az eb jelenléte képes lehet enyhíteni a a kommunikációs, illetve a hangulati problémákat, emellett pedig visszahozza az életkedvet a mindennapokhoz.

Alapvetően a tudomány mindig is tisztában volt azzal a ténnyel, hogy a kutyatartásnak számos pozitív hatása van az emberi lélekre. Számottevően sok kutatás kimutatta, hogy egy komoly trauma átvészeléséhez, vagy éppen a depresszió legyőzéséhez kiváló társ egy kutya. Mindemellett hatalmas áttörés az a felfedezés, miszerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek számára szinte valóságos gyógyszerként hat egy állat állandó tartása.

Miért segít egy kutya jelenléte egy Alzheimer-kóros beteg esetében?

Nyilvánvaló, hogy a kutyatartás jelentős felelőséggel és kötelezettséggel jár. Pontosan ebből az okból kifolyólag ajánlott az Alzheimer-kórban szenvedő betegnek a kutyatartás. Alapvetően az ilyen jellegű betegséggel diagnosztizált ember napi rutinja teljesen felborul. Több esetben előfordul, hogy olyan mértékű depresszióba zuhan, hogy jóformán arra sincsen affinitása, hogy felkeljen, és elkezdje a napját. Ellenben, ha van mellette egy kutya, akiről szükségszerűen gondoskodni kell, kiküszöbölhető a napi rutin elhagyása. Miután az állat ösztönösen felkelti a beteget reggel, kér tőle enni, sétáltatni kell, így komplex keretet ad a mindennapjainak. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az érintett életszínvonala ne induljon kóros romlásnak. Ennek a megtartása, illetve a folyamatos törődés minimalizálja annak az esélyét, hogy a beteg teljesen elszakadjon a realitástól, így lassítható az állapot további romlása.

A kutyasétáltatás mindennapos mozgás

Egy Alzheimer-korban szenvedő számára az egyik legnagyobb probléma egyértelműen az, hogy nem igazán merészkedik ki egyedül az utcára. Ez abszolút érthető, hiszen fél attól, hogy eltéved, nem talál haza, esetleg rosszul lesz a séta folyamán. Miután az esetek nagy részében nem lehet állandóan mellette egy kisérő, hatalmas segítség számára egy kutyus jelenléte, aki adott esetben akár haza is vezeti őt. Továbbá egy négylábú megsegíti a kapcsolatteremtést és a kommunikációt is a külvilággal.

Milyen kutyát válasszunk egy Alzheimer-kórban szenvedő beteg mellé?

Alapvetően nincsen erre semmiféle megkötés, valójában minden kutyus alkalmas arra, hogy hű társa legyen egy betegnek. Természetesen arra érdemes odafigyelni, hogy mennyire előrehaladott a személy állapota. A korai szakaszban szinte teljesen lényegtelen, hogy éppen terápiás kutyáról beszélünk vagy akár mentett jószágról. Azonban az előrehaladott szakaszban már érdemesebb képzett kutyát alkalmazni. A betegség végső stádiumában azonban már nem érdemes kutyát venni, ugyanis egy Alzheimer-kóros állapota olyan mértékben romlik, hogy akár magatehetetlenné is válhat. Ebben az esetben valószínűleg teljesen a hozzátartozókra marad az eb gondozása. Ebből az okból kifolyólag mielőtt egy állat beszerzésére kerülne sor, feltétlenül érdemes konzultálni egy orvossal, hogy ajánlja-e a páciensének a kutyatartást. Illetve a hozzátartozókkal is érdemes egyeztetni afelől, hogy amennyiben romlana a beteg állapota átvállalják- e a kutyatartást. Mérlegelve azt, hogy ebben az időszakban a betegről is gondoskodniuk kell.

Összegezve az Alzheimer-kór korai szakaszában abszolút ajánlott egy kutya beszerzése. Ebben az időszakban felettébb nagy támaszt tud nyújtani a szenvedő betegnek. Sajnálatos módon viszonylag sok esetben előfordul, hogy egy Alzheimer-kóros embert magára hagy a környezete. Ebben az esetben egy kutya jelenléte hatalmas erőt ad a betegnek, hiszen értelmet ad a mindennapoknak és egészen biztosan hű társ lesz még a legnehezebb időkben is.

(Képek: Getty Images Hungary)