Ismerd meg a kutyát, aki megtanult beszélni: Bunny szókincse egy 2 éves gyermekével azonos

Bunny gazdája, mint a legtöbb kutyatartó, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy olyan mély és bensőséges kapcsolatot alakítson ki kedvencével, amilyet csak emberileg lehetséges. Azonban nem állt meg a hosszú kirándulásoknál, a közös szunyókálásnál vagy trükktanulásnál. Elhatározta, hogy megtanítja beszélni kutyáját. És sikerült neki!

Az ihletet egy Christina Hunger nevű logopédus hölgy adta, aki Stella nevű kutyájának beszédfejlődést kezdte el dokumentálni az Instagramon Hunger 4 Words néven. Stella eszköze a beszédre egy tábla volt, melyen gombok voltak elhelyezve. Ezeket lenyomva megtudhatjuk, hogy egyes gombok mely szavakat reprezentálják. Így a módszer arra is lehetőségeket ad, hogy akár mondatokat is összeállítson az eb vele. Igen, jól hallottad, mondatokat!

Hogyan köthető össze a logopédia a kutyák nyelvtanulásával?

Egy pillanatra térjünk még ki Christina Hunger-re és négylábú barátjára. Talán elsőre bizarrnak tűnhet a koncepció, miszerint egy logopédus arra áldozza a szabadidejét, hogy kutyáját beszélni tanítsa, a valóságban azonban szinte felkínálta magát a lehetőség.

Christina munkája során az úgynevezett augmentatív és alternatív kommunikáció (rövidítve AAK) elnevezésű módszert rendszeresen használta, hogy segítse nonverbális gyerekek fejlődését. Ez a metódus lehetővé teszi a beszédükben, vagy beszédértésükben súlyosan akadályozott emberek nem beszéden alapuló kommunikációját. Az elképzelés a módszer mögött tulajdonképpen az, hogy a gyermekek AAK eszközein korlátozzák a használható szavakat, így nem érzik magukat elárasztva a lehetőségekkel.

Ezek a speciális eszközök azonban túl drágák a kísérletezéshez, ezért Christina egy olcsó és kézenfekvő eszközt választott: 4 db válaszgombot, melyre hangot lehet rögzíteni.

Bunny első gombja, az: outside

A szerkesztőség első gombja biztosan a Nutella lett volna, de megértjük Alexis Devine-et, Bunny gazdáját, amiért a kutyának a „kívül, szabadban” gombot választotta elsőként.
Buns – ahogy gazdája sokszor becézi a fiatal hölgyet -, 8 hetesen kapta meg az első gombot beköltözése napján, idén pedig, egész pontosan július 28-án már a harmadik szülinapját ünnepli és 92 beszélő gomb tulajdonosa. Ez nagyjából egy 2 éves totyogó szókincsének felel meg.

Alexis az első időkben az internetről rendelte a gombokat, amíg posztjaival felhívta magára Leo Trottier kognitológus és vállalkozó figyelmét, aki kifejlesztette a FluentPet elnevezésű eszközt. Ezt a táblát is beszélő gombok alkotják, de speciális hatszög elrendezésben, így könnyítve a hozzáférést.

Vajon a háziasítás során a kutyák agya képes volt ilyen mértékben változni?

Tekintettel Bunny impresszív szókincsére, jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy a kutyák mindig ilyen kivételesen intelligensek voltak, vagy az emberek mellett szedtek föl ennyi tudást?
Claudia Fugazza, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kutatja az állati viselkedést, elmondta, hogy a háziasítás valószínűleg befolyásolta a kutyák agyát, így jobban tudnak kommunikálni és szocializálódni az emberekkel. Ez valószínűleg hajlamosabbá teszi őket arra, hogy szociális partnerként lépjenek kapcsolatba az emberekkel.

Hát mi ez, ha nem egy közös célokon és szereteten alapuló kapcsolat az ember és legjobb barátja között? Vagy akár mondhatjuk úgy is, hogy legjobb barátok között. Számunkra hihetetlen érzés belegondolni, hogy mind a kutya, mind az ember egyformán arra törekszik és arra vágyik, hogy jobban megismerjék egymást és egyre boldogabb, kiegyensúlyozottabb kapcsolatot alakítsanak ki.

Kedvenc szava a kaki volt

Alexis elmesélte, hogy Bunny szókincse már 92 szóból áll és képes laza szerkezetű, 4 szóból álló mondatok kialakítására is. És nem csak válaszol vagy kijelent, kérdez is. Mi több, ha megunta a banánt, nem szívbajoskodik és csendre inti a gazdáit a „settle down” (megállapodni, letelepedni) gombbal.

Bunny mókás személyiségét mi sem nyugtázza jobban, mint Alexis elmondása szerint egy időszakban szinte semmi másról sem volt hajlandó beszélni a göndör szőrű négylábú, mint a kakiról. Pont, mint a gyerekek! Ha megkérdeznénk az anyukánkat, biztosak vagyunk benne, hogy ő is be tudna számolni gyermekkorunk egy hasonló időszakáról.

Milliók a tudomány szolgálatában egyesült erővel

A kezdetek kezdetén Christina Hunger felismerte a módszerben ezt az óriási tudományos lehetőséget, de sokáig nem kapott a kutatása/kísérlete akkora népszerűséget, mint amekkorát megérdemelt volna. Ám ekkor bekapcsolódott Bunny is történetbe, ami szó szerint emberek millióit hozta lázba. (Az Instagramon 1,1 millióan, a TikTok-on 7,5 millióan követik.)

Visszavezetve a történteket, gyönyörű láncolatot figyelhetünk meg az események szinte meseszerű alakulásában. A korábban már említett FluentPet megalkotója, Leo Trottier – aki ezelőtt hiába próbálta piacra dobni az ötletét, az sajnos elbukott – felvette a kapcsolatot Alexis-szel, Christina-val, és felkérte Bunny-t a termék béta tesztelésére. A közösségi médiának köszönhetően pedig, ahol Alexis beszámolt a termékről és linket biztosított a vásárláshoz, lehetőséget nyújtott kísérletező kedvű kutyatartóknak, hogy részt vehessenek az eredményeikkel a kutatásban.

Leo Trottier pedig ezúttal nem bízott a véletlenre semmit. Megkereste Dr. Federico Rossano-t, a University of California professzorát, hogy segítse tudományosabbá tenni a kutatást. Ezzel 2020-ban elindult a They Can Talk nevű projekt, melynek abban az évben is már több, mint 2500 résztvevője volt. (A kutatásban való részvételhez nem volt feltétel a FluentPet használata.)
Ahogy Buzz Lightyear is mondta: a végtelenbe és tovább!

Az Okos Hans effektus

Ahogyan Dr. Rossano – aki évek óta kognitológiával foglalkozik-, bevallottan szkeptikus volt az induláskor, úgy ebben a témában is bőven akadnak kételkedők.
A hitetlenek egy négylábú patásra hivatkoznak, az úgynevezett Okos Hans nevű lóra, aki a 20. században volt alanya kognitív kutatásoknak. Hans képes volt olyan egyszerűbb számítások helyes megoldására, mint például a 2 + 2. Válaszadásként 4-szer kopogott a patájával. Ám amikor Oscar Pfungst pszichológus 1907-ben analizálta Hans-ot, azt a megállapítást tette, hogy Hans inkább reagált az emberek testbeszédére és mimikájára, mint hogy megértette volna az emberi beszédet. Ez a felismerés arra ösztönzi a tudósokat, hogy igyekezzenek olyan módszereket kidolgozni, amelyek nem igényelnek emberi jelenlétet.

A kutatások azonban ezen a területen még mindig gyermekcipőben járnak, a teljes kép egyelőre még felfedezésre vár a tudósok előtt is. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy Bunny és a projektben részt vevő összes kutya mind hatalmas értéket képvisel a jelenünk és a jövőnk számára is. Dr. Rossano pedig felhívta figyelmünket a kutatás egy új nézőpontjára is: Ahelyett, hogy azt kérdeznénk, a kutyák képesek-e megérteni az embereket, inkább azt a kérdést tegyük fel, hogy képesek-e megtanulni kommunikálni velünk, emberi jelek segítségével.