Kutyás tévhitek és cáfolataik: öreg kutya is tanul új trükköket!

Számos tévhit és legenda kering a kutyákról. Ezek többsége olyan feltételezésekre épül, melyeknek semmi alapja nincsen, csupán népi hiedelem. Cikkünkben sorra vesszük ezeket.

Egyes mítoszok, tévhitek a mai napig hallhatóak a kutyákról. Ezek legtöbbje rossz színben tünteti fel az ebeket, ami igen rosszat tehet hírnevüknek vagy esetleg egészségüknek. Bemutatjuk a leggyakoribb tévhiteket, amelyek elterjedtek négylábú társainkkal kapcsolatban.

A gazda az alfa!

Elavult vélekedés, hogy a gazdának mindig, mindenkor kontrollálnia kell kutyáját, nehogy az átvegye az uralmat a család felett. Az ebek a háziasítás során megtanulták, hogy függenek az embertől. Ennek következtében csupán az alapvető nevelési módszerek is elegendőek ahhoz, hogy spontán módon elfogadják a gazda vezető szerepét.

Öreg kutya nem tanul új trükköket

Dehogyis nem! Számos kutatás bizonyította már, hogy az idősebb ebek is képesek új dolgokat elsajátítani. Osztrák tudósok például érintőképernyős tesztekkel vizsgálták a fiatal és idősebb ebeket. Mindkét csoport hamar rájött, mi a feladat és kellő motivációval véghez is vitte azt. Az öreg kutyák számára különösen jó, ha agyukat tornáztathatják, hiszen így maradnak mentálisan is egészségesek, aktívak.

Az öreg kutya nem szokja meg új gazdáját

Elterjedt vélekedés, hogy a kutyák csak kölyökkorban képesek elmélyült kapcsolatot kialakítani az emberrel. Egyesek ezért nem hajlandóak felnőtt ebet befogadni családjukba, mert úgy hiszik, az már nem fogja megszokni őket teljes mértékben. A kutatók szerint viszont bármilyen életszakaszban képesek a kutyák kötődést kialakítani. Erre kiváló példák a menhelyi ebek, akik örökké hálásak lesznek azért, ha valaki befogadja őket.

A kölyöktesztek hatásossága

Miklósi Ádám etológus szerint (A kutya című könyv) jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a ma népszerű kölyöktesztek teljes bizonyossággal képesek megjósolni azt, hogy egy kiskutya milyen lesz felnőttkorában. Haszontalannak azonban nem tekinthetők, de ne vegyük száz százalékig biztosnak az eredményeiket.

Agresszív kutyafajták

Sokszor elhangzik ellenkezője, mégis a mai napig rengetegen gondolják, hogy az agresszivitás egy-egy fajta jellemzője. Az agresszió nem veleszületett adottság. Az emberek és az állatok sem úgy jönnek a világra, hogy agresszívak lennének. A nevelés az, ami a leginkább közrejátszik a kutya viselkedésében. Ha a gazda ingerült, erőszakos az ebbel, az valóban agresszívvá válhat. De nem eredendően az. Az, hogy gyakran bull típusú kutyák viselkedése harcias, az is a tulajdonosra utal. Az ilyen emberek nyilvánvalóan kompenzálni szeretnék saját elmaradottságukat egy vérengző fenevaddal. Ezzel fitogtatják nem létező erejüket. Ennek pedig sajnos a kutya az áldozata. Nyilván nem egy yorkshire terrierrel szeretnék az embereket riogatni, hanem egy kemény kiállású, félelmetes ebbel. Akik sokszor a lelkük mélyén ugyanolyan ölebek, mint egy yorkie.

Ha van kert, nem kell sétálni

Sokan azt gondolják, ha kertes házban élnek, és hagyják, hogy kutyájuk annyit szaladgáljon a kertben, amennyit csak akar, az éppen elég neki. Téves. A nagytestű ebek számára a legtöbb kert mérete nem kielégítő ahhoz, hogy kellő lemozgassák magukat. Bizonyára túl sokan nem láttak még olyan ebet sem, aki a kertben körbe-körbe futkározik folyamatosan, hogy kifárassza magát. De nem csak a méret a lényeg. Az új szagok. A kutyák számára olyan, ha kilépnek az utcára, mint amikor mi megnézzük a friss híreket. Ezer meg ezer új illat kerül orruk útjába, amik mind izgalmas információkkal bírnak. Ezzel agyukat is tornáztatják. Persze a kertben is vannak érdekes szagok, de ezek fele annyira sem izgalmasak, mint idegen ebek vizeletei. Még ha ez kellemetlenül is hangzik.

A farkát csóváló kutya mindig boldog

Gyakran félreértett jel az, hogy amikor egy kutya csóválja a farkát, az emberek azt hiszik, hogy boldog. Ez is egy tévhit, mégpedig veszélyes. Épp az öröm ellentettjét is jelentheti. A farokcsóválás mutathat idegességet, félelmet, agressziót is. A félreértés pedig akár súlyos következményekkel járhat.

A szuka fontos, hogy legalább egyszer szüljön

A kutyáknak nincs anyai öröme. Nem várják, hogy kölykük szülessen, ez csupán antropomorfizáció egyesek részéről. Emellett egyetlen kutatás sem bizonyítja azt, hogy azok a szukák egészségesebbek, akik legalább egyszer szültek életük során. Egyes fajtáknál (például francia bulldog, aki gyakran nem képes természetes módon világra hozni utódjait) pedig különösen veszélyes lehet egy szülés.

Az ivartalanítás árthat a kutyáknak

Az esetek nagyon kis százalékában lép fel komplikáció az ivartalanítás közben. Aki emiatt aggódik, annak érdemes sorra vennie, mennyi betegség fenyegeti kedvencét, ha az ivaros marad. A műtét által többek között csökken a petefészek, méhdaganat, prosztatarák, hererák, gátsérv kialakulásának esélye.

A kutyák színvakok

Elterjedt vélekedés, hogy a kutyák színvakok, azaz fekete-fehérben látják a világot. Ez azonban nem így van. A mi háromféle csapsejtünkhöz viszonyítva – ezekkel érzékeljük az ibolya, a zöld és a sárga színek hullámait – a kutyáknak csak kettő van, így nagyjából úgy látnak, mint a vörös-zöld színtévesztő emberek.

Ha csak a kertben van, nem szükséges védekezni

Egyesek úgy vélik, ha az eb napjai jelentős részét a négy fal között tölti, és maximum a kertbe megy csak ki, nem szükséges az élősködők elleni védelem. Sőt, bizonyos oltások sem. Ez azonban téves és igen veszélyes megállapítás. A parazitákat, vírusokat akár cipőnk talpán is a lakásba vihetjük. Emellett a kóbor állatok, vadon élő kisemlősök (egér, sün) is elterjeszthetik kertedben az élősködőket.

A basenji nem tud ugatni

Sokan úgy ismerik a basenjit, mint a kutyát, aki nem tud ugatni. Egy kongói törzs mítosza szerint azért nem ugat ez a fajta, mert egykor hírvivőként használták, és megunta, hogy mindig ugráltatják. A basenji azonban nem néma eb, és nem is feltétlen csendes. Ugatása inkább a jódlizáshoz hasonlít.

A meztelen kutyák nem lihegnek

Elterjedt tévhit, hogy a szőrtelen ebek nem lihegnek, mivel testük teljes felületén verejtékeznek, ezáltal hűtik magukat. Ez azonban szintén téves megállapítás. A meztelen kutyák épp úgy lihegnek, mint bármely más fajta.

A fekete kutyák veszélyesebbek

A fekete színű kutyáktól nagyon sokan indokolatlanul tartanak. Ez a menhelyeken is megmutatkozik, ugyanis a sötét bundájú ebeknek nehezebb gazdát találni. Tor Åge Bringsværd: Vau című könyvében így ír róluk: „A keresztény néphitben a „fekete kutya” az ördög egyik kedvenc álruhája, és a fekete kutyák szinte egész Európában a boszorkányságot, az elátkozottságot és a halált szimbolizálják. Oroszországban azonban a fehér kutyától rettegnek az emberek…” Az úgynevezett fekete kutya szindrómával kapcsolatosan több felmérés is készült, eltérő eredményekkel. Míg bizonyos tesztekből az derült ki, hogy egyesek a sötétebb bundájú ebeket barátságosabbnak tartják, más felmérésekből épp ennek ellenkezője került megállapításra.

(Képek: Getty Images Hungary)