Kiből lehet jó kutyakiképző? „Ott van benne az a bizonyos ÉRZÉK” – interjú Szabó-Mézes Dorottyával, az Akela Kutyaiskola oktatójával

Kiből válhat igazán jó kutyakiképző? Mi kell ehhez a szakmához? Ezekről kérdeztük Szabó-Mézes Dorottyát, az Akela Kutyaiskola kutyakiképzőjét.

Pár évvel (évtizeddel) ezelőtt még ritkaságszámba ment, hogy valaki kutyaiskolába vigye a kutyáját. Mára szerencsére ez nagyon sokat változott, egyre több gazdi dönt úgy, hogy szeretné jobban megismerni négylábú kedvence viselkedését, és nagyobb összhangot kialakítani vele. A kutyaiskolák, trénerek iránti megnövekedett igény azonban együtt jár azzal is, hogy egyre többen kezdenek el a kutyakiképzéssel mint szakterület foglalkozni. Ahhoz azonban, hogy valakiből igazán jó oktató legyen, sokkal több kell annál, mint hogy valaki egyik napról a másikra – tapasztalat és képzés nélkül – magára akasztja a „kutyakiképző vagyok” táblát. Manapság már több kutyakiképző tanfolyam is létezik. Erről kérdeztük Szabó-Mézes Dorottyát, az Akela Kutyaiskola kutyakiképzőjét.

Kinek ajánlod a kutyakiképző tanfolyamot?

Sz. M. D.: Amikor megalkottuk az Akela Kutyaiskola kutyakiképző tanfolyamait, a fő célunk az volt, hogy minél átfogóbb tudást és mindenre kiterjedő alapot adjon a hozzánk érkező tanulóknak – legyen az érdeklődő egy átlagos hobbikutyatartó vagy sok év tapasztalattal rendelkező kutyás. Éppen ezért nálunk nagyon sokat tanulhat a kutyájáról egy kezdő szinten lévő gazdi is, aki nem a szakma miatt vesz részt a képzésen, hanem mert szeretné jobban megismerni a kutyáját, és az is, aki komolyan szeretne oktatással foglalkozni. Mivel egy hihetetlenül sokrétű szakmáról van szó (hiszen teljesen más tudásra van szüksége egy hobbikutya-oktatónak, egy sportoktatónak, egy terápiás kutyakiképzőnek vagy egy munkakutyatrénernek), az a célunk, hogy a tanfolyam olyan, mindenre kiterjedő alapot adjon, ami után a nálunk végzettek már célirányosan tudnak továbbtanulni – legyen szó a szakma bármely ágazatáról.
Röviden megválaszolva a kérdést: bárkinek, aki szeretné a kutyák és a kutyakiképzés csodálatos világát jobban megismerni!

Kinek nem ajánlod? Vannak-e esetleg megkötések, hogy kik kezdhetik el ezt a tanfolyamot? Vannak kizáró tényezők?

Sz. M. D.: Nem minden magyarországi tanfolyamnak egyformák a feltételei, így érdemes ennek előzetesen utánajárni, mielőtt képzést választ egy érdeklődő. Mi az Akelánál abban hiszünk, hogy nem az életkor vagy a végzettség határozza meg azt, hogy kiből lesz idővel kiemelkedő kiképző, így nálunk nincsen ilyen jellegű előfeltétele a tanfolyamoknak. Az egyetlen kitétel, hogy a kiskorú jelentkezők csak szülői/gondviselői hozzájáruló nyilatkozattal vehetnek részt a képzéseken.

Ha valaki elvégez egy ilyen tanfolyamot, hogyan tud továbblépni? Van lehetőség arra, hogy valaki a tanfolyam elvégzése után 100%-osan ezzel foglalkozzon, vagy ez több képzést igényel?

Sz. M. D.: A kutyakiképzés egy olyan hivatás, ahol sohasem lehet eleget tanulni. Folyamatosan, rohamtempóban fejlődik, alakul, minden területen sorra jelennek meg az újabb és újabb módszerek, technikák. Önmagában szerintem egyetlen kutyakiképző tanfolyam sem elég arra, hogy valakiből szakmájához értő, hiteles oktató legyen. Sok-sok év tapasztalás, tanulás, gyakorlás, alázatos hozzáállás kell ahhoz, hogy valaki kiképzőnek nevezhesse magát. Úgy gondolom, hogy egy jó kiképzőt élete végéig a tudásvágy fűti, és fejlődni akar, nem áll meg egy szinten. Nem szabad elfelejteni, hogy valahol mi „életekkel játszunk”… Egy rossz tanács egy életre tönkretehet egy kutyát, az esetleges sérülésekről, harapásokról már nem is beszélve, éppen ezért ezt a felelősséget nem szabad könnyelműen kezelni.

Milyen típusú emberekből válhat igazán jó kiképző?

Sz. M. D.: Erre nagyon nehéz konkrét választ adni. Mi gyakran csak úgy szoktuk ezt mondani, hogy „ott van benne az a bizonyos ÉRZÉK”, de ezt szavakkal megfogalmazni nagyon nehéz lenne. Azonban mivel a szakma legtöbb területén nemcsak a kutyákkal kell foglalkoznia annak, aki ezt a munkát választja, hanem a gazdikkal is, így amellett, hogy az állatok nyelvén kell tudni érteni, az emberekkel való kommunikáció, nyitottság, empatikus, ugyanakkor határozott hozzáállás is elengedhetetlen. Egy jó kiképzőnek képesnek kell lennie egységében látni és kezelni a kutyát a gazdájával, mert csak így lehet megfelelő segítséget adni.

Miről fogsz beszélni a szeptemberi DOGZ Konferencián? Kiknek ajánlod az előadásod?

Sz. M. D.: Közel 20 éve léptem be életem első kutyaiskolájába, és szerettem bele örökre és menthetetlenül ebbe a fantasztikus hivatásba. Azóta nagyon sokat fejlődtem, változtam, tanultam, és szeretném egy kicsit a saját tapasztalataim alapján megvilágítani a kutyakiképzés világát azoknak, akik most kezdenek érdeklődni iránta, és azoknak is, akik úgy érzik, megrekedtek a saját útjukon.