Az ilyen kutyák tanulmányoznak minket – mi a céljuk vele?

Ha jobban belegondolsz, a legtöbb készségedet úgy sajátítottad el, hogy megfigyelted, mások hogyan csinálják azt, majd megpróbáltad utánuk csinálni. A pszichológusok ezt szociális tanulásnak hívják, és egészen pontosan olyan készségek, ismeretek és viselkedések tanulását jelenti, amelyek segítenek beilleszkedni a közösségekbe, és hatékony működést tesznek lehetővé. Ez csak a legfejlettebb állatokra jellemző, olyanokra, amelyek összetett társadalmi környezetben élnek. Ilyenek a legjobb barátaink is, a kutyák.

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársainak kutatása közelebb visz bennünket a kutyák tanulási képességeinek megértéséhez.

A kutyák a tanulás tekintetében csoportokra oszthatók

Számos bizonyíték támasztja alá azt az elképzelést, hogy a kutyák megfigyelik az emberek és a fajtársaik szándékos és véletlenszerű cselekedeteit. A megfigyelésekből összegyűjtött információkat pedig felhasználják arra, hogy a saját viselkedésüket irányítsák vele. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének új tanulmánya szerint azonban nem minden kutyafajta profitál egyformán abból, ha egy személyt figyel meg cselekedetei közben.

A vizsgálat során a kutatók az ebeket két funkcionális csoportba osztották. Az egyikben a kifejezetten az emberekkel való együttműködésre kiválasztott kutyák kaptak helyet. Ilyenek voltak például a retrieverek, a terelőkutyák és a különféle vadászkutyák. A másik csoportba olyan négylábúak kerültek, amelyek főként közvetlen emberi irányítás nélkül dolgoznak, vagyis független munkakutyák. Ilyen például a legtöbb terrier, a kopók, a spitzek vagy a lábasjószágot védő kutyák.

Dobos Petra és Pongrácz Péter a kutatásukkal elsőként utaltak arra, hogy talán az együttműködő kutyafajtáknak nagyobb haszna származik abból, ha csak megfigyelik egy olyan személy tevékenységét, aki információval szolgálhat egy adott probléma megoldásához.

A tesztek igazán trükkösek voltak

A kutatók évek óta vizsgálják, hogy a kutyák képesek-e megtanulni megoldani a következő összetett problémát. A tesztben meg kellett találniuk a jutalomhoz vezető utat azután, hogy megfigyelték, amint valaki megoldja a feladatot. A próbatétel, amit használtak, már csak azért is érdekes, mert az elrendezése miatt a kutyának először el kell távolodnia a céljától, mielőtt elérhetné azt. Kezdetben a kutyák nehezen oldják meg az ilyen kerülő utakkal járó problémákat, ugyanis a saját hibáikból való tanulás egy hosszabb folyamat. Általában többször is próbálkoznak, mire sikerrel járnak.

A tanulmányban az ELTE kutatói közel 100 kutyát teszteltek, 18 olyan fajtát, amelyek függetlenül végzik a munkájukat, és 16 olyan fajtát, amelyek kooperatívan dolgoznak az emberekkel. A tesztek alapján egyértelműen világossá vált, hogy az utóbbi csapat előnyre tett szert abban az esetben, ha megfigyelhetett egy embert, ahogy helyesen megoldja a feladatot. A függetlenül dolgozó ebek azonban nem profitáltak abból, ha előzőleg láthatták, ahogy egy ember demonstrálta a feladatot. Ezeken a teszteken nem teljesítettek gyorsabban.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberekkel együttműködve feladatot ellátó fajták, függetlenül a származásuktól és a képzettségüktől, sokkal hatékonyabban használják ki a szociális tanulás lehetőségeit. Ez az új nézőpont a kutyák kiképzésénél és tanításánál egy átlagos gazdinak is nagy segítséget jelenhet!