Kiderült, mi az oka, hogy a kutyák ösztönösen szeretik az embereket

A háziasítás során bekövetkezett génmódosulás az oka a legfrissebb magyar–amerikai etológiai vizsgálatok szerint annak, hogy a kutyák szeretik az embereket.

Az ELTE etológusai és amerikai kutatók vizsgálatainak legújabb eredményei szerint a kutyák szeretete egy módosult génnek köszönhető.  A háziasítás során az emberek felé létrejött, extrém barátságos viselkedését a gén kromoszómakörnyezetének térszerkezete is befolyásolja.

Génekben kódolt a kutyák szeretete

A magyar és amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, mi az oka annak, hogy a kutyák, közeli rokonaikkal, a farkasokkal ellentétben szembetűnően szeretik az embereket.

Érdekes, hogy az emberek között is előfordul veleszületett extrém barátságosság, mégpedig a Williams–Beuren-szindrómások között. Ráadásul a kutyák és a Williams-szindrómások genomjában hasonló géndefektust sikerült azonosítani.

– összegzi az ELTE beszámolója.

„A GTF2I gén az idegrendszer fejlődésének szabályozásában vesz részt, főként a szorongással és a barátságossággal kapcsolatos idegpályákban fejti ki a hatását. A mostani vizsgálatunkban azt szerettük volna megvizsgálni, hogy a gén különböző változatai eltérő kromatin-térszerkezethez vezetnek-e” – nyilatkozta Bridgett vonHoldt, a Princeton Egyetem kutatója, a BMC Genomics című szakfolyóiratban megjelent publikáció vezető szerzője.

A kromatin a kromoszómákat alkotó, DNS-ből és fehérjéből álló komplex elnevezése. „A GTF2I génnek ugyanis több változata van. A farkasok eltérő változatot hordoznak, mint a kutyák többsége. Ha a különböző génváltozatok megváltoztatják a kromatin térbeli szerveződését, akkor az hatással lehet a gén aktivitására is.”

A kutyák génjeit vizsgálták, hogy kiderüljön, miért szeretnek minket

A vizsgálat során az ELTE Etológia Tanszék Kutya Agy- és Szövetbankjában tárolt szövetekkel dolgoztak. A szövetbankba gazdák felajánlásai alapján kerülnek a kutyák, akiket egészségügyi okokból altattak el, többnyire időskorban. Dr. Kubinyi Enikő tanszékvezető egyetemi tanár azt is megosztotta, hogy a vizsgálat során olyan elpusztult, idős kutyák maradványait vizsgálták, amelyek semmiféle idegrendszeri eltéréssel nem rendelkeztek. Az eredmények igazolták a várakozásokat, mert a GTF2I gén ősi és modern változatai eltérő kromatinszerveződéshez vezetnek.

Amikor azt találjuk, hogy a kutyák más génváltozatokat hordoznak, mint a farkasok, akkor feltételezhető, hogy a különbség evolúciós jelentőségű

– emelte ki az ELTE etológia tanszékének vezetője. Mint mondta, a viselkedés kialakulásához nemcsak a DNS bázissorendje, hanem a fehérjékkel összekapcsolódó térszerkezete is hozzájárulhat. Ez új irányt adhat a kutyaevolúciós kutatásoknak.