A kutyák csodákra képesek: így veszik körül óvó szeretettel a vadászkutyák a kis óvodást

A kutyák és a gyerekek kapcsolata sok szempontból lenyűgöző: hűséges négylábúink óvják, szeretik és nevelik a kicsiket.

A kutatások pedig mindinkább megerősítik, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek fejlődésére is igen pozitívan hatnak.

Sajátos igényű gyermekek

Manapság egyre többször hallani a sajátos nevelési igényű, avagy SNI-s gyerekekről. Aki érintett a témában, tudja, hogy mennyire összetett jelentésű ez a három betű. Sajátos nevelési igényűnek számítanak többek között a hiperaktív, a figyelemzavaros, az autista és a mozgáskorlátozott gyermekek is. Tehát mindazon kicsik, akikkel valamilyen okból speciálisan, vagy inkább személyre szabottan kell foglalkozni.

Az alábbi írásnak nem célja ennél mélyebben tárgyalni ezt a nagyon komoly és komplex témát. Ehelyett a személyes tapasztalatokon keresztül szeretném elmesélni, miként hatnak a kutyák ezekre a gyerekekre.

A nyughatatlan felfedező

A kisfiam 3 éves. Akik ismerik, azoknak többnyire a „nagyon eleven”, az „örökmozgó” és a „nyughatatlan” jelzők jutnak először az eszébe vele kapcsolatban. Amióta megtanult járni – és ekkor még egyéves sem volt –, kis túlzással állandóan mozgásban van. Rohan, kúszik, mászik, ráadásul mindezt hajmeresztő módon: a szekrény, a mászóka csúcsa vagy az emeletes ágy sem jelent akadályt a számára.

Gondolkodás nélkül kapaszkodik fel a 2 méter magas drótkerítésre is, hogy aztán a tetejéről a mélybe vesse magát. A család nevetve kis Mauglinak hívja ezért, na meg a végtelen állatszeretete miatt. Ugyanis a kerítés túloldalán imádott kutyái várják: négy német vizsla, hivatásukat tekintve mind vadászkutyák. A hihetetlen aktivitás és a négylábúak iránti rajongás pedig nagyon is fontos kapcsolatban van a gyerekem életében.

Falkában

Az, hogy a gyermek hihetetlen aktivitással éli mindennapjait, befolyással van közösségi életére is. Már a bölcsiben, de az óvodában még markánsabban érezhető, hogy a folyamatos „pörgés”, az, hogy mindenre kíváncsi, illetve mindent egyszerre és azonnal akar, gyakran problémákat szül: nehezen kapcsolódik be közös foglalkozásokba, folyton „zsezseg”, ki-kilép a játékból, elkalandozik a figyelme, nehezen ül meg egy helyben, és nem szeret várakozni sem. Emiatt néha hevesebben reagál bizonyos helyzetekben, például ha más veszi le előbb a polcról a kiszemelt játékot.

Azonban amikor átlép azon a bizonyos kerítésen (jobb esetben, és nem átmászik rajta), akkor bekerül egy óvodaitól eltérő közösségbe, a „falkába”. A kutyák között pedig sokkal nyugodtabb, simulékonyabb, szabálykövetőbb kisfiú válik belőle.

Szeretet és szabályok

Kisfiam ösztönösen hatalmas szeretettel fordult minden állat, de főképp a kutyák felé, és köztük azt is hamar megtanulta, hogy még játékból sem szabad durvulni. Ehhez természetesen kellett, hogy kezdetben – körülbelül másfél éves totyogó kora óta van bejárása a csapathoz – mi, felnőttek ott legyünk mellette.

Mára azonban már magától is tudja, mit lehet és mit nem. Kedves és figyelmes a kutyusokkal, akikkel nemcsak játszik, de eteti-itatja őket, és ha kell, a nevelésükben is tevékenyen részt vesz. Nagyapjával, aki vadászkutyák képzésével foglalkozik, együtt hívja őket, utasításokat ad, vagy fújja a sípot a feladatozásnál. Érti, ahhoz, hogy ő is taníthassa kedves barátait, muszáj együttműködnie. Ha pedig vége az aznapi munkának, jöhet az önfeledt móka és futkározás a négylábú pajtásokkal. Ezt kutya és gyerek egyformán imádja.

Óvó szeretet

Amellett, hogy a kutyák végtelen türelemmel viseltetnek a köztük fel-alá cikázó kisfiú iránt, szemmel láthatóan nagyon finoman bánnak vele, és a szeretet is kölcsönös a részükről. Ők is megtanultak finoman játszani a csepp emberrel, akit bizony a kezdetekben néha-néha felborítottak. (Szerencsére ma már a gyerek is jóval masszívabb.) Egyszerűen lenyűgöző figyelni ezt a kétirányú folyamatot.

A kutyák ereje

A fentiek is jól példázzák, micsoda varázslatos hatása van a kutyáknak a gyerekekre. Ezt természetesen már a tudomány is felismerte, és előszeretettel alkalmaz állatokat a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében. A két kedvelt foglalkozás a lovas-, illetve a kutyás terápia.

A Debreceni Egyetem az állatok világnapja alkalmából tartott egésznapos konferenciáján is több előadáson keresztül tárgyalták az állatasszisztált foglalkozások és terápiák eredményeit. A négylábúak bevonása pozitívan hat többek között az autista, az ADHD-s (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, azaz figyelemzavaros hiperaktivitás-zavar) vagy a szorongó kisgyermekek fejlődésére.

A pszichés zavarokkal élő gyerekekkel foglalkozó Vadaskert Alapítvány is rendszeresen tart előadásokat a témában, felhívva az érintettek figyelmét az állatok bevonásával végzett terápiák hatásosságára.

A tehetséges gyerekeknek is segítenek

Emellett szintén a Debreceni Egyetem említett konferenciáján beszéltek arról is, hogy nemcsak az úgymond problémák kezelésében, de a tehetséggondozás terén is rendkívüli eredményeket érnek el az állatok bevonásával. Emellett egyre több bölcsőde, óvoda és iskola lát vendégül rendszeresen terápiás kutyákat, kiaknázva az ebben rejlő lehetőségeket.