A kutyák a földrengéseket is megérezhetik: így képesek rá

Számos beszámoló támasztja alá, hogy a kutyák figyelmeztetik az embereket a földrengések közelgő veszélyére. Ez lehet a magyarázat.

A tudósok között heves vita folyik arról, hogy az állatok, köztük a kutyák, képesek-e előre jelezni a szeizmikus eseményeket, például a földrengéseket vagy a lavinákat, mielőtt azok bekövetkeznének. Az ilyen jellegű jövőbeli események előrejelzését egyesek pusztán annak bizonyítékaként kezelik, hogy a kutyák más pszichés érzékszervi képességekkel rendelkeznek.

Mégis több tucat jelentés érkezett olyan, az Alpokban élő kutyákról, akik előre figyelmeztették az utazókat vagy a kutató-mentő csapatok tagjait a közelgő lavinákra. Az emberek így időben elmenekülhettek vagy biztonságosabb hegyi ösvényeket kereshettek. Más megfigyelések szerint a kutyák órákkal (néha napokkal) a földrengések előtt topogni kezdtek, és zaklatottan, nyugtalanul viselkedtek, mintha csak megérezték volna, hogy mi fog történni.

Régóta sejtjük, hogy a kutyák megérzik a földrengések jeleit

Az a feltételezés, hogy az állatok érzékelik a közelgő földrengéseket, feljegyzések szerint Kr. e. 373-ban, Görögországban merült fel először. A kutyák ugyanis nyüszíteni kezdtek, sok patkány, menyét, kígyó és százlábú pedig biztonságos helyre húzódott napokkal a pusztító katasztrófák előtt.

Kínában és Japánban az állatokat lényegében máig a földrengés-előrejelző rendszer részének tekintik.

Ehhez nagyban hozzájárult, hogy 1975-ben a kínai Haicheng város tisztviselőit a kutyák és más állatok furcsa viselkedése késztette arra, hogy 90 ezer lakost evakuáljanak a településről. Néhány órával később egy 7,3-as erősségű földrengés rombolta le a város épületeinek közel 90 százalékát. Azóta számos tanulmány született, amely azt sugallja, hogy az állatok, így a kutyák képesek előre jelezni a földrengéseket.

A hallásukkal függhet össze

Szakemberek szerint a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a kutyák rendkívül érzékeny halással rendelkeznek. Ez lehetővé teheti számukra, hogy meghallják a földrengéseket megelőző szeizmikus tevékenységeket, ami szorongást válthat ki belőlük. Ebből a szempontból a magas frekvenciájú hangok a legkritikusabbak, amelyeket a földmozgások következtében összemorzsolódó sziklák kelthetnek.

Kutatások azt mutatják, hogy a kisebb fejméretű állatok jobban képesek érzékelni a magas frekvenciájú hangokat. Ennek evolúciós és adaptív okai lehetnek. Úgy tűnik, hogy a kisebb fejméretükből adódó hátrányokat a magasabb frekvenciájú hangokra való jobb érzékenységgel kompenzálják.

A fentiekkel összefüggésben egy kísérlet igazolta, hogy a legkisebb fejmérettel rendelkező kutyák szorongási és aktivitási szintje lényegesen nagyobb lehet a földrengések előtt, mint legnagyobb fejmérettel rendelkező társaiké.

A földrengést megelőző 24 órában ezeknek a kutyáknak a megfigyelhető aktivitása és szorongása fokozódott.

Azok a megfigyelések, amelyek szerint a gyengén halló kutyákat ez nem érinti, a hajlékony fülű kutyákat pedig kevésbé, szintén arra utalnak, hogy az állatok a hangjelzésre reagálnak.

Nem minden földrengést érzékelhetnek

Az a tény, hogy a kutyák a magas frekvenciájú hangokra reagálnak, azt is megmagyarázza, hogy az állatok miért jeleznek egyes földrengéseket, míg másokat nem. A kísérletek során a kutyák a tektonikai lemezek viszonylag sekélyen történő mozgására adtak választ. Amikor azonban a földrengés forrása mélyen a föld alatt van, a kutyák számára nem feltétlenül válik elérhetővé az eseményt jelző információ.

A magas frekvenciák kisebb ereje van, mint az alacsony frekvenciájú hangoknak, ezért elnyelheti őket a közbeeső földtömeg.

A jelek tehát azt mutatják, hogy a kutyák számára a magasabb frekvenciájú hangokra való érzékenységük teszi lehetővé, hogy érzékeljék a közeledő szeizmikus eseményeket, köztük a földrengéseket és a lavinákat. Ez pedig nyugtalanságot és szorongást válthat ki belőlük.