A kutyák elérték az evolúciójuk 3. szakaszát

A kutatók szerint a kutyák evolúciós szempontból egy újabb szakaszba léptek. Mutatjuk, mik az erre utaló jelek. 

A kutyák evolúciós fejlődését az emberekhez fűződő viszony is alakította. Ahogy az első ősi példányaik az ember alkotta közösségek mellé szegődtek némi táplálék és a rendszeresség, majd már a kapcsolat reményben, úgy kezdődött meg evolúciós fejlődésük is.

A kutyák evolúciós szakaszai

A háziasítás harmadik hullámának nevezik azt a szakaszt, melybe a kutyák evolúciójuk során napjainkban beléptek. A kutatók kommunikációs vizsgálatok eredményeinek köszönhetően jutottak erre a felismerésre. A Linköping Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy a kutyák miként fejlesztették ki képességüket az emberekkel való együttműködésre. Azt is vizsgálták, miként képesek, és mikor hajlandóak segítséget kérni nehéz helyzetben.

Azt gyanították, hogy ebben az oxitocin hormonnak is jelentősége van. A boldogsághormonnak is nevezett vegyület az emberek közötti kapcsolatokban is fontos szerepet játszik.

Mint azt a tanulmány szerzői hangsúlyozták, a korábbi vizsgálatok során már kiderült, hogy a kutyák kommunikációs készsége függ attól, hogy miként működnek az oxitocinreceptoraik. Azok a példányok, amelyek érzékenyebbek az oxitocinra, képesek hatékonyabban kommunikálni az emberekkel. Ez pedig lassan, de biztosan beépült a genetikájukba is.

A kísérlet során a kutyáknak befőttesüveget kellett kinyitniuk

60 golden retriever vett részt a svédországi kísérletekben. A feladatuk az volt, hogy kinyissanak egy befőttesüveget. Természetesen nem a tető letekerése volt a cél, hanem az, hogy kiderüljön, miként képesek rávezetni az embereket arra, hogy ebben segítsék őket. Minden kutya két alkalommal is megpróbálkozott ezzel. Az egyiknél sós vizes, a másik alkalommal oxitocinos orrsprayvel fújták be szaglószervüket.

Ezután azt mérték, hogy mennyi ideig próbálják a kutyák maguk kinyitni az edényt, mielőtt gazdájukhoz fordulnának segítségért.

Az eredményekből kiderült, hogy az oxitocinreceptor egy bizonyos genetikai variánsával rendelkező kutyák erősebb reakciót mutattak a hormonos orrsprayre, mint a többi kutya. Ezek a kutyák nagyobb valószínűséggel kértek segítséget a feladathoz. Ez a kutatók szerint azt mutatja, hogy a háziasítás megváltoztatta a kutyák szociális készségeit befolyásoló géneket.

Így léptek a kutyák evolúciós szintet

Brian Hare és Vanessa Wood kutyaszakértőt idézve a tanulmány összefoglalójában arra jutottak, hogy amiként az állatok szerepe munkakutyából társsá változott, úgy változott meg a viselkedésük, talán még a biológiájuk is. Ma már nem ugyanazok a tulajdonságok – például a munkaképesség, az éberség, vagy az idegenekkel szembeni tartózkodás – előnyösek, mint pár évszázada. Azok a kutyák, amelyek már alkalmazkodtak a 21. századhoz, általánosságban nyugodtak, csendesek, barátságos természetűek. Ezek a példányok már kölyökként is vonzódnak az idegenekhez.

Úgy tűnik, hogy a növekvő barátságosság megváltoztatta ezeknek a kutyáknak a biológiáját, akárcsak több ezer évvel ezelőtt

– hangsúlyozták a kutatók.

A kutyák evolúciós fejlődése során az agressziót az emberhez való vonzódás váltotta fel az első szakaszban. A második etap pedig az ipari forradalom időszakában következett be. Ekkoriban kezdték el tudatosan tenyészteni, küllemre is szelektálni az állatokat. Egyes fajták kifejezetten az emberrel való társas kapcsolat érdekében alakultak ki. Főként az akkori középosztály és nemesség járt az élen abban, hogy társadalmi helyzetüket a kedvtelésből, kedvencként tartott ebekkel is hangsúlyozza. Most pedig, a kutyák evolúciós fejlődésének harmadik szakaszában, a négylábúak leginkább a szociális kapcsolataik megerősítésében, az emberrel való kommunikációban fejlődnek, hogy igazodjanak a modern világ elvárásaihoz.