Ezeket az érzelmeket éli meg valójában a kutya

Minden gazdi biztos abban, hogy a kutyája érez. Lát és tapasztal rajta nap mint nap emberi vagy emberinek tűnő emóciókat. Sőt, gyakran azt is emlegetjük, hogy egy átlagos eb értelmi képességei körülbelül egy 2 éves gyermek értelmi képességeinek szintjén vannak. Vajon igaz ez az érzelmeikre is? Erre keressük ma a választ!

A kutyák érzései talán nincsenek olyan árnyaltak és bonyolultak mint az embereké, mégis sokkal mélyebbek lehetnek, mint azt talán elsőre gondolnánk.

A kutyák érzései a régmúltban

A távoli és homályos múltban az a feltételezés volt irányadó, hogy a kutyák képesek olyan összetett érzéseket megélni, akár az emberek. Tehát gazdag lelki élettel rendelkező lények ők is. A tudomány térhódításának következtében azonban ennek a témának a megítélése is számos változáson ment keresztül. Ahogy az emberiség egyre inkább kezdte megérteni a fizika, a mechanika és a kémia alapelveit, megtanultuk azt is, hogy az élőlényeket is ilyen tudományos folyamatok és rendszerek irányítják.

Ezekkel a felfedezésekkel kontrasztban ott állt az egyház véleménye, ami szerint az élőlényeknek igenis van lelke, többek egyszerű tudományos folyamatoknál. Az egyházhoz kötődő tudósok is ragaszkodtak ehhez az állásponthoz. Méghozzá azzal a nyomós indokkal felvértezve, hogy ha van tudatunk és érzéseink, akkor többek vagyunk, mint a szükségleteink összessége. Az állatok esetében azonban egy kicsivel másabb véleményen voltak. Bár hitték, hogy ők is hasonló fizikai, mechanikus és kémiai folyamatokból épülnek fel, belőlük hiányzik az „isteni szikra”, ezért nem is lehetnek képesek valódi, emberi érzések átélésére.

Mivel a kor tudományos kutatásainak nagy részét az egyházi iskolák támogatták, a tudósok nem is mentek szembe az előbb kifejtett gondolatmenettel. Az egyház doktrínáival szembeszállni veszélyes dolog lett volna. René Descartes filozófus, természetkutató és matematikus például egy elemzéssorozatban azt sugallta, hogy az állatok, mint például a kutyák, egyszerűen masinák. Nicholas de Malebranche szerzetes és filozófus már mestere, Descartes ötleteit továbbfejlesztve azon az elképzelésen volt, hogy: „Az állatok élvezet nélkül esznek, fájdalom nélkül sírnak, nőnek, anélkül, hogy tudnának róla, nincsenek vágyaik, nem félnek semmitől és nem tudnak semmit.” Ezek a gondolkodók tehát azon a véleményen voltak, hogy a kutya programozva van arra, hogy például ha veszélyt észlel, akkor ugasson, harapjon, támadjon vagy elfusson. A megnyilvánulásaik nem az érzelmeik hozadéka, csupán a programjuk eredménye.

Amit ma tudunk a kutyák érzései tekintetében

Szerencsére a tudomány rengeteget fejlődött Descartes vagy Malebranche óta. Ma már tudjuk, hogy a kutyák ugyanazokkal az agystruktúrákkal rendelkeznek, mint emberek. Ugyanolyan hormonjaik vannak és ugyanazokat a kémiai változásokat tapasztalják meg ezeknek az ingadozása során, akárcsak mi. Csak hogy hozzunk egy példát, az ebek szervezetében is termelődik az oxytocin, az úgynevezett szerelemhormon. Ez a szeretet és a kapcsolódás érzésével van összefüggésben.

Ebből kiindulva tehát nem olyan elrugaszkodott dolog azt állítani, hogy a nagyon hasonló neurobiológiai és kémiai folyamatoknak hasonló érzések lesznek a végeredményei. A kritikus gondolkodás persze nagyon fontos itt is! Ne humanizáljuk az ebeket, ne gondoljuk mindjárt, hogy érzelmeik tartománya ugyanolyan, akár a miénk!

Ezeket az érzelmeket éli meg a kutya

A kutyák érzelmeinek megértéséhez fontos azt is felismernünk, hogy a fejlődési szakaszaik sokkal gyorsabban lezajlanak, mint a mieink, így az érzelmi tartományuk maximumát elérik körülbelül 4-6 hónapos korukban. Ahogy azt a bevezetőben már pedzegettük, egy kutya számára elérhető érzelmek választéka megegyezik azzal, ami egy 2-2,5 éves embergyermek számára elérhető. Konkrétabban fogalmazva a kutya megéli mind a 6 alapérzelmet: öröm, félelem, harag, undor, meglepetés és bánat. Az olyan bonyolultabb érzelmeket azonban nem tapasztalják meg, mint például a bűntudat, a büszkeség vagy a szégyen.

Sok gazdi például biztos benne, hogy kutyájának bűntudata van, amikor rosszat csinál. Azonnal látja, ha hazaérve valamilyen kellemetlen meglepetésben lesz része, mert a kutya szűköl, félrenéz és behúzza a farkát. A valóság azonban az, hogy ez a viselkedés egyszerűn a félelem megnyilvánulása. A kutya megtanulta, hogy az adott tette vagy viselkedése negatív érzelmeket vált ki belőled, így fél a reakciódtól.

Semmi kétségünk afelől, hogy kutyatartóként érző lényként tekintesz kedvencedre. A nevelésénél és tartásánál azonban valóban sokat segíthet, ha tisztában vagy azzal, milyen érzelmeken mehet keresztül, és esetleg mi az, amit te vetítesz ki rá.

Ide kattintva megtudhatod, hogyan jelenik meg az undor érzése a kutyáknál.