Kedvenced még álmában is csupa fül

Neked is sokszor úgy tűnik, mintha kedvenced soha nem aludna úgy igazán? A legkisebb zajnál is fülel, és akcióra készen áll még akkor is, amikor látszólag mélyen alszik? Mindennek jó oka van.

Az alvás témája mindig érdekes lesz az emberek számára. Lehet, hogy azért, mert úgy érezzük, nem fér bele elég jó minőségű és elegendő mennyiségű pihenés a feszített tempóba, amivel éljük a mindennapjainkat. Vagy azért, mert egyszerűen fontos része az életnek és az egészségnek. Utóbbi igen összetett téma, és mindig új területeken keressük a megőrzéséhez szükséges teendőket. A kutyák alvása szintén foglalkoztatja a kutatókat. Mint a legtöbb állat (beleértve az embert), ők is az alvás folyamán regenerálódnak, így fontos része az életüknek. Átlagosan 10-14 órát alszanak (erre bizonyára többen irigykedtünk már). Ez viszont akár 18 órára is könnyedén kitolódhat, ez fajtától, mérettől, aktivitástól és életkortól is függhet. 

Nemcsak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás az egészség megőrzéséhez is hozzájárulhat, annak indikátora is lehet. A túl sok vagy éppen túl kevés alvás aggodalomra adhat okot. Ezért minden gazdiban néha felmerülhet a kérdés, hogy az ő kutyája vajon eleget alszik-e, illetve problémát jelent-e, ha látszólag a legmélyebb álmából is könnyedén felébred.

A kutyák alvása

A kutyák polifázisos alvók, ami azt jelenti, hogy nem egyszer, hosszú ideig alszanak (ezt monofázisos alvásmintának hívják, általában ezt ismerjük és követjük mi, emberek), hanem több részletbe osztva teljesítik a napi igényeiket. Ez azzal is jár, hogy egy-egy alvási ciklusuk rövidebb, mint a miénk. Számokban mérve míg a mi teljes alvási ciklusaink általában 90-120 percesek, a kutyáké mindössze 45 percig tart (ez persze lehet több vagy kevesebb).

Csakúgy, mint nekünk, a kutyáknak is fel lehet bontani az alvási ciklusát különböző fázisokra. Az alvás tudománya elég összetett. Ha nagyon bele szeretnénk menni a témába, akkor ahhoz érdemes ismerni az agyhullámokat, az alvás különböző stádiumait és azok váltakozását. Viszont a mi esetünkben egy alapvető tudás elegendő ahhoz, hogy kedvencünk pihenését jobban megértsük.

A kutyák alvása nagyon hasonlít az emberekéhez. Egy alvási ciklus alatt NREM és REM fázisok váltakoznak. Az NREM (non-rapid eye movement) alvás sokkal több időt vesz fel, ide soroljuk az alvás kezdeti perceit, amikor még csak álomba merül valaki (felületes alvás) illetve a mély alvás állapotát is. Mind az emberek, mind a kutyák több időt töltenek az alvási ciklus NREM fázisaiban, mint a REM-ben. Ellenben a REM (rapid eye movement) fázisnak fontos feladatokat tulajdonítanak. Többek közt az információ feldolgozását, az emlékek és a tanulás konszolidációját (ám vannak érdekes elméletek a funkciójára vonatkozóan).

Akkor is hallanak, amikor alszanak?

A legtöbb kutyagazdit ugyan nem lepi meg, hogy kutyája még álmában is meghallja, ha duruzsol hozzá, a tudomány álláspontja ennél sokkal objektívebb. Ahhoz, hogy valamit igaznak tekintsenek fontos, hogy alátámasszák, ideális esetben egy kísérlettel (lehetőleg olyannal, amit megismételhetnek).

2023 szeptemberének elején lett publikálva egy érdekes tanulmány, ami az ELTE kutatóinak eredményes munkáját írja le a kutyák alvásával kapcsolatban. Azt vizsgálták, hogy egyes alvási fázisokban mennyire reagálnak az ebek (az agyi aktivitás szintjén) bizonyos hangokra. 13 kutya vett részt a kutatásban. Mielőtt még bárki megijed attól, hogy mégis hogyan mérték az agyi aktivitást, fontos megemlíteni, hogy egy nem-invazív módszert alkalmaztak, az ERP-t (event-related potential). Ez több szempontból is előnyös választásnak bizonyulhat, ahogyan azt a kutatók is leírták:

Nem igényel előzetes tréninget, és nem okoz szenvedést vagy bántalmat.

A kutyák reakcióját akkor is nézték, amikor ébren voltak, a hanghatások pedig mindig ugyan olyan hangerővel és közel ugyan olyan hosszan voltak lejátszva. Azt találták, hogy az ebek képesek voltak megkülönböztetni a kutya és az emberi hangokat, illetve azok érzelmi töltetét (hogy pozitív vagy semleges-e a hang). Negatív, szorongást kiváltó hangokat nem használtak a kutatás során. Bár ez a képesség nem egyedi, hiszen főemlősöknél és nem főemlősöknél (mint például egereknél) is megfigyelték, mindig érdekes, ha különböző helyzetben lévő fajoknál megtalálható ugyan az a jelenség.