A kutatók szerint legalább öt különböző kutyatípus élt az utolsó jégkorszak idején

A tudósok megállapították, hogy körülbelül 11 000 évvel ezelőtt, amikor az emberek még vadászó-gyűjtögetőként éltek, legalább öt különböző típusú, eltérő genetikai ősökkel rendelkező kutya létezett Európában.

Az elemzés 27 ősi, Európából, a Közel-Keletről és Szibériából származó kutyából származó DNS-en alapul. A Science folyóiratban megjelent eredmények rávilágítottak a kutyák és emberek közötti elválaszthatatlan kötelékre.

Legrégebbi barátaink

„A kutya a legrégebbi háziasított állat, és az emberrel való kapcsolata nagyon régre nyúlik vissza” – mondta Anders Bergstrom, a kutatás vezető szerzője.

A szakemberek 27 ősi kutyagenomot szekvenáltak az évezredekkel ezelőtt lezajlott evolúciós változások nyomai után kutatva. A minták Európából, a Közel-Keletről és Szibériából érkeztek, koruk 11 000 és 100 év között volt. Arra a következtetésre jutottak, hogy közvetlenül a jégkorszak után legalább ötféle kutyatípus létezett, amelyek eltérő genetikai ősökkel rendelkeztek. Azt találták, hogy a leszármazási vonalak folyamatosan keveredtek és még ma is jelen vannak az ebekben.

„Már 11 000 évvel ezelőtt – mielőtt a mezőgazdaság létrejött volna, és mielőtt bármilyen más állatot háziasítottak volna – a kutyákat nemcsak, hogy háziasították, hanem már genetikailag változatosak voltak, és valószínűleg a világ nagy részén elterjedtek” – mondta Anders Bergstrom.

Ősi eredetű kutyafajták

„Az afrikai oroszlánkutyák, bár felmenőiket tekintve leginkább európaiak, egy ősi közel-keleti vagy afrikai származású DNS-t hordoznak magukban. Míg egyes szibériai és északi-sarkvidéki kutyák, például a szibériai huskyk DNS-ük nagy részét egy ősi szibériai származásból kapják” – mondta Bergstrom.

Eközben a mexikói kutyafajták – mint például a csivava és a mexikói meztelen kutya – nagyrészt európai származásúak, de megőriztek némi prekolumbiánus DNS-t is.

„Minden, Európából származó kutyafajtának közös története van. Ezek az ebek ősi keverékekből alakultak ki, sok ezer évvel ezelőtt, két nagyon eltérő kutyavonalból – az egyik a közel-keleti, a másik pedig a szibériai kutyák típusa. A két leszármazási vonal ősi keveredése hozta létre az európai kutya-génállományt, amely később az összes mai európai fajtát eredményezte” – mondta Bergstrom.

Összefonódik történelmünk

A kutatók a kutyatörténet evolúcióját is összehasonlították az emberi történelem, az evolúció és a migráció változásaival. „Azt tapasztaljuk, hogy ha a kutyák történelmét az emberekével hasonlítjuk össze, akkor ezek nagymértékben tükrözik egymást, ami arra utal, hogy gyakran az ebek történelmét az emberek alakították” – mondta Bergstrom. „Sok esetben az emberek egyszerűen magukkal hozták a kutyáikat, miközben vándoroltak a világban” – tette hozzá.

„Bizonyos esetekben azonban a kutyák eltérő történetet mutatnak, ami arra utal, hogy összetettebb tényezők játszanak szerepet. Előfordulhat, hogy az emberek úgy költöztek, hogy nem vitték magukkal az ebeket, vagy lehet, hogy a különböző csoportok kutyákkal kereskedtek egymás között” – mondta.

Az európai kutyák elvesztették sokszínűségüket, de senki sem tudja, miért

Bár úgy tűnik, hogy a modern európai kutyák nagyon eltérő formájúak és méretűek, közös őseik vannak, és genetikailag nem olyan változatosak, mint egykor. Bergstrom azt mondta a CNN-nek, hogy 4000-5000 évvel ezelőtt Európában nagyobb volt az ebek sokfélesége, némelyek a közel-keleti, a szibériai és ezek keverékeihez hasonlítottak. Valamikor azonban ez a sokféleség elveszett, és a mai európai kutyákban nem található meg.

„Ha a mai (európai) kutyákat nézzük, annak ellenére, hogy a megjelenésüket tekintve óriási eltérések vannak, valójában az Európában létező sokféleség egy kis részéből származnak” – mondta. „Rejtély, hogy ez hogyan történt – mondta Bergstrom –, de valószínűleg valamikor egyetlen kutyapopuláció csoportosult Európa-szerte, és minden mást felváltott.”