Mi történik, ha keresztezünk egy kutyát és egy vadon élő kutyafélét?

Nem véletlenül hívjuk a kutyákat az ember legjobb barátjának. A legrégebben háziasított állatként a négylábúak empatikusak, intelligensek és társaságkedvelők; hasonlóan farkas őseikhez. A kutyák és a farkasok is részei a kutyafélék (canidae) változatos családjának. De azon gondolkodtál-e már, hogy mit tesz egy emlőst kutyafélévé?

Amikor az érdekesség kedvéért megkérdeztünk néhány barátot, kollégát és ismerőst, laikusként a vörös rókát is a kutyafélékhez sorolták például a hiéna vagy a sakál mellett. Vajon igazuk van? A kutya és a róka is távoli rokonok lennének? És vajon mi történne, ha egy kutya és egy sarki róka utódokat hozna létre? A kutyafélék és a kutyák keresztezése milyen jövőt hozhat? Derítsük ki együtt!

(A nyitóképen egy falka dingó látható a Fraser-szigeten, Ausztráliában.)

Hogyan határozható meg, mi a kutyaféle?

Kezdjük az alapokkal. A canidae család tagjait kutyaféléknek nevezik. A nagy család további alcsaládokra oszlik, melyek a következők: caninae, borophaginae és hesperocyoninae. Az utóbbi kettő már kihalt. A száraz részen már túl is vagyunk, ne aggódj!

A legtöbben, ha meghalljuk a kutya szót, a házi kedvencekre gondolunk, de nem csak hűséges ebtársaink számítanak kutyának. A kutyafélék biológiai családja kutyákból, farkasokból, prérifarkasokból, rókákból és sakálokból áll.

Eddig világos, ezen a ponton azonban a talaj forrósodik picit a lábunk alatt, ugyanis a kutyafélék akkurátus osztályozása a mai napig is vita tárgyát képezi a szakértők között. Általában azonban egyetértenek abban, hogy a családon belül körülbelül 35 faj található, melynek képviselői az Antarktiszon kívül minden kontinensen megtalálhatók.

A háziasított kutyák osztályozásával kapcsolatban is felmerül némi vita. Egyes szakértők a kutyákat a farkas alfajaként határozzák meg, míg mások külön kutyafajként minősítik kedvenceinket.

Milyen jellemzői vannak egy kutyafélének?

Testfelépítés

Érdemes a morfológiával kezdeni, amely az adott faj egyedeire jellemző megjelenést, felépítést tárgyalja. Micsoda meglepetés, hogy a kutya morfológiáját még a szakértők is „kutyaszerűnek” írják le. Ez a kutyaszerű forma jellemzően bozontos farokkal, megnyúlt koponyával, talppárnákkal, farkaskarom időnkénti megjelenésével, nem visszahúzható körmökkel, a hímeknél péniszcsonttal, valamint a fogak tépésre alkalmas elrendezésével írhatók le.

Természetesen az évezredes szelektív tenyésztés után a házi kutyák sok eltérést mutatnak a vadonban megtalálható kutyafajtáktól. Például a bozontos farok gyakori a spiccek között, de számos olyan fajta is létezik, amelynek nincs farka vagy rövid, kunkori farka van. A hosszúkás fejforma mellett a nyomott koponya is megjelenik, a fülek állása is változó, akárcsak a testalkat általában véve. A háziasított kutyafajtákon belül nagyobb eltérések mutatkoznak, mint a canidae család összes többi fajánál együttvéve.

De ha már itt tartunk, míg a test alakja következetesen kutyaszerű, a kutyafélék mérete széles skálán mozog. A legkisebb faj, a sivatagi róka súlya alig több mint 1,5 kg, míg a hím szürke farkas akár 80 kg is lehet.

Étrend

Sok kis és közepes méretű faj opportunista mindenevő (akárcsak házi kedvenceink), amely azt jelenti, hogy bármit megesznek akkor, amikor éppen lehetőségük van rá. Ezzel szemben a nagyobb kutyafélék, mint például a farkasok és az ázsiai vadkutya falkában vadászó húsevők.

Társadalmi struktúra és szaporodás

A kutyafélékről leggyakrabban a falka jut eszünkbe, és igaz, hogy általában társasági lények. Ugyanakkor ellenpéldával is tudunk szolgálni, például a rókák és a prérifarkasok leginkább magányosan élik le az életüket.

Egy dolog azonban közös a kutyafélékben, mégpedig az, hogy hogyan szaporodnak és gondoskodnak az utódaikról. Egy másik érdekesség, hogy amikor a legtöbb kutyaféle párosodik, a hím péniszének végén kitágulnak a szövetek, a nőstény hüvelye pedig összehúzódik ezzel előidézve a két állat összeragadását. Ez gyakori jelenség a vad kutyafélék esetében is.

Kommunikáció

A háziasított négylábúak, ahogy vad kutyafélék is, számos vizuális, illat- és hangkommunikációs módszert használnak. A kutya testbeszédének megfigyelése során a farok és a fül helyzete a gazdik számára fontos információkkal szolgál az eb hangulatát és érzéseit illetően. A szaglászás és a jelölgetés gyakori viselkedések a vadonban, és persze házi kedvenceink esetében is.

A rókák is kutyafélék?

A „róka az kutya” kifejezésre 753 000 Google találat érkezik, a „róka az macska” kifejezésre pedig 480 000. Abban megegyezhetünk, hogy mindkettő tetemes mennyiség. Az embereket tehát elbizonytalanítja a kérdés.

Dr. Bridgett vonHoldt, a Princeton Egyetem környezettan és evolúciós biológiájának docense elmagyarázza, hogy:

„A rókák nevezhetők kutyafélének, mert a canidae család tagjai. De csak azért, mert a kutyafélék családjába tartoznak, még nem jelenti azt, hogy a rókák kutyák lennének.”

Mi a helyzet a hiénákkal?

Kedveljük a keresési találatokat, mert újságíróként remek támpontot adhatnak ahhoz, hogy mi érdekli az embereket. A hiénákat a legtöbb általunk megkérdezett ismerős egyértelműen a kutyák családjába sorolta. A macskákat egy lélek sem említette. Érdekes módon azonban a „a hiéna az kutya” 188 000 Google találatot hozott, míg a „hiéna az macska” 180 000-ret. Meglepő módon, morfológiai és viselkedési szempontból a hiéna ugyan meglehetősen kutyaszerű, mégis közelebbi rokonságban vannak a macskákkal. Ugyanakkor se nem kutyafélék, se nem macskafélék. Saját családjuk van, a hyaenidae, vagyis a hiénafélék.

Mely kutyafélékhez kapcsolódnak a háziasított ebek a legszorosabban?

Ez valószínűleg egy olyan kérdés, amelyre magadtól is tudnál válaszolni, de az egységesség kedvéért mindenképpen ki szerettünk volna térni erre is. Legyen szó német dogról, csivaváról vagy a csehszlovák farkaskutyáról, az összes kutyafajta ugyanattól az őstől származik, nevezetesen a szürke farkastól. DNS-ük 99,9%-án velük osztoznak. Az óriási külsőt illető különbségek a szelektív tenyésztésnek köszönhetők.

Intelligenciájukban és szociális természetükben azonban mindannyian szinte ugyanolyan mértékben osztoznak a farkas őseikkel, ami miatt tulajdonképpen az emberek számára is vonzóvá váltak hajdanán.

A kutyák és a vadon élő kutyafélék keresztezése

A házi kutyák kereszteződhetnek vadon élő kutyafélékkel termékeny utódokat létrehozva. Ennek a lehetőségnek meglepő előnyei és hátrányai is lehetnek. Dr. vonHoldt rámutatott, hogy: „A nem háziasított kutyafélék közötti keresztezés jó lehetőséget biztosíthat számukra, hogy ellenállóvá váljanak az éghajlatváltozással szemben, mivel a keveredés a genetikai változatosság és ezáltal az alkalmazkodási képesség jelentős növekedését eredményezi.”

Azonban az is tény, hogy az így létrejövő hibridek kellemetlen helyzetbe hozhatják az embereket és más vadonélő állatokat is. És persze arra is gondolni kell, hogy ezek a hibridek egyelőre olyan kiszámíthatatlan tulajdonságokkal rendelkezhetnek, melyre egy átlagos állattartó nincs és nem is lehet felkészülve; enyhén szólva is távol állnak a családi kedvenc státusztól. Így erre csak annyit mondhatunk, hogy ne próbáld ki otthon!