Hogyan épül fel a kutyák farka? Nem csak a csóválásra jó

A kutyák farkának szerepe nem merül ki a csóválásban. Számos más hasznos, szerkezeti és funkcióbeli jellemzőt fedezhetünk fel, ha egy picit a mélyére ásunk a dolgoknak.

Körbejártuk a kutyafarokkal kapcsolatos tudnivalókat, vagyis hogy mit kell tudnunk annak szerkezetéről és funkciójáról. A következőkből megtudhatod, hogyan épül fel kedvencünk csóválója, és hogyan működik. Valamint utánanéztünk a farkat érintő gyakori betegségeknek, és az ezekkel kapcsolatos diagnosztikai vizsgálatoknak is.

Mi az a kutyafarok?

Legyen szó rövid, hosszú, bolyhos vagy pomponban végződő farokról, abban megegyezhetünk, hogy anatómiailag ugyanúgy a gerincoszlop meghosszabbítása minden fajtánál. A testrész túlnyúlik a keresztcsonton és a törzs fő részein. Egyes kutyák rövid, kezdetleges farokkal születnek, de vannak olyan fajták is, ahol dokkolják a testrészt. A rövid vagy visszavágott farkú kutyák legtöbbször pásztor- vagy munkakutyák, hisz ezen fajtáknál a hosszú farok hátránynak vagy veszélyesnek számít a munkavégzés szempontjából.

A kutyák gerincének és farkának általános felépítése

A kutyák gerince 26 csigolyából áll, amelyek a nyakuktól a keresztcsontukig futnak. A keresztcsont után található csontokat farok- vagy farkcsontoknak nevezik, amelyekből általában 6-23 darab van. A farkcsontok a keresztcsonttól – amely a legszélesebb rész – egészen a farok hegyéig folyamatosan vékonyodnak, kisebbednek. Ezen idegekkel, inakkal és izmokkal borított csontok erősen mozgékony csigolyákból állnak, amelyek csigolyaközti kocsonyás állománya lehetővé teszi a csukló mozgást. Ez teszi képessé kedvenceinket arra, hogy farkukkal finom mozdulatokat is végrehajtsanak.

Izmok a kutyák farkában

A farokizmok az ágyéki csigolyákon, a keresztcsonton (a hát alsó részén) és a farokcsigolyákon fekszenek. Az izomzat egy része a végbélhez, a végbélnyíláshoz és a medencei rekeszizomhoz kapcsolódó izmokból áll. Ezek az izmok a farokcsontokhoz inak segítségével tapadnak. Az inak pedig az ötödik vagy hatodik farokcsigolyától, a következő csigolyáig és így tovább a farok végéig nyúlnak be.

Érdekesség, hogy a kutyák 4-7 páros ideget használnak arra, hogy jeleket küldjenek az agyukból a farokizmokba.

A kutya farkának funkciói

Az egyik legfontosabb és legnagyobb segítséget kutyáink megértésében a farkukkal közvetített információk adják. Ha nagyon jól érzik magukat, akkor magasra tartva csóválják azt. Ha valami felkelti az érdeklődésüket, mereven tartják vízszintesen. Ha megijednek vagy alázatosak, a lábuk közé húzzák a testrészt; míg az aggodalmat vagy a stresszt alacsonyan csóváló farokkal jelezhetik.

Valahányszor kutyáink megmozgatják a farkukat, az legyezőként viselkedik, így terjeszti saját szagukat is. Ez a szag az anális mirigyekben termelődő folyadékból származik, amely a farok alatti két kis zacskóban található a bőr alatt. Ez  a kutyák között éppoly egyedülálló, mint az embereknél az ujjlenyomat. A domináns kutyák magasan tartott a farokkal sokkal több illatot bocsátanak ki, mint a farkukat lejjebb tartó társaik. Ugyanígy az ijedt kutyák a farkukat a lábaik közé húzzák, hogy más fajtársak ne érezhessék a szagukat olyan intenzíven; így nem hívják fel magukra a figyelmet.

A farok fontos eszköz az egyensúlyozásban. Növelheti a kutyák mozgékonyságát és gyorsabb fordulási képességét, így lépést tudnak tartani például a zsákmányukkal. A farok izomzata pedig fontos szerepet játszik a gerincoszlop stabilizálásában, és a hát feszítő izomzatának, valamint a far és a fenék izmai működésének támogatásában. Egyes kutyák a farkukat kormányként használják úszáskor. Az úszásra specializálódott ebek farka gyakran vastag, erős és nagyon hajlékony, ami segíti őket abban, hogy könnyen mozogjanak a vízben, és gyorsan forduljanak.

Egyes fajták a farkukat használják a hideg távoltartására is. Az északi és sarkvidéki fajták bozontos, hosszú, sűrű szőrzettel fedett farkukat lefekvéskor a pofájukhoz húzzák, hogy szigeteljék az orrot, a füleket és a pofát, ahol a legtöbb hőt veszíthetik. Érdekességük, hogy farkukat kormányként is használják, amikor szánt húznak.

A farok gyakori betegségei

Az első és legalapvetőbb probléma a veleszületett fejlődési rendellenesség vagy a farok hiánya. Ezenkívül sajnos még számtalan más betegséggel is találkozhatunk, a teljesség igénye nélkül említünk néhányat.

Trauma: A csigolyák törése vagy elmozdulása, a lágy részek sebeivel, esetleg a farok bénulásával.

Cauda equina szindróma: Vagy más néven lófarokbetegség egy ritka és súlyos gerincbetegség, amelyet a gerinccsatorna valamilyen okból bekövetkező szűkülete okoz azzal, hogy az elváltozás az ágyéki kilépő idegeket összenyomja.

Alopecia: Számtalan okból kialakulhat, azonban nemcsak a farkak szőrhiányos betegsége, de a testen bárhol előfordulhat. Két fő csoportja van, az öröklött és szerzett. Az utóbbin belül pedig a gyulladásos és nem gyulladásos.

Dermatitisz: Általában a farok tövében kialakuló gyulladásos bőrbetegség, amely viszkető, égő érzéssel társul. Ez különösen gyakori a csavaros farkú fajtáknál.

A farok daganatai: Jó- és rosszindulatúak egyaránt lehetnek.

A diagnosztikai tesztek típusai

Különféle teszteket használnak a farok rendellenességeinek diagnosztizálására. Ezek a következők lehetnek:

• Röntgensugarak.
• Epidurográfia: az epiduralis tér megjelenítése röntgenvizsgálat során, kontrasztanyag lokális bejuttatását követően.
• CT vagy MRI: a hát alsó részén.
• Elektrodiagnosztikai vizsgálat: a farok izmainak és idegeinek vizsgálata.
• Trichogram: a szőr mikroszkópos vizsgálata.
• Bőrkaparék: a bőr felszínén, illetve a mélyebb rétegeiben fellelhető mikroorganizmusok kimutatására történő mintavétel.
• Gombakultúra-tenyésztés.
• Bőrbiopszia: a biopszia a bőr szabad szemmel nem, vagy nem pontosan diagnosztizálható elváltozásainak szövettani vizsgálatához ad szövetmintát.