Bebizonyosodott, a különböző kutyafajták képességei valóban jelentősen eltérnek

Amikor egymás mellett áll egy újfundlandi és egy kínai meztelen kutya, a fizikai különbségek megkérdőjelezhetetlenek. Néha elcsodálkozunk azon, hogy egyazon faj képviselői milyen eltérőek lehetnek! Ha azonban összehasonlítjuk a különböző fajták genetikai felépítését, akkor rájövünk, hogy a külsőleg olyan különböző ebek valójában nagyon hasonlóak. Ennek ellenére a kognitív képességeik erősségei között hatalmas különbségek lehetnek.

Egyes kutyák társaságkedvelőbbek, könnyebben képezhetők, és jobb problémamegoldók, mint mások. De vajon miért? Bizonyos mértékig a kutyafajták ismerete és a fajták hagyományos tulajdonságainak megértése segíthet előre jelezni a kutya személyiségét és lehetőségeit. A Helsinki Egyetem és más finn intézmények kutatói a kutyafajták kognitív képességeinek különbségeire összpontosítottak, hogy rájöjjenek, van-e genetikai kapcsolat ezen eltérések között.

Így tesztelték a kutyafajták kognitív képességeit

Az elemzésben 13 kutyafajtát képviselő 1002 négylábú vett részt. Az alanyok Katriina Tiira kutató által kidolgozott, és a SmartDOG által 2016 és 2022 között lefolytatott kognitív tesztek sorozatát végezték el. A négylábúak mind 1 és 8 év közöttiek voltak, és minden vizsgált fajtából legalább 40 tagot teszteltek. Legtöbbjük magántulajdonban lévő társkutya volt. A kutyák képzéséről, hátteréről és élettapasztalatairól nem álltak rendelkezésre információk. A következő fajták képviseltették magukat a tesztek során: golden retriever, hovawart, angol cocker spániel, német juhászkutya, labrador retriever, ausztrál juhászkutya, finn lapphund, border collie, ausztrál kelpie, belga malinois, spanyol vízikutya, shetlandi juhászkutya, és egy kategóriában indultak a keverék ebek is.

A kutyák egy tíz tesztből álló sorozatot végeztek el, amelyek hét kognitív tulajdonságot és három viselkedésmintát mértek. Az összes teszt során problémákat kellett megoldaniuk, hogy élelemjutalmat kapjanak. A gazdi minden vizsgálaton jelen volt, a kutyák pedig póráz nélkül teljesítették a feladatokat.

A tesztek egy barátságos idegenre adott reakciót, a kutya aktivitási szintjét, az új környezet vizsgálatára való hajlandóságot, a kitartást, az impulzusok és késztetések kontrollját (inhibitory control), az emberi gesztusok megértését, a problémamegoldó képességeket, a szociális kogníciót (hogyan dolgozzuk fel, értjük meg és reagálunk a társadalmi csoportokkal kapcsolatos jelzésekre), a logikus érvelést és a rövid távú memóriát mérték.

A kognitív képességek fajtáról fajtára változtak

Mielőtt belevágnánk az eredmények részletezésébe, gyorsan összefoglaljuk, mit takar a kognitív képesség fogalom: „A kognitív folyamatok, képességek valósítják meg az értelmi működést, mely folyamatokat két nagy csoportba oszthatjuk: a közvetlen (érzékelés, észlelés, figyelem) és a közvetett (emlékezés, képzelet, gondolkodás) megismerő folyamatokra.”

Az adatok elemzése során egyértelműen érzékelhető különbségeket tártak fel a kutyafajták között a szociális kogníció, a kitartás, az impulzusok és késztetések kontrollja, valamint a térbeli problémamegoldó képesség tekintetében. Fajtabeli különbségek voltak az aktivitási szint, az idegenek üdvözlésére való hajlandóság, és az új környezet felfedezése iránti lelkesedés mértékében is. A rövid távú memória és a logikus gondolkodás mérése fajtánként nem különbözött.

Az egyes fajtáknál megfigyelt kognitív különbségek azért fontosak, mert ezek azok a tulajdonságok, amelyeket leginkább értékelnek a munkakutyák és a társas kutyák esetében.

A border collie és az ausztrál juhászkutya

A border collie-k és az ausztrál juhászkutyák a legmagasabb pontszámot értek el az impulzusok és késztetések kontrollját tesztelő feladatokban. Mivel a terelés egy finomított ragadozóviselkedés, ezeknek a fajtáknak ellenőrizniük kell a terelendő állatok viselkedésére adott saját válaszuk intenzitását.

A belga malinois és a német juhászkutya

A két fajtában alacsony mértékben volt meg az előbb tárgyalt gátlóképesség, és úgy tűnt a mérések alapján, hogy teljesen függetlenek voltak a feladatok megoldása során. (Nem vártak emberi irányítást.) Amikor ezek a fajták rendőri és katonai környezetben teljesítenek, készen kell állniuk az azonnali reagálásra és önálló munkára.

Az ausztrál kelpie, az ausztrál juhászkutya, a border collie és a golden retriever

Ezzel szemben azok a fajták, amelyek magas pontszámot értek el azokban a tesztekben, ahol az ember irányítás vágyára való hajlamot mérik, jó szociokognitív képességekkel rendelkeznek. Vagyis jó társkutyák lehetnek, és sikeresebbek lehetnek olyan munkákban, amelyekhez szoros együttműködésre van szükség a felvezetővel. A fentebb kiemelt fajták az ember általi irányításra koncentráltak leginkább a megoldhatatlan feladatteszt során.

Meglepő eltérések

A kutatók azt is megfigyelték, hogy bizonyos fajták lényegesen eltérnek a csoportjukon belüli más fajtáktól, vagy a hasonló funkciókat betöltő fajtáktól. A belga malinois és a finn lapphund is terelőkutya, ahogy az ausztrál kelpie is. A tanulmányban az ausztrál kelpie-k és a belga malinois-k nagyon ráhangolódtak az emberi gesztusokra, míg a finn lapphund nem. Hasonlóképpen, a megoldhatatlan feladatteszt esetében az ausztrál juhászkutya volt a legkevésbé valószínű, hogy feladta, míg a kelpie a legnagyobb valószínűséggel hagyta abba a feladatot. A tesztek közül kettőben – egy emberi gesztus megértése és megoldhatatlan feladat – a golden retrieverek és a labrador retrieverek nagyon eltérő pontszámot értek el, annak ellenére, hogy mindketten alapvetően vadászkutyák.

A tulajdonságok gyakran fajtaspecifikusak

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az egyes kutyafajták viselkedési és kognitív tulajdonságaiban jelentős különbségek vannak. Más tanulmányok a kutyák genetikai evolúcióját és a fajtajellemzők ebből adódó hatását vizsgálták, lenyűgöző eredményeket hozva. Egy 2019-es tanulmány például megállapította, hogy az örökölhető viselkedési tulajdonságok közé tartozik a taníthatóság, az idegenek által kiváltott agresszió, az üldözés, a kötődés és a figyelemfelkeltés is.

A kan és szuka kutyák személyiségvonásaiban, kognitív folyamataiban és észlelésében is mutatkoznak különbségek. Ezek hasonlóak a vadon élő állatok nemi eltéréseihez, ami biológiai és evolúciós örökségükben gyökerezik.