9 ma még létező kutyafajta, ami hamarosan végleg eltűnhet

Több olyan, egykor népszerű kutyafajta is létezik, amelynél valós veszélyt jelent, hogy a közeljövőben végleg eltűnhet.

Amikor az emberek házasították a farkasokat, az volt a szándékuk, hogy az így létrehozott kutyák egyszerre legyenek munkaállatok és hűséges társak. Manapság viszont már mások a prioritások, és sokkal inkább családtagként kezelik őket, ennek eredményeként pedig számos kutyafajta eltűnhet.

Sok neves kutyafajta is eltűnhet

Az évek során rengeteg kutyafajta halt ki olyan tényezők matt, mint a betegségek és az alacsony kereslet. Az alábbi kilenc fajta esetében szintén reális veszélyt jelent, hogy még a mi életünkben eltűnhet. A brit Kennel Club adatai legalábbis erre engednek következtetni (fontos azonban megjegyezni, hogy az adatok a világfajták vonatkozásában torzítóak lehetnek, és nem feltétlenül adnak pontos képet, illetve az összesítés nem számol az egyes fajtákat sújtó genetikai problémákkal).

1. Angol rókakopó

Az angol rókakopó George Washington kedvenc kutyafajtája volt, amely arról híresült el, hogy kiválóan dolgozik falában, szelíd és szófogadó. Az elmúlt két évre azonban annyira megfogyatkozott, hogy a brit Kennel Club mindössze egy ilyen kutyát tartott számon, az American Kennel Club pedig 2023-ban a második legkevésbé népszerű fajtaként rangsorolta.

2. Vörös-fehér ír szetter

A szetter gyűjtőnévről a legtöbb embernek az ír szetterek jutnak eszükbe, és nem vörös-fehér unokatestvéreik, akik valamivel alacsonyabbak és tömzsibbek náluk. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy – bár rendkívül barátságos és vidám természetű – a kutyafajta létszáma mára erősen megcsappant. A brit Kennel Klub tavaly csak 50 ilyen kutyát vett nyilvántartásba az Egyesült Királyságban.

3. Angol véreb

Az angol véreb egykor Nagy-Britannia egyik legnépszerűbb vadászkutyája volt. A lógó fülű, nyomozószerű vonásokkal rendelkező kutya hihetetlen szaglással rendelkezik, mostanra mégis komoly veszélybe került. A 2021-es adatok szerint Nagy-Britanniában és Írországban a legalacsonyabb számban regisztrálták a veszélyeztetett fajták közül. A tavalyi évre már csak 54 példánya maradt.

4. Skót szarvasagár

Az elegáns külsejű skót szarvasagár kitűnő vadász hírében áll. Különlegességét jól mutatja, hogy a középkorban senki nem birtokolhatta, aki grófnál alacsonyabb rangú volt. Ám éppen emiatt

a skót nemesség 1700-as években bekövetkezett bukását követően majdnem kihalt.

Ez végül nem történt meg, de továbbra is sebezhető fajtaként tartják nyilván: 2023-ban mindössze 132 skót szarvasagarat vettek nyilvántartásba.

5. Mudi

A mudit talán nem kell bemutatni, hiszen egy magyar fajtáról beszélünk, amely természetes módon, a terelőkutyák közül fejlődött ki. A hűségéről és intelligenciájáról ismert fajtát hivatalosan az 1930-as években regisztrálták. Ezután ugyanolyan gyorsan szorult vissza, mint ahogy megjelent. A második világháború végére a kihalás szélére jutott.

Egyes becslések szerint manapság már csak néhány ezer mudi él világszerte.

Örvendetes, hogy az utóbbi években egyre népszerűbb fajta, hisz kitűnően teljesít olyan kutyás sportokban is, mint az agility vagy a dog dancing, ezért bízhatunk benne, hogy akkor sem tűnik el, ha egyre kevesebb lehetősége lesz eredeti mesterségének gyakorlására.

6. Sussexi spániel

Az 1800-as évek elején az angliai Sussexben kitenyésztett sussexi spániel hűsége, higgadtsága és elsőrangú vadászati képességei miatt vált népszerűvé, és ugyan igazi családbarát fajta hírében áll, mára igazi ritkaságnak számít. A Kennel Club 2023-ban csupán 27 példányát tartotta számon.

7. Angol szetter

Az erős akaratú angol szetter már 400 éve létezik, de napjainkra jelentősen visszaesett a népszerűsége. 2011-ben a Kennel Club mindössze 234 kutyát regisztrált belőle, ezért sebezhető fajtaként minősítette. Visszaszorulásának okát elsősorban a kereslet egzotikusabb fajták iránti eltolódásban látják.

8. Ír farkaskutya

Az ír farkaskutya egy vérbeli vadászkutya, amely egyes esetekben – ahogy neve is mutatja – farkasokat is képes volt elejteni. A fajtáról szóló első feljegyzések egészen a római időkig nyúlnak vissza.

I. e. 391-ben gyakori ajándék volt a nemesség körében.

A fajta az 1800-as évekre került közel a kihaláshoz, ezért megmaradt tagjait a tenyésztők skót szarvasagarakkal, dán dogokkal és tibeti farkasokkal kezdték keresztezni. A modern ír farkaskutya ennek az erőfeszítésnek az eredménye. A fajta ugyanakkor továbbra is sebezhető, 2023-ra kevesebb mint 200 példányát regisztrálták a Kennel Clubnál.

9. Glen of Imaal terrier

A Glen of Imaal Terrier gyökerei egészen a 16. századig nyúlnak vissza. A fajtának mindig is alacsony volt a populációja, de a második világháború idején tovább csökkent. Ma már kivételesen ritkának számít: a Kennel Club adatai szerint tavalyra csak 58 kutyából álló populációja maradt.