Megcáfoltunk 8 mítoszt a kutyaeledelekről

Az interneten sok téves információ kering azzal kapcsolatban, hogy milyen is az egészséges kutyaeledel. Nézzük, melyek ezek!

Amikor valaki életében először lesz kutyagazdi, számos helyről tájékozódhat azzal kapcsolatban, hogy milyen eledelt érdemes adnia kedvencének. Azonban rengeteg téves információ is kering a témában mind az interneten, mind a köztudatban; emiatt is különösen fontos, hogy mindig megbízható forrásból tájékozódj! 8 mítoszt elemzünk ki a kutyaeledelekről, hogy ezzel is megkönnyítsük számodra a döntéshozatalt.

8 mítosz a kutyaeledelekről

1.) Ne egyen a kutya sertéshúst

Egyes pletykák szerint a sertéshúsnak nagyon magas a zsírtartalma, ami a kutyák hasnyálmirigy-gyulladásához vezethet, vagy májukat károsíthatja. A valóság azonban az, hogy a sertéshús nagyon jó fehérjeforrás a kutyák számára, ráadásul aminosavakban is gazdag. Mi több, ételallergiát is nagyon ritkán okoz!

2.) A bárányhús hipoallergén

Semmi sem kevésbé allergizáló az egyik húsban, mint a másikban. A bárányhúst kezdetben leginkább hipoallergén kutyaeledelekben használták, mert a legtöbb kölyök még nem evett belőle, ezért nem valószínű, hogy a bárányhússal szemben ételallergia alakult volna ki náluk. Most, hogy olyan sokan etetnek bárányhúst rendszeresen a kedvencükkel, a gyártóknak különféle húsforrásokat kellett találniuk erre a marketingcélra; ilyen például a kacsa vagy a bölény.

3.) A magas fehérjetartalmú eledel vesebetegséget okoz

Az az elképzelés, hogy a túlzott fehérje veseelégtelenséget okoz, abból a tényből ered, hogy a magas fehérjeszintet a múltban nem javasolták a betegségben szenvedő kutyák számára. Ám ha a fehérjeszint túl alacsony, a szervezet egyszerűen saját fehérjeforrását, az izmokat veszi igénybe, ami több kárt okoz. Még mindig óriási vita folyik arról, hogy a korlátozott fehérje a vesebetegségben szenvedő kutyák számára a helyes út-e; a tanulmányok nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy ténylegesen segíthet-e a vesebetegek hosszabb életében. A kutatók azonban abban egyetértenek, hogy a magas biológiai értékű fehérjeforrások kevesebb salakanyagot termelnek, így azok mindenképpen jobb választásnak bizonyulnak. (A tojás a legmagasabb biológiai értékű, ezt követi a tej, a húsok stb.)

De mi a helyzet a normál veseműködésű kutyák fehérjeszintjével? Nagyon kevés támogatást kap az a javaslat, miszerint megőrizhetjük a vese egészségét azzal, ha nem terheljük meg a kutyákat túl sok fehérjével. Ha közepes mennyiségben és a lehető legjobb minőségben adod kedvencednek, valószínűleg minden rendben lesz. 

4.) A húsliszt egy alacsony tápanyagtartalmú összetevő

Ha elolvasod a kutyaeledel hátulján az összetevők listáját, akkor szembejöhet veled a húsliszt kifejezés. Ez egy olyan készítmény, amelynek létrejöttéhez kinyerik a húsban található vizet és felesleges zsírt. A különböző állati részek összedarálásából, porításából, szárításából pedig egy koncentrált fehérjeforrást kapunk. (A húsliszt nem tartalmazhat szőrt, patát, vért, szarvat, irhadarabokat, gyomortartalmat vagy bélsarat.) A húsliszt tehát szárított hús tulajdonképpen, semmi egyéb. Bár jól hangzik, a gyártó nem tehet egyszerűen húst egy eledelbe. Az eltarthatóság és a tápba illeszthetőség miatt fel kell dolgozni az alapanyagot.

5.) A gabona, különösen a szója vagy a kukorica, rossz a kutyáknak

Egyes kutyák valóban allergiásak lehetnek a gabonafélékre, de ez ugyanúgy igaz lehet húsokra és egyéb alapanyagokra is. Azoknak a kutyáknak, amelyeknek nincs különleges ételallergiája, kifejezetten jót tehetnek a gabonafélék, hisz a gabonában gazdag étrend több tápanyagot tartalmaz, mint a helyettesítői a gabonamentes eledelekben.

6.) A nyers tojástól fényesebb lesz a kutya szőre

Egyelőre nem létezik olyan tanulmány, amely igazolná a fenti állítást. A tojás sok fehérjét, zsírt és vitamint tartalmaz, amelyek mind elengedhetetlenek a szőrzet növekedéséhez és a bőr egészségéhez. Az egyik ilyen vitamin a biotin, amely fontos a sejtnövekedéshez és a zsírsav-anyagcseréhez. A biotinról úgy tartják, hogy nagyon hasznos az emberi haj növekedéséhez, bár ez talán egyszerűen azért van, mert a hiánya hajhullást okozhat.

Ami a nyers tojás etetését illeti, a nyers tojás-szalmonella vita tovább folytatódik, bár a fontos kiemelni, hogy a legtöbb élelmiszer-hatóság óva int ennek etetésétől. Azt, hogy milyen formában érdemes tojást adni a kutyának, ebből a cikkünkből megtudhatod.

7.) A kutyák nem szeretnek változatosan étkezni

Ez a kijelentés attól függ, hogy a kutya hogyan nevelkedett. Ha kölyökkutyakora óta ugyanazt az eledelt eszi, akkor valóban nem valószínű, hogy sóvárogni fog az újdonságok iránt, hiszen nem is ismeri őket. Ám egy változatos étrenden nevelkedett kutyának valószínűleg a további élete során is szüksége lesz a változásokra.

8.) A nyers étel jobb a kutyáknak

Egy nemrégiben, az Egyesült Királyságban végzett tanulmány az antibakteriális rezisztens (ABR) E. Coli jelenlétét vizsgálta olyan 16 hetes kutyákban, akiket nyers étrenden tartottak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a nyers etetés összefüggésbe hozható az ABR E. coli jelenlétével a kutyákban már 16 hetes korban is, és hogy a kölykök által hordozott baktériumok az emberekre is veszélyt jelenthetnek. Ezért azt javasoljuk, hogy azok, akik nyers húst adnak a kutyáiknak, komolyan fontolják meg alaposan ezt a fenyegetést, és alkalmazzanak megfelelő higiéniai gyakorlatokat annak érdekében, hogy a kockázatot minimálisra csökkentsék.

Míg az ABR E. Coli jelen lehet néhány nyers ételben, a legtöbb egészséges kutya nem betegszik meg tőle. A gyengébb immunrendszerű vagy beteg állatok azonban nagyobb eséllyel kapják el a fertőzést! Mindenképpen kérd ki az állatorvos véleményét, hogy ismerve a kedvencedet, ajánlja-e számára a nyers etetést.