Hollandiában nincsenek kóbor kutyák: mit tudnak a leginkább kutyabarát nemzetek?

“Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” - mondta Mahatma Gandhi. Való igaz, a védtelenekkel szemben tanúsított bánásmód sokat elárul egy ország népességének általános mentális és gazdasági fejlettségéről.

8 éve örömteli hírrel rukkoltak elő a hollandok: bejelentették, hogy többé egyetlen kóbor kutyának sem kell szenvednie utcáikon. Ezt az eredményt a CNVR-nek (Collect, Neuter, Vaccinate and Return), egy országos kiterjedésű programnak köszönhetően sikerült elérniük.

A CNVR egy kormány által finanszírozott kezdeményezés, mely előírja a gazdátlan, otthontalan állatok begyűjtését, ivartalanítását, beoltását, valamint megfelelő gazdihoz juttatását. Emellett külön kutyaadót szabtak ki a tenyésztőtől vásárolt ebekre, ezzel is bátorítva a lakosságot az örökbefogadásra.

Egyértelmű tehát, hogy nem csak a civil akciókra és az állatvédők fáradhatatlan munkájára van szükség a kutyák jólétének biztosításához. Mint azt a holland Állatok Pártjának elnöke, Marianne Thieme kifejtette, az állatok és az emberek ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények sajnos összefüggenek. Az, aki állatot bántalmaz, jó eséllyel megteszi ugyanezt egy embertársával. Tehát mindannyiunk érdekei azt diktálják, hogy köztünk és a kutyusok között béke, egyetértés legyen.

Mely országokban a legjobb kutyának lenni?

A World Animal Protection nevű nonprofit szervezet 2014-ben elkezdte osztályozni az államokat aszerint, hogy törvényeik mennyire kedveznek az ott élő állatoknak. 50 országot vizsgáltak meg ezen szempontok alapján, ezt követően sorolták be őket A-tól G-ig.

Megdöbbentő, de közülük mostanában egynek sem sikerült elérnie az A-s, azaz a legjobb minősítést, még a híresen állatbarát Ausztria és Svájc is csak B-t kapott.

Kellemesen meglepődtünk azonban, amikor a topdogtips.com-on felsorolt hat leginkább kutyabarát nemzet között megpillantottuk Magyarországot. Tény, hogy büszkék lehetünk állatvédelmi szabályozásainkra, és abban is tökéletesen egyetértünk velük, hogy mi valóban családtagnak tekintjük az ebeket. Hazánkban mind a civilek, mind a döntéshozók fontosnak tartják az állatokkal való kegyetlen bánásmód felszámolását.

Persze mindig van hová fejlődni, de nap mint nap tanúbizonyságot teszünk állatszeretetünkről mentőakciók szervezésének, kivitelezésének keretein belül, a közösségi oldalakon mutatott aktivitásukon keresztül, és a saját házikedvenceink felé kimutatott törődés által. Ugyanezt elmondhatjuk arról a négy nemzetről, akik szintén megkapták a legmagasabb kutyabarát minősítést.

Ausztria

Itt az állatjóléti törvény az emberek társaiként aposztrofálja az állatokat, ez vonatkozik a gerincesekre, a fejlábúakra és a tízlábúakra is. Az osztrákok haszonállatok védelmével kapcsolatos szabályozásai még az EU-s elvárásokat is felülmúlják.

Itt néhány éve betiltották a házikedvencek interneten, illetve állatkereskedésben történő árusítását. A kutyakiképzés területén is szigorú szabályozásokat vezettek be: tilos elektromos nyakörvet használniuk a gazdáknak és a trénereknek. Ausztriában a legtöbb nyilvános helyre, azaz az éttermekbe, bevásárlóközpontokba, kávézókba is beengedik a kutyákat.

Németország

Ugyan ők csak C minősítést kaptak a World Animal Protectiontől, a kutyák védelme ettől még nagyon fontos számukra. Bár itt nem tűrik a veszélyesnek minősített ebfajták tenyésztését és értékesítését, a többi kutyus élvezheti a jogalkotók törődését. Rendkívül szigorúan szabályozzák az állatotthonok tisztaságára és kényelmére vonatkozó előírásokat, és az altatás csak rendkívül indokolt esetben lehet opció.

Emellett nem engedélyezik az örökbefogadást a karácsonyt megelőző időszakban, hogy elkerüljék a meggondolatlan ajándékozásból és az utána történő elhagyásból, visszavitelből fakadó kutyatraumákat. A németek a szeparációs szorongás ellen is eredményesen léptek fel: jogszabály írja elő, hogy a tulajdonosnak nem szabad túl hosszú ideig otthon hagynia kedvencét. Szerencsére itt is számos étteremben, kávézóban, boltban tárt karokkal fogadják őket, tehát semmi akadálya annak, hogy az ebek a szabadidős programokra is elkísérjék a gazdit.

Svédország

A svédeknek van egy mondásuk, mely szabad fordításban így szól: “Ne a bundájáról ítéld meg a kutyát!”. Nos, ők állatjóléti szempontból nem tesznek különbséget közöttük, minden kutyus érdekeit egyformán védik. Legalább hatóránként kötelező sétálni vinni a háziebeket, és otthonukban is lennie kell olyan ablaknak, amely beengedi a napfényt.

Svédország állatvédelmi törvénye kiemelten kezeli a társállatok elhagyásának tilalmát. Az elmúlt években tömegesen nyíltak kutyanapközik, tehát már nem kifogás a gazdik részéről az, hogy nincs idejük a kutyusra.

Egyesült Királyság

Ahol a királynő is kutyaimádó, ott egyértelmű, hogy az eb teljes jogú családtag, akinek kényelméért mindent megtesznek a szerető gazdik. Az előkelő B értékelést kapott szigetország hajdanán elsőként iktatta törvénybe az állatok jólétének biztosítását. Jelenleg is jogszabály írja elő a gazdik kötelességeit kedvencük ideális életvitelét illetően. Nem használhatnak elektromos nyakörvet, a farok- és fülcsonkolás pedig be van tiltva.

Az a gazdi, aki nem tesz eleget ezeknek az előírásoknak, fél év letöltendő börtönre és 20 ezer fontig terjedő pénzbüntetésre számíthat. Továbbá elkobozzák házikedvencét, és eltilthatják a további állattartástól.

(Képek: Getty Images Hungary)