Végleg betiltották, nem lesz több: ilyen volt az utolsó kutyavásár Ónodon

Immár törvény tiltja, hogy a vásárokban kutyákat, macskákat és vadon befogott madarakat árusítsanak. Riportunkban betekinthettek a jogszabály hatálybalépése előtti az utolsó ónodi állatvásárba. Szerencsére több ilyet nem látunk már.

A kelet-magyarországi Ónod állatvásárai legendásak voltak, nem csak azért, mert egyre ritkább volt maga az állatvásár is hazánkban. Az állatvédőknek is rendre akadt dolguk: oltás, chip, megfelelő tartási körülmények nélkül árultak itt rendszeresen kutyákat, macskákat. November végétől azonban tilos kutyát, macskát és madarak vadon befogott példányait árusítani az állatvásárokon.

Az állatvédők sikere a kutyavásárok vége

Amint arról Az Én Kutyám is beszámolt, hosszú, munkás évek állnak az állatvédő szervezetek mögött, de végre már jogszabály is tiltja a kutyák árusítását a vásárokon. Megjelent ugyanis a Magyar Közlöny legfrissebb kiadásában a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló rendelet, amely a rendelet kihirdetését követő 15. napon, azaz 2024. november 21-én lép hatályba. A jogszabály módosításával kapcsolatban Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos az Index kérdésére megerősítette, hogy a szaporítók elleni határozott fellépés mindig kiemelt ügy volt.

Az állatvásárokon tapasztalt állategészségügyi körülmények többször kifogásolhatók voltak, az árusok rendszerint nem tartották be a jogszabályokban meghatározott feltételeket. Ezek a viszonyok kedveztek a szaporítóknak is, hiszen törzskönyv nélküli állatok kerültek eladásra. Kapin Richárd, a Szurkolók az Állatokért Alapítvány vezetője ellátogatott az utolsó, Ónodon megrendezett állatvásárra november 8-án.

Az utolsó ónodi vásáron elbúcsúztatták a kutyaárusokat

A vásárnak a korábbi évekkel ellentétben ekkor már csak elenyésző részén árusítottak kutyákat, ugyanis több szervezet monitorozta az eladókat, akik régebben még a legalapvetőbb követelményeket sem biztosították az általuk szaporított kutyák eladása során. Se mikrochipje, se oltása nem volt az ebeknek. Az utolsó ilyen vásárra ez alapjaiban változott meg, mivel a polgármesteri hivatal is rendszeres ellenőrzéseket tartott az állatvédők bejelentései nyomán.

Az ónodi vásárt minden hónap első csütörtökén rendezik meg, ennek része volt az állatvásár is. Egy-egy alkalommal több mint tízezer vevő fordul meg ezen a piacon, ahol nemcsak a környékbeli, véletlen szaporulatot árusították, de rendszeresen jelen voltak a szaporítók is. A legnépszerűbb kutyafajtákat, a tacskókat, a golden retrivereket, a bulldogokat, illetve a különféle ölebeket árusították itt nagy tételben, sok esetben meg nem engedett színárnyalatokban. A beteges, korán elválasztott, fajtajellegű kutyákat árusítók természetesen nem valódi tenyésztők voltak, és probléma esetén sem lehetett volna megtalálni őket, vagy bizonyítani a vásárlóknak, hogy az adott személytől van az állat.

Az utolsó vásáron 6-8 kutyát próbáltak már csak eladni, az oltási könyveik is rendben voltak

– meséli Kapin Richárd. Az állatvédő arról is beszámolt kérdésünkre, hogy fél évvel ezelőtt még ennek sokszorosát árusították, sokkal rosszabb körülmények között. A helyi jegyző, illetve a polgármester segítségével közösen sikerült elérniük, hogy 1-2 hónap alatt rendeződtek az eladási körülmények. Ugyanis azt, aki nem tartotta be a szabályokat, egyszerűen kizárták a piac területéről az arra jogosultak.

A szaporítók is rájöttek, hogy már nem pálya Ónodon az, hogy oltatlan kiskutyákat is lehet árulni. A vásárt megelőző napon pedig megjött a hír, hogy nem lehet kutyát, macskát és madarakat árusítani. Mivel pont ott voltunk másnap Ónodon, így el tudtunk búcsúzni végleg a kutyás szekciótól

– magyarázza az állatvédő.

Az ónodi vásár hazánk egyik legrégebbi, messze a középkorba nyúló hagyományú vására. Még Luxemburgi Zsigmond király adott vásárjogot a településnek 1396. július 9-én kelt oklevelében. A  piac azóta töretlenül megrendezésre kerül, a következő időpontban, december 5-én azonban már kutyák nélkül.