Így segíti kutyája a törpenövésű utcai árust: saját megtakarítása is van

A 73 éves férfit és spánieljét mindenki első pillantásra a szívébe zárja, és nem felejti el egyhamar. 

Fernando del Águila utcai árusként keresi meg a kenyérre valót, amiben nemcsak társa, de óriási segítsége is Princesa (Hercegnő) nevű cocker spánielje. A kutya és az utcai árus remek párost alkotnak, akikkel Lima városában találkozhatsz. Ám ha nincs lehetőséged olyan messzire utazni, akkor is érdemes megismerned a történetüket.

A kutya és az utcai árus megélhetése igen szűkös

Fernando élettársával, Carmennel, felnőtt fiával és lányával él együtt, akik négy cocker spániellel osztják meg az otthonukat Peru fővárosának legnépesebb kerületében.

A környéken élők jelentős része a helyi nyomornegyedekbe szorult. Nagyon fontos, hogy minden fillért, pontosabban solt megfogjanak. Fernando havi jövedelme árusként így is csak a helyi átlagkereset mintegy felét teszi ki. A férfi havonta körülbelül 900-1200 solt keres – ez 83-110 ezer forint –, szemben az 1700 sol átlagos fizetéssel.

Minden nap úton

A 73 éves férfi az elmúlt 14 évben minden áldott nap végigjárta Lima egyik hatalmas domboldali nyomornegyedének sétálóutcáját, kis zöld kocsiján cukorkát, rágógumit és egyéb apróságokat kínálva. Ebben hű társa 12 éves spánielje.

Már ez is elég tiszteletreméltó, ám a helyzetet tovább árnyalja, hogy Fernando törpenövésű. A férfi egészen pontosan achondroplasiával, a törpenövés egyik leggyakoribb formájával született, emiatt mindössze egy méter magas. A betegség miatt megrövidült végtagok a mozgásban is jelentősen korlátozzák az árust, aki mindezek ellenére nap nap után útnak indul. Innen nézve egészen elképesztő az életformája.

Fernando gyerekként kezdett dolgozni, akkor lottószelvényt és újságot kínált a járókelőknek. Az andoki Cusco városában lehetett vele találkozni; mint a férfi felidézte, már akkor magával ragadta az utcai élet dinamizmusa, az állandó nyüzsgés, ami mind a mai napig lenyűgözi.

Ahogy a jól ismert barátokkal, úgy az idegenekkel folytatott beszélgetések is boldogsággal töltik el az elhivatott árust, akiktől néha még borravalót is kap.

Igazi sztár

Fernando 14 évesen költözött Limába, ahol kezdetben gyümölcsöt árult, majd a színészetbe is belekóstolt, és nagy karriert futott be Dubi Dubi néven. 30 éven át szerepelt népszerű tévéműsorokban, ahol szerelmes dalokat énekelt. De komikusként is szórakoztatta a nagyérdeműt, sőt, bohócként is találkozhattak vele a cirkuszban. Ám ahogy idősödött, és egészségi állapota romlott, egyre kevésbé tudott lépést tartani a szórakoztatóipar tempójával, idővel pedig egyre kevesebb felkérést is kapott. Végül felhagyott a szakmával, azóta kizárólag árusként keresi a kenyerét. Elmondása szerint sokan sajnálják emiatt. Ám ő nem tekint erre csapásként; szép emlékként élnek benne az egykori színészévek, amikre a mai napig örömmel gondol vissza.

Ezen a spanyol nyelvű felvételen láthatod, miként dolgozik Fernando, a háttérben pedig Princesa is feltűnik, szokott helyén, a kis piros szőnyegen:

Saját perselye van

Amikor megállnak, Princesa egy piros fekhelyre telepszik Fernando kocsija mellé, de nem ám szunyókálni! A spániel is dolgozik: saját malacperselye van – ami valójában egy hátán kivágott gumijáték –, a járókelők adományaiból pedig gazdája a kutya élelmezését tudja finanszírozni. Havonta átlagosan 32 dollárnak, azaz 11 ezer forintnak megfelelő sol gyűlik össze borravaló formájában, amiből tápot vesz Princesának.

Történetük gyönyörű példa arra, miként lehet a vidámságot megőrizve felülemelkedni az élet nehézségein, sőt, megtalálni a boldogságot a viszontagságok közepette is.