Jogász mondta el, hogyan védekezhetsz jogszerűen kutyatámadás esetén

Sajnos egyre több kutyatámadás történik hazánkban is, ahol kóbor vagy szökött ebek okoznak sérülést embernek vagy állatnak. Dr. Kajó Cecília szakjogászt kérdeztük, miként védheted meg magadat és kedvencedet ilyen helyzetben.

A külföldi sajtó a közelmúltban tárgyalta, hogy nagyon megugrott a kutyatámadások száma. Több olyan esetről számoltak be, amikor a pórázon vezetett eb kitépte magát a gazda kezéből, majd így sebesítette vagy rosszabb esetben ölte meg valaki kedvencét. Sajnálatos módon nem kell a határon túlra tekintenünk, hiszen számos hasonló tragikus kutyatámadás történt s történik szinte nap mint nap itthon is. Van, hogy a szabályosan vezetett kedvenc az áldozat (néha szó szerint is), és arra is volt példa, hogy az állat gazdája sebesült meg. Az állattartók rettegnek egy ilyen szituációtól, és a többségnek fogalma sincs, mit tudna tenni hasonló helyzetben. Az utóbbi kérdés olyan szempontból is érdekes, hogy mi az, amit jog szerint tehet az ember, ha rá és kedvencére támad egy vagy több kutya. Dr. Kajó Cecília állatvédelmi jogászt kérdeztük, aki alaposan körüljárta a témát. Mit tehetünk a jog szerint, egy idegen kutya támadása esetén?

Amikor az áldozat lesz a „hibás”

A téma számomra olyan szempontból is nagyon aktuális, hogy egy közeli ismerősöm is átesett a kutyatámadás traumáján a minap. Ráadásul a végén még őt vonta felelősségre a rá és kedvenceire rontó eb gazdája. Történt ugyanis, hogy az ismerős gazda pórázon vezette két kutyáját, miközben ő futott. Ekkor történt, hogy egy nyitva felejtett kapun keresztül rájuk rontott egy felbőszült jószág.

A két kutya természetesen védte magát és a gazdát, és az egyikőjük megsebesítette a támadó állatot. A történet vége azzal zárult, hogy a sebesült kutya gazdája fenyegetően lépett fel, és kártérítést követelt a jószágát ért sérülésért. Nevesítve az állatorvosi költségek teljes megtérítését. Az önvédelemből sérülést okozó kutya gazdája pedig tanácstalan volt. Egyrészt nagyon sajnálta a megsebzett állatot, és segíteni akart rajta, másrészt nem tudta, hogy a helyzetben neki mi a felelőssége.

A történteket elmesélve kértük dr. Kajó Cecíliát, hogy magyarázza el, milyen eszközei vannak az embernek, ha hasonló szituációba kerül.

A büntetőjog az ilyen helyzetet jogos védelmi helyzetnek, a polgári jog pedig jogos önhatalomnak hívja. Mindkét fogalomnak fontos eleme az arányosság: vagyis bármennyire abszurdnak hangzik, de egy támadás elhárítása során törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint csak elhárítás és ne revans történjen. Tehát hogy ne okozzunk nagyobb sérülést vagy kárt, mint ami minket fenyegetett. Az egyik legnehezebb bírói elemző munka az, amikor utólag, akár több évvel a megtörtént eset után, íróasztal mögött kell elemezni iratok, tanúvallomások, videófelvételek alapján azt, hogy a megtámadott fél vajon benne maradt-e ebben az arányossági körben vagy túllépte azt? Az ítéletek többsége abban egyezik, hogy a támadást követő üldözés vagy a bosszúból való visszavágó már biztos, hogy aránytalan túllépés, és akár szankcionálandó lehet a megtámadott fél oldalán is

– hangsúlyozta a szakember.

Mit jelent az arányosság egy kutyatámadás esetén?

A fentieket értelmezve felmerül a kérdés, hogy miként mérhető fel, mi arányos az adott helyzetben.

– Az arányosság elemzéséhez talán segítség, ha arra gondolunk, hogy van-e jogunk betörni forró nyári napon egy gépjármű ablakát, ha ott bent kutyát vagy bármilyen más állatot látunk? Itt is át kell gondolni, hogy van-e más alternatív lehetőség. Például a pláza parkolójánál a hangosbemondó, vagy a biztonsági őr segítsége. Ha pedig már a betörés merül fel mint egyetlen opció, akkor nyilván lehetőség szerint nem az egész szélvédőt kell ripityomra zúzni, hanem a lehető legkisebb felületet benyomva segíteni a forróságban rekedt állatnak – magyarázta el a jogász.

Visszatérve az ismerőssel történtekhez

Visszakanyarodva az említett támadáshoz, dr. Kajó Cecília elmondta, mit tehetünk jogszerűen ilyen esetben:

Ha pórázon sétálunk saját kutyával, és váratlanul megtámad minket egy másik állat, minden legálisan tartható önvédelmi eszköz bevethető. Van egy régebbi, de állatvédelmi körökben híresebb jogeset, amikor magánházhoz tört be az utcáról egy agresszív állat. A házigazda sehogy máshogy nem tudta a kutyát ártalmatlanítani, csak egy, a ház oldalában felpakolt deszkahalmazból kiragadott deszkával, amelyben szögek is voltak. A többszöri ütés következtében az állat elpusztult, a gazdája pedig állatkínzás miatt tett feljelentést. A bíróság ebben az esetben megállapította a jogos védelmi helyzetet és felmentette a védekező embert.

Nem fekete-fehér

Mint dr. Kajó Cecília is felhívta rá a figyelmet, óriási felelőssége van a gazdáknak is egy-egy ilyen támadás során. Példát is hozott rá, amiben elhangzik a mára klasszikussá vált „nem bánt, csak játékos” frázis is.

– Az esetek többségére egyébként elmondható, hogy nem fekete-fehér. Nincs valakinek 100 százalékos felelőssége, és nincs olyan, hogy a másik fél teljesen vétlen. A jogsegély-szolgálatunkhoz rendszeresen fordulnak azok a kistestű kutyagazdik, akiknek a kutyáját – póráz nélküli sétáltatás során – „megtámadott” egy nagy testű kutya. Ám az esetleírásból világosan látszik, hogy a kistestű kutya sétált gyakorlatilag a pórázon vitt nagy szájába. Itt kőkeményen felmerül a kiskutya gazdájának a felelőssége. Ez nyilván kimerült annyiban, hogy a kutyától jó néhány méterre lemaradva kiabált a másik felé, hogy „nem bánt, csak játszani akar” – mutatott rá a szabálytalan kutyasétáltatás következményére a sokat látott szakember.

A biztosítás szempontjából sem egyértelmű

Mint a jogász elmondta, lényeges az is, hogy amint nincs fekete-fehér büntetőjogi felelősség, úgy nincs a polgári jogi oldalon például a kártérítést illetően teljes, 100 százalékos kártérítési kötelezettség sem. Mint részletezte, a bíróság az ilyen ügyeknél vizsgálja az egész esetet. Általában „pontozza” mindkét fél közrehatását, majd szövegesen indokolja azt. Így bár a káresemény kétségkívül megvalósult, az elemzés révén úgy látszik, hogy abban az elszenvedő is részes és felelős volt.

Vagyis egy kutyatámadás esetén, ahol a sérült kutya vagy ember oldalán jelentős kórházi számlák, utókezelések, rehabilitáció, speciális táp, pelenka vagy más számlák kerülnek becsatolásra a kártérítési igény mellé, nagy eséllyel számítani lehet arra, hogy nem a teljes követelt összeget kapja meg a pernyertes fél, hanem jellemzően annak 70-80 százalékát. Ez azért van, mert a bíróság részletesen átveszi, hogy az ő oldalán milyen hibák merültek fel, és azok mennyiben befolyásolják a másik fél felelősségi fokát. Ez befolyásolja a fizetendő összeget is – ismertette a bírósági gyakorlatot a szakjogász.

Az önsétáltató és a szökevény ebek

Mint a jogász rámutatott, a sérülésekkel és anyagi kárral járó kutyatámadások előszobája egyébként nagyon sok esetben az önsétáltató, illetve a szökős és kijáró kutyák problémájának elbagatellizálása.

A gazda részéről az »úgyis mindig hazajön« mentalitással, a bejelentést megkapó jegyző, járási hivatal részéről pedig a »nem tudunk mit tenni a gazdával« mentalitással, amikor vagy meg sem indul egy állatvédelmi hatósági eljárás, hogy kiderüljön, miért szökik a kutya (mert rossz a kerítés, mert éhezik, mert unatkozik, mert bántalmazzák stb.), vagy megindul ugyan, de látszatintézkedésekkel zárul, értem ezalatt azt, hogy állatvédelmi bírságot szabnak ki, amikor jóval célravezetőbb lenne a rossz kerítés kijavítására kötelezés

– emelte ki ezt a lényegi és kétoldali problémát a szakember.