Így befolyásolja a kutyádat, ha stresszes vagy

Valószínűleg minden gazdinak feltűnt már, hogy a kedvence reagál az érzelmeire. Mind a pozitívakra, mind a negatívakra. Ha például stresszt él át, akkor a kutya is másképp kezd el viselkedni. Egy új kutatás most megválaszolta, hogy valójában hogyan hat a gazdi stressze a négylábúakra.

Néhány hete otthonról dolgoztam, amikor egyszer csak elment az internet. Semmilyen trükk nem vált be, nem akart visszajönni; ráadásul a szolgáltató ügyfélszolgálatát sem tudtam hosszú percekig elérni. Mondanom sem kell, exponenciálisan egyre magasabbra kúszott a stressz-szintem. Amikor Benji, a kutyám, megérezte, hogy lelki támogatásra van szükségem, azonnal hozzám bújt. Addig dörgölődzött, simogattatta magát, és próbálta elvonni a figyelmem, amíg éreztem, hogy szépen lassan megnyugszom. A végén már mosolyognom is kellett rajta, hiszen hiába kértem, hogy most már hagyjon, nem adta fel, eltökélte, hogy felvidít. Hiszen megérezte, hogy lassan, de biztosan idegbajt kapok, neki pedig gondoskodó társként közbe kell avatkoznia. Máskor is észrevettem már, hogy figyel, ha stresszes vagyok, vagy ő is felugrik, és követ, ha hirtelen én is felállok, hogy valamit elintézzek. De honnan érzik meg, mikor kell mellettünk lenniük? És ami talán még érdekesebb: hogyan hat rájuk, ha mi stresszesek vagyunk?

Stresszesé válik a kutyád miattad?

Számos kutatás kimutatta, hogy a kutyák képesek érzékelni a kortizolt, a stresszhormont, de eddig nem volt egyértelmű, hogy ez a stressz valóban felzaklatja-e őket. Egy nemrég megjelent tanulmány azonban választ adhat arra, hogy a kutyákra hogyan hat, ha stresszel a gazdájuk.

A kísérletben 18 kutya vett részt. Megtanították nekik, hogy egy adott tálban mindig van jutalomfalat, míg egy másikban soha. Ezután figyelték, hogy a kutyák milyen gyorsan közelítenek meg egy harmadik, rejtélyes tálat, amelyről nem tudták, van-e benne jutalomfalat.

Ez a rejtélyes tál emberi lehelet- és izzadságmintákat tartalmazott olyan emberektől, akik vagy stresszes helyzetben voltak – például nyilvános beszédet tartottak vagy nehéz matematikai feladatokat oldottak meg nyomás alatt –, vagy pedig nyugodt, relaxáló tevékenységeket végeztek, mint például kellemes zenét hallgattak vagy pihentető videókat néztek. A kutatók ezután kognitívtorzítás-tesztet végeztek a kutyákon, hogy megmérjék az érzelmi reakciójukat ezekre a szagokra.

Ha egy kutya gyorsan odament egy rejtélyes tálhoz, az azt jelezte, hogy optimista a jutalomfalat megtalálásával kapcsolatban. Azonban, miután a kutyák beleszagoltak egy edénybe, amelyben stresszillat volt, kevésbé voltak hajlandóak megközelíteni a tálat.

Valóban szomorúvá tesszük őket ilyenkor?

Bár úgy tűnhet, hogy a stressz és a szomorúság között egyértelmű az ok-okozati összefüggés, a kutatók nem tudják biztosan megmondani, hogy az emberi stressz valóban szomorúvá teszi-e a kutyákat – legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan mi ezt a szót használjuk. Az biztos, hogy a tanulmány szerint a kutyák negatívabb állapotba kerültek az emberi stressz szagának hatására, és kevésbé voltak hajlandók vállalni a kockázatot – ami összefüggésbe hozható a negatív érzelmekkel.

A kutyák gyakori stresszjelzései közé tartozik a szemük fehérjének felfedése, az ajkak nyalogatása, az ásítás, a farok lábak közé húzása és a fülek lelapítása. A mancsaikat is nyalogathatják, ha szoronganak. Ilyenkor érdemes oldani egy kicsit a helyzetet, és valami olyasmit csinálni az ebbel, ami kizökkenti ebből a helyzetből. Ez persze rád is jó hatással lesz majd.