Így lehet biztonságosan idegen kutyát simogatni a gyerekeknek is

A kisgyerekek nagyon kíváncsiak. Mindent meg szeretnének nézni, mindent meg akarnak fogni, hogy megismerhessék a körülöttük lévő világot. Az állatok iránt igen hamar elkezdenek érdeklődni, és a legtöbb kicsinél nagyon hamar beindul a „vadászat”, hogy az összes szembe jövő kutyát megsimogassák.

Ez egyrészt egy abszolút dicsérendő törekvés, hiszen az állatok szeretete minden gyerkőc életének fontos eleme kell, hogy legyen. Másrészt azonban veszélyt is rejthet magában a kutya simogatása, ha a kicsiknek nem tanítjuk meg, hogyan közeledjenek egy ismeretlen kutyához úgy, hogy az az állat számára is örömteli találkozás legyen.

Szülőként és gazdiként is fontos, hogy tisztában legyünk ennek helyes módjával – mutatjuk, mire kell figyelni.

Mindig meg kell kérdezni

Ha a gyermekünk szeretne egy kutyát megsimogatni, először mindig kérdezzük meg a gazdájától, hogy szabad-e. Előfordulhat, hogy az eb félénkebb, stresszelik őt az idegenek, nem kedveli a gyerekeket, vagy egészségügyi okok miatt nem simogatható. Sőt, az is előfordulhat, hogy a gazdija nem szereti, ha ismeretlenek babusgatják a kedvencét. Bármilyen okból is kapjunk nemleges választ, tartsuk tiszteletben, és a kicsinek is tanítsuk meg, hogy bizony nem minden kutyust lehet dögönyözni.

A fentiek akkor is igazak, ha olyan ebbel találkozunk, akit korábban már simogattunk. Ahogy nekünk, embereknek, úgy a kutyáknak is lehet rossz napja, vagy történhetett bármi, ami miatt nem kapunk zöld lámpát a közeledésre.

Fontos még azt is megjegyezni, hogy ha segítő állattal találkozunk, eleve meg se kérdezzük, hogy lehet-e simogatni. Ezek az ebek ugyanis dolgoznak, és fontos, hogy minden figyelmüket a gazdájuk támogatására fordíthassák.

Amikor gazdiként veszünk részt egy ilyen interakcióban, és ne adj ég a felénk közeledő gyerekkel lévő felnőtt kérdés nélkül a kedvencünkhöz engedné a kicsit, a mi felelősségünk felmérni a helyzetet. Ha úgy látjuk, hogy ez nem lenne a kutyánk számára komfortos helyzet, soha ne a gyerekkel álljunk le vitatkozni, hanem a felnőttnek jelezzük, hogy hívja el a gyerekét.

A kockázatok csökkentése

Ha mindenki egyetért abban, hogy jöhet a simogatás, több dologra is oda kell figyelni annak érdekében, hogy az interakció zökkenőmentes legyen. Először is figyeljünk a kutya és a gyerek magasságkülönbségeiből fakadó esetleges gondokra. Ha a gyerkőc körülbelül egy magasságban van a kutyával, az állat számára kényelmetlen lehet, ha a kicsi az arcába bámul, mivel a kutyák fenyegetésként értelmezhetik a szemkontaktust. Egy kistestű kutyus esetében pedig zavaró lehet, ha a lurkó fölé tornyosul. Ráadásul a kicsik máshogy mozognak, mint a felnőttek és egy-egy hirtelen mozdulat is fenyegetően hathat az ebre.

Az interakció folyamán végig maradjunk a gyerek és a kutya mellett, és kövessük az alábbi folyamatot.

Idegen kutya simogatása

• Guggoljunk le, hogy a gyermekünkkel egy magasságba kerüljünk. Ne a kutyával szemben, inkább kicsit oldalvást helyezkedjünk el, hogy teret adjunk az ebnek arra, hogy odébb mehessen, ha akar. Ezzel a pozícióval továbbá elkerülhetjük a fent említett nem kívánatos szemkontaktus kialakulását is.
• Engedjük, hogy a kutya egy kicsit megszaglásszon, és bátorítsuk a gyermeket is, hogy először ő is engedje, hogy a négylábú megszagolja – egyelőre anélkül, hogy elkezdené simogatni.
• A szaglászást követően ismét mi kezdeményezzünk, és először mi érintsük meg az állatot. Mutassuk meg a kicsinek, hol és miként simogassa. A legkisebbek számára a legbiztonságosabb terület az állat háta, de olvassunk a kutya testbeszédéből. Ha azonnal hanyatt vágja magát, szabad az út a pocisimihez is. A lényeg, hogy lazuljon el az eb, mielőtt a kisember hozzá érne.
• Ezt követően engedjük, hogy a gyerek is simogasson, de folyamatosan ügyeljünk arra, nehogy túl erősen vagy egyéb, a kutya számára kényelmetlen módon érjen az állathoz. A totyogósok hajlamosak lehetnek simogatás címszó alatt csapkodni vagy belekapaszkodni a kutya bundájába, főleg, ha hosszúszőrű kutyával találkozunk – szóljunk rájuk, hogy ezt nem szabad. A gyakran még nem teljesen kontrollált mozgás miatt ne engedjük, hogy a kutya fejéhez vagy füléhez érjenek. Elég egy óvatlan mozdulat, és pillanatok alatt kínos, rosszabb esetben veszélyes helyzet alakulhat ki, például egy véletlen fülrántás következtében.
• Fogjuk rövidre az interakciót. Még ha a kutya örömmel is veszi a babusgatást, igyekezzünk nem feltartani őt és a gazdiját, és mindig köszönjük meg a lehetőséget.

Mit tehetünk gazdiként?

Mivel sajnos nem minden kisgyerekes szülő van tisztában a kutyasimogatás etikettjével, gazdiként ránk hárul a feladat, hogy a helytelen közeledésektől megóvjuk a kedvencünket. Ne féljünk határozott nemet mondani és adott esetben egyszerűen arrébb menni a kutyával, ha úgy ítéljük, hogy baj történhet.

Ha engedjük a simogatást, akkor pedig nyugodtan irányítsuk az interakciót, ha a másik fél nem tudja, mit kell tennie.