Megörököltél egy kutyát? Ezek a teendők várnak rád

Lesz néhány feladatod annak érdekében, hogy a négylábú számára a lehető legzökkenőmentesebb legyen az átállás.

Egy kutya öröklése hatalmas felelősség. Valaki más házi kedvencének magunkhoz vétele bár nemes feladat, rengeteg feszültséggel is járhat, az alkalmazkodásról és hirtelen a nyakunkba zúdult teendőkről nem is beszélve. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb lépéseket, amelyek megtétele nélkülözhetetlen ahhoz, hogy új családtagunk érkezése ne fulladjon káoszba.

Ismerjük meg a kutya rutinját

Az esetek döntő többségében előre számíthatunk arra, hogy egy ponton az eb hozzánk kerül. Fontos, hogy még az előtt tájékozódjunk a kutya életének fontos elemeiről, mielőtt a gondozásunkba kerülne. Ugyanis egy öröklés esetén a kedvenc számára eleve rendkívül stresszes, hogy elveszíti eredeti gazdáját, és egy teljesen új helyre kerül. Hát még ha mindehhez egy teljesen új rutint is meg kell tanulnia! Természetesen lehetnek olyan esetek, amikor az életvitelünkből fakadóan nem tudjuk egy az egyben átemelni a régi rutint az új felállásba, de igyekezzük a lehető legtöbb dolgot megtartani.

Az alábbi lista segítségünkre lehet abban, milyen információkat szükséges begyűjtenünk:

• Pisiszünetek és séták gyakorisága és időtartama.
• Kedvenc játékok és tevékenységek.
• Képzési előélet, ismert parancsok, esetleges viselkedésproblémák.
• Pórázhasználat.
• Kennelhasználat.
• Ápolási rutinok.
• Utolsó állatorvosi vizit, oltások, esetleges rendszeresen szedett gyógyszerek.
• Parazitaellenes védelem.

Készítsük elő az otthonunkat

Ha korábban még nem volt kutyánk, be kell szereznünk a szükséges felszereléseket, illetve kutyabiztossá kell tenni az otthonunkat. Ha már van házi kedvencünk, akivel leendő kutyánk még sosem találkozott, készítsük elő a találkozás helyszínét, és szükség esetére egy nyugodt, biztonságos, zárható helyet az érkező állatnak. Fontos, hogy a környezet biztonságos és barátságos legyen, hogy az eb a lehető legrövidebb idő alatt megszokhassa új helyét.

Ismerjük meg a kutyát

Ha korábban nem töltöttünk sok időt az állattal, tegyük ezt meg, még mielőtt hozzánk kerülne. Ezzel egyrészt az eb szemében is ismerős és biztonságos személlyé válunk, másrészt pedig lehetőségünk nyílik arra, hogy az állat egyedi tulajdonságait és temperamentumát egy kicsit jobban kiismerjük. Ha tudjuk, miket szeret, miket nem, hogyan reagál bizonyos helyzetekben, és hogyan tudjuk megnyugtatni őt, sokkal könnyebb dolgunk lesz, ha már nálunk van. A testbeszéde megismerése emellett az olyan hétköznapi tevékenységek során is a hasznukra válhat, mint az etetés, a séta vagy a vécézés.

Adjunk időt az összeszokáshoz

Bármennyire jól nevelt az eb, és bármilyen odaadó gazdik vagyunk, az összeszokás általában nem megy egyik pillanatról a másikra. A kötődés kialakulásáról nem is beszélve!

A szeretetteljes és bizalmon alapuló kutya-gazdi kapcsolat kialakítása türelmet és erőfeszítést igényel.

Az ebbel történő interakciók mindig legyenek nyugodtak, következetesek, és alapuljanak a pozitív megerősítésen. Jutalmazzuk a kívánt viselkedést, és ha valamit el is baltáz az állat, ne reagáljunk félelmet keltő módon. A kutya számára is új és szokatlan a helyzet – idő kell, hogy összecsiszolódjunk.

Sétáljunk nagyokat, engedjük, hogy a saját tempójában felfedezhesse az új környezetét. Játsszunk vele sokat, és aktívan keressük azokat a tevékenységeket, amelyek a család négy- és kétlábú tagjai számára is élvezetesek. Ezek mind segítenek a kötődés kialakításában, aminek köszönhetően az eb hamarabb megérti, hogy már te vagy a gazdi.

Mi a teendő, ha nem megy?

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor sem nekünk, sem a kutyának nem lenne jó, ha magunkhoz vennénk. Ennek lehetnek anyagi okai, de számos más tényező is közrejátszhat – például az életvitelünk vagy az, hogy már meglévő kutyánk temperamentuma nem passzolna az öröklendő állatéhoz. Felelős döntést kell hoznunk, és néha ez azt jelenti, hogy nem vállaljuk a kutya gondozását. Ebben az esetben egyetlen faladatunk van: mindent megtenni annak érdekében, hogy szerető otthonra leljünk az árván maradt ebnek.