Okosabbak a kutyák, mint a farkasok?

Elméletek szerint a kutya mintegy 15 ezer évvel ezelőtt szürke farkasok csoportjaiból fejlődött ki. De vajon ez azt jelenti, hogy a mai kutya okosabb, mint egykori őse? Szakértők szerint nem is olyan egyértelmű a válasz.

„Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a kutyák vagy a farkasok lennének okosabbak, csak annyit állíthatunk biztosan, hogy mindkét faj megfelelően alkalmazkodott a saját környezetéhez” – szögezte le Juliane Bräuer, a németországi Institute for Human Development szervezet munkatársa.

Ezért nehéz eldönteni, hogy a kutya-e az okosabb

Az állati kogníció olyan készségekkel írható körül, amelyek jellemzően két fő kategóriába sorolhatók. Az egyik a társas megismerés, ami meghatározza a más egyedekhez való viszonyulást, a másik pedig a nem társas megismerés, ami arra vonatkozik, hogy az állatok miként dolgozzák fel és kezelik az őket körülvevő fizikai világot. Bräuer szerint

a farkasok és a kutyák eltérő kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyek megfelelnek sajátos életmódjuknak.

Ezt mutatták a kísérletek

Egy 2021-es tanulmány során a kutatók két fejjel lefelé fordított csészét helyeztek egy asztalra, úgy hogy az egyik alá ételt rejtettek. Ezután 44 kölyökkutyát bíztak meg azzal a feladattal, hogy jelzéseik alapján (például olyan módon, hogy ránézték vagy rámutattak az egyik csészére, vagy egy építőkockát tettek mellé) találják ki, melyik alatt van a táplálék. A kísérletet 28 farkaskölyökkel is megismételték, ami szemléletes eredményt hozott:

a kutyák kétszer nagyobb valószínűséggel találták meg a táplálékot, mint a farkasok.

„Ez az mutatja, a kutyáknak van valamilyen veleszületett képességük, ami felkészíti őket arra, hogy képesek legyenek megérteni az ilyen típusú mutogatós feladatokat, illetve az emberek gesztusai mögött meghúzódó szándékokat” – vélekedett Hannah Salomons, a Duke Egyetem evolúciós antropológusa.

Egy 2017-es tanulmány keretében egy másik kutatócsoport, amelynek Bräuer is tagja volt, egy kicsit más megközelítést alkalmazott. A szakemberek egy ételt tartalmazó csészét ráztak meg kutyák és farkasok előtt, hogy kiderüljön, az állatok odamennek-e érte. Ezt mindkét faj képviselői megtették, de amikor egy üres csészével is elvégezték a kísérletet, a kutyák továbbra is érte mentek, miközben a farkasok a helyükön maradtak.

Ebből az következik, hogy a farkasok jobban megértik az ok-okozati összefüggéseket a kutyákhoz képest.

„A farkasok alkalmazkodtak a környezetükhöz és az erdőhöz, ahol vadászniuk kell. Rájuk sokkal nagyobb felelősséget ró a táplélékszerzés, hiszen a kutyákkal szemben nem az emberre kell támaszkodniuk” – vonta le a tanulságot Bräuer.

Friederike Range állatkutató, a bécsi Wolf Tudományos Központ alapítója szerint ez csak néhány példa azokra a tesztekre, amelyeket a kutatók a farkasok és a kutyák kognitív képességeinek mérésére használnak. Az intézményben végzett kísérlet során a szakemberek megállapították, hogy a farkasok összességében ügyesebben dolgoznak egymással, míg a kutyák jellemzően jobban teljesítenek az emberrel végzett feladatokban, ami háziasításukkal függhet össze.

A kutatók szerint nincs is igazán értelme az állatokat az intelligenciájuk alapján rangsorolni, hiszen ilyen téren az emberek között sem feltétlenül lehet különbséget tenni. „Nehéz lenni eldönteni, hogy Van Gogh vagy Einstein volt-e okosabb, igaz? Egyszerűen csak más készségekkel rendelkeztek. Ugyanez igaz az állatokra is” – mondta el konklúzió gyanánt Salomons.