5 egyértelmű jel, hogy a kutyád nem bízik benned

Ha ezeket tapasztalod, akkor bizony baj van. Elmondjuk, melyik jelzés mennyire súlyos, és mit tehetsz ellene.

Habár pontos számokkal nem rendelkezünk, a becslések szerint Magyarországon több mint 3 millió kutya él, és szinte minden második háztartásban, családban található egy négylábú.  Ha az egyszeri kutyás, akinek van reális tapasztalata a négylábú társak tartásával kapcsolatban, kutyás társaságba „keveredik”, vagy kutyás háztartásban vendégeskedik, megdöbbenve tapasztalja, hogy milyen magas azon esetek aránya, amikor az eb kommunikációjából egyértelműen leszűrhető, hogy valami nincs rendben a gazda és a házi kedvenc között. A kutya egyszerűen nem bízik a gazdájában.

Kommunikáció és az okok

Más állatokhoz hasonlóan a kutyák kommunikációja is három fő csatornán zajlik: testbeszéddel, cselekedetekkel és hangokkal, amelyek közül normál esetben talán a testbeszéd a legsokatmondóbb. Ha egy kutya testbeszédéből az sugárzik, hogy nem bízik meg a gazdájában, feszültséget érez a közelében, vagy éppen fél tőle, ennek természetesen sok oka lehet.

A rossz tartási viszonyoktól, a családtagok egymás közötti feszültségein át, egészen a napjainkban egyre inkább tapasztalható túlbabusgatásig és a kutya teljesen fölösleges humanizálásáig, valamint olyan dolgok elvárásáig, amire egy kutya egészen egyszerűen nem képes.

A bizalom hiány kialakulásának okai közé az emberi oldalról beletartozik a szabályok kialakításának hiánya, vagy azok random változtatgatása szinte naponta. Parancsszavak helyett a szinte podcast-hosszúságú mondatok halmazának használata és számos egyéb dolog.

Figyelmeztető jelzések

Na de miből látszik meg az egy kutya kommunikációjában, hogy nem bízik igazán a gazdában, és nem felhőtlen a viszony kettejük között?

A legfontosabb 5 ezek közül:

1.) Farokcsóválás hiánya

Egy kiegyensúlyozott kutya-gazda kapcsolatban a kutyák általában kitörő örömmel és szapora farokcsóválással fogadják a hazatérő embert. Bizonyos fajták esetében az egész hátsó traktus is követi a farok mozgását.  Ha ez elmarad, és a kutya óvatosan közelít, a farkát pedig a két hátsó lába közé húzza, vagy jobbik esetben óvatosan, nagyon lassú ütemben csóválja, ez egyértelmű jel arra, hogy a gazda megjelenése feszültséget, egyfajta készenléti állapotot vált ki a kutyából.

2.) Elkerülés, merev nézés

A fentieknél egy fokkal súlyosabbnak tekinthető, ha a kutyád kerül téged, vagy ha a hazaérkezésed esetén egyfajta menedékbe vonul. Átmegy egy másik helységbe, bebújik valami alá vagy mögé. Mindez gyakran együtt jár azzal a jelenséggel, hogy kidüllesztett szemekkel és merev tekintettel követi a hazaérkező mozgását, a tekintetét le nem véve az emberről.  Mindez egyértelmű jel arra, hogy az ember, a gazda jelenléte félelmet és kényelmetlenséget vált ki az állatból.

3.) A szemkontaktus hiánya

Egy kiegyensúlyozott és egészséges viszonyrendszerben a kutyák általában keresik a saját gazdájuk tekintetét, és semmilyen kényelmetlenséget nem jelent számukra a szemtől szembe nézés.  Abban az esetben, ha a kutya zavartan elfordítja a tekintetét, amikor a gazdája ránéz, esetleg ki is hátrál, vagy elfordul ebben a helyzetben, mindez nagy valószínűség szerint bizalomhiányt és feszélyezettséget jelent az állat részéről.

4.) Érintés kerülése, megmerevedő test

Fajtától függetlenül szinte minden kutya napjainak a fénypontja, amikor testi kontaktust tud kialakítani a gazdájával. Ez a legtöbb esetben simogatások formájában valósul meg.  Ha egy gazda érintése során a kutya teste szinte íjként megfeszül, vagy megmerevedő izomzattal „lefagy”, az biztos jele annak, hogy gond van a viszonyrendszerben. Ennél komolyabb tünet, ha a kedvenc határozottan kerüli a gazda érintését és kedveskedését.

5.) Odakapás, morgás, engedetlenség

A családi franciaágy közepén csontot rágó beagle, aki rámorog a felé nyúló kézre, bizony nem jó jel. (Legutóbb éppen egy ilyen példával találkoztunk, de helyettesíthető bármely fajtával.) De az sem, ha a kutya odakap, ha a gazda a kedvenc játékához nyúl. Ez a viselkedés komoly bizalmi, nevelési és szocializációs problémákra utalhat.

Kiváltó oka általában az, hogy a tapasztalatlan vagy erélytelen gazda elmulasztotta időben kialakítani az együttélés kereteit meghatározó szabályokat. Valamint azok következetes betartását kölyökkortól kezdődően. Így a kutya számára nem világos, hogy mi az, amit megtehet, és mi az, amit nem. Emiatt a bizalma sem teljes a családtagokkal szemben.

A jó hír az, hogy a bizalom hiányának legtöbb esetben inkább a tapasztalatlanság és a nevelés során elkövetett hibák az okai. Illetve egyre gyakrabban a kutyák teljesen fölösleges humanizálása. A kutyák ugyanis „katonás lények”, mint a ragadozók egy falkában, és szeretik a pontosan felállított szabályrendszereket, ahol mindenki pontosan tudja, miben és meddig mehet el. Ilyen körülmények között érzik komfortosan és biztonságban magukat.