A mosómedvék átvehetik a jövőben a kutyák helyét?

A macskások és a kutyások között véget nem érő vita folyik arról, hogy melyik faj is az okosabb. A kérdés eldönthetetlennek látszik. Elsősorban azért, mert két teljesen különböző fajról van szó, akiknek a képességeit nem lehet és nem is érdemes összehasonlítani. Az újabb kutatások azonban megcáfolhatják ezt a gondolatmenetet.

Az elmélet szerint ugyanis a fajok kognitív képességeit egy viszonylag egyszerű módszerrel lehet mérni: össze kell számolnunk a neuronjaikat. Lássuk hát, hogy áll jelenleg a kutya-macska intelligencia kérdésköre!

A kutya-macska intelligencia a neuronok számán múlik

A neuronok olyan sejtek, amelyek elektromos töltéssel kommunikálnak. Lakhelyük az agy és a központi idegrendszer, vagyis azon helyek a testben, ahol az információ feldolgozása zajlik. Bár az intelligencia mérése hihetetlenül nehéz dolog, Suzana Herculano-Houzel, a Vanderbilt Egyetem idegtudósa és kollégái úgy vélik, hogy az állatok agyában, különösen az agykéregben található neuronok mennyiségi meghatározására szolgáló módszerük a legpontosabb eszköz erre a feladatra.

A kutyáknak körülbelül kétszer annyi idegsejtjük van, mint a macskáknak. Ez eddig rendben is van, de a kijelentés mégis felvet egy kérdést. Egy átlagos kutya nagyobb, mint egy átlagos macska, amiből következik, hogy az agyuk is nagyobb. Ha pedig nagyobb az agyuk, akkor több az idegsejtjük is? Innentől válik a téma igazán érdekessé.

A tanulmány megállapította, hogy nem a szürkeállomány tömege a fontos. A csapat a kutya (530 millió idegsejt) és a macska (250 millió idegsejt) mellett egy vadászgörény, egy zebramungó, egy mosómedve, egy csíkos hiéna, egy afrikai oroszlán és egy barna medve agyát is megvizsgálta. Míg a barna medve agya háromszor akkora volt, mint a kutyáé, a kutyának több idegsejtje volt. A barna medve neuronszáma hasonló volt a macskáéhoz, amelynek agya körülbelül 10-szer kisebb mackótársához mérten.

A mosómedvék hihetetlen meglepetést tartogattak

A kutatás egyik meglepőbb megállapításának azonban semmi köze sincs a macskákhoz vagy a kutyákhoz. Kiderült, hogy a mosómedvék titkolnak előlünk valamit! A mosómedvék reputációja nem a legjobb: betegségeket terjesztenek, széttúrják a szemetet, elcsenik a háziállatok eleségét. Macskaagy méretű sütnivalójukban azonban közel annyi neuron lapul, mint a kutyákéban. Egészen pontosan az apró agyukban olyannyira túltengenek a neuronok, hogy ha a méretet és számot nézzük, annak arányai hasonlatosak egy kisebb főemlőséhez.

Ugyanakkor érdemes kicsit leszállnunk a földre egy pillanatra, és meghallgatnunk, amit a szkeptikusok mondanak. Jessica Perry Hekman, az MIT és a Harvard’s Broad Institute állatorvos-genetikusa elmondta, hogy egyelőre a neuronok száma és az intelligencia hányadosa közötti összefüggés még nem bizonyított. Még rengeteget kell foglalkozni a témával ahhoz, hogy a kutatók biztosat tudjanak mondani, azonban a vizsgálatok mindenképpen ígéretesek. Egyelőre abban sem biztosak teljesen, hogy az intelligenciát jellemvonásként kellene-e értelmeznünk, hiszen olyan sok összetevője van. Éppen ezért nagyon nehéz összehasonlítani különböző fajok értelmi képességeit.

Az új faj, ami háziasításra vár?

Térjünk még vissza egy pillanatra a mosómedvékhez. Egyre több háztartásban terjednek el mint kedvencek, amit érdekes látni. A beszámolók szerint rendkívül szórakoztató velük az élet, ugyanis viccesek, kedvesek, ragaszkodók és remek problémamegoldók. Az utóbbira  nagy szükségük is van a vadonban, ha életben akarnak maradni. Ezt a képességüket vélhetően magas számú neuronjaiknak köszönhetik.

A jó problémamegoldó képesség, kedvesség és ragaszkodás a kutyákra is jellemző, éppen ezen tulajdonságaik miatt tartjuk őket kedvencként. Ha az agysejtek száma és az intelligencia valóban összekapcsolódik, akkor lehetséges, hogy a mosómedvéket is képesek lennénk hasonló formában engedelmességre tanítani, mint a kutyákat? Vajon ők lehetnének a következők, akiket az ember háziasít? Érdekes a kérdés, ugyanis az elmélet szerint a háziasításhoz szükség van arra is, hogy az embernek valamilyen haszna származzon az adott állatból. Legyen ez például őrző-védő munka vagy rágcsálóirtás. De vajon mire tudnánk használni a mosómedvéket? Egyáltalán a modern embernek szüksége van-e egy újabb állatra, amelynek a támogatását élvezheti valamilyen formában?