A kutyák olyat is látnak, amit mi sohasem: az UV-fények érzékelése okozza az érdekes jelenséget

Azt már számos kutatás bebizonyította, hogy a kutyák látása teljesen másképpen működik, mint az embereké. Másképpen érzékelik a színeket, élesebben látnak a sötétben, sőt még a képernyőn megjelenő mozgást is egészen másképp észlelik. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon olyan különleges jelenségeket, mint az UV-fény vajon észlelnek-e? Az alábbiakban erre a kérdésre keressük a választ.

Ha megvizsgáljuk a kutya szemének méretét, alakját és általános szerkezetét, akkor könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy az nagyon hasonlít az emberi szemre. Emiatt hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy az ebek látása hasonló a miénkhez. A tudomány azonban úgy tartja, hogy a kutyák egészen másképpen látják a világot, mint ahogyan az emberek. Például a színlátásuk sokkal korlátozottabb hozzánk képest. Kutatások kimutatták, hogy sárga, kék és szürke árnyalatokban látják a világot, és nem tudnak különbséget tenni a vörös és zöld színek között. Ugyanakkor az éjszakai látásuk sokkalta élesebb az emberénél, sőt a mozgást is jobban érzékelik. Azonban a Proceedings of the Royal Society B-ben megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a kutyák olyan vizuális információk egész sorát is láthatják, amelyeket az emberek nem.

Látják-e az állatok az ultraibolya fényhullámokat?

Ronald Douglas, a londoni City University biológiaprofesszora és Glenn Jeffrey, a londoni University College idegtudományi professzora arra volt kíváncsi, hogy az emlősök látnak-e az ultraibolya fény tartományában. Fontos tudni, hogy a látható fény hullámhosszát nanométerben mérik. A hosszabb, 700 nm körüli hullámhosszakat az emberek vörösnek, a rövidebb, 400 nm körüli hullámhosszakat pedig kéknek vagy ibolyának látják. A 400 nm-nél rövidebb fényhullámokat normál ember nem látja, és az ebben a tartományban lévő fényt ultraibolya sugárzásnak nevezik.

Köztudott, hogy egyes állatok, például rovarok, halak és madarak, látnak az ultraibolya sugárzásban. A méhek számára ez létfontosságú képesség. Amikor az emberek bizonyos virágokra néznek, láthatnak valamit, aminek egységes a színe, bár sok virágfaj úgy alakította a színét, hogy ultraibolya érzékenységgel szemlélve a virág közepe (ami tartalmazza a virágport és a nektárt) jól látható célpont legyen, megkönnyítve a méheknek annak a megtalálását. (Erről szól David Attenborough Life in Colour című dokumentumfilmje is, melyben különleges kamerák segítségével úgy láthatunk, mint egyes állatok.)

Miért nem látják az emberek az adott fényt?

Embereknél a szem belsejében lévő lencse sárgás tintával rendelkezik, amely kiszűri az ultraibolya fényt. A brit kutatócsoport úgy érvelt, hogy bizonyos más emlősfajok szemében nem lehet ilyen sárgás színű komponens, ezért érzékenyek lehetnek az ultraibolya fényre. Minden bizonnyal azok az emberek, akiknek szürkehályog miatt műtéti úton távolították el a szemlencsét, gyakran számolnak be látásváltozásról. A sárgás lencse eltávolításával már láthatják az ultraibolya fényhullámait.

Látják-e a kutyák az UV-fényeket?

Az adott vizsgálatban állatok széles körét tesztelték, beleértve a kutyákat, macskákat, patkányokat, rénszarvasokat, görényeket, sertéseket, sünöket és sok mást. Megmérték a szemük optikai komponenseinek átlátszóságát, és azt találták, hogy számos ilyen faj igen sok ultraibolya fényt enged a szemébe. Amikor megvizsgálták a kutya szemét, rájöttek, hogy az az UV-fény több mint 61%-át engedte át, ami elérte a retina fényérzékeny receptorait. Ezzel szemben az ember szemén gyakorlatilag nem jut át ​​UV-fény. Ezekkel az új adatokkal a tudósok meg tudják határozni, hogy egy kutya hogyan láthat egy vizuális spektrumot (például szivárványt) az emberhez képest.

Milyen előnyökkel jár az UV-fény érzékelése?

Nyilvánvaló kérdés, hogy milyen előnyökkel jár az, ha az állat látja ezeket a sugárzásokat. A tudósok arra jutottak, hogy elképzelhető, hogy ennek köze van ahhoz, hogy az éjszakai látásuk sokkal élesebb, mint az emberé. Mivel úgy tűnik, hogy azok a fajok, amelyek legalább részben éjszakai életet éltek, rendelkeztek ultraibolya sugárzás érzékelésére képes lencsékkel, míg azoknál, amelyek többnyire nappali fényben élnek, ez nem figyelhető meg. Érdekes módon például a vizeletnyomok láthatóvá válnak az ultraibolya sugárzásban. Mivel a kutyák a vizeletet arra használják, hogy megtudjanak valamit a környezetükben élő többi ebről, hasznos lehet, ha könnyen észreveszik ezeket a foltokat.

Ez a vadon élő állatok számára is segítséget jelenthet a potenciális zsákmány észlelésének és követésének módszereként. Továbbá bizonyos meghatározott környezetben a spektrum ultraibolya részével szembeni érzékenység előnyt jelenthet a túlélés érdekében vadászó állatoknak, például a farkasoknak. A sarki nyúl fehér színe jó álcázást biztosít, és a havas háttér előtt nehéz észrevenni az állatot. Az ilyen álcázás azonban nem olyan jó, ha ultraibolya látóképességű állattal szemben alkalmazzák. Ennek az az oka, hogy a hó az ultraibolya fény nagy részét visszaveri, míg a fehér szőr nem veri vissza az UV-sugarakat. Így az UV-érzékeny szem számára a sarki nyúl sokkal könnyebben látható.

Miért nem lát az ember UV fényben?

Ha a vizuális érzékenység az ultraibolya fényben bizonyos előnyökkel jár egy olyan állat számára, mint a kutya, akkor talán fel kell tennünk a kérdést, hogy más állatoknak, például az embereknek miért nem lenne előnyös az ultraibolya fény regisztrálásának képessége? Úgy tűnik, a válasz abból a tényből adódik, hogy a vízióban mindig vannak kompromisszumok. Lehet olyan szemed, amely érzékeny alacsony fényviszonyok mellett, mint például a kutya szeme, de ennek az érzékenységnek ára van. Ugyanis ez a fényszórás rontja a képet és homályossá teszi, így nem látszanak a részletek. Tehát a kutyák képesek érzékelni az UV-fényeket, mert szükségük van erre az érzékenységre, amikor kevés a fény. Ellenben az emberek jobban támaszkodnak látásélességükre, így élesebben látnak. Tehát olyan szemünk van, amely kiszűri az ultraibolya sugárzást, hogy javítsa a finom vizuális részletek látását.