Így tudd meg, hogy jobb- vagy balmancsos a kutyád – a viselkedését is befolyásolja

A bal vagy jobb mancs használatának preferenciája kutatások szerint fontos információkat hordozhat a kutya viselkedéséről és érzelmeiről.

A kutya farokcsóválását általában az izgalom megnyilvánulásának tekintik, holott más érzelmeket is közvetíthet. A kutyakiképzők és viselkedéskutatók már régóta kísérik figyelemmel, milyen jelentése lehet annak, hogy a kutya balra vagy jobbra mozgatja a farkát. De vajon mi a helyzet a mancs esetében? Kutatók szerint valójában erős kapcsolat van a mancs preferenciája, a preferencia erőssége, valamint a kutya viselkedése és érzelmei között.

Bal vagy jobb? A mancs használata a kutya érzelmeiről is árulkodik

Egy tanulmány megállapította, hogy a kutya farokcsóválásának iránya bizonyos ingerek függvénye lehet. A kutyák magasabb pozícióban, jobb oldalra mozgatják farkukat, amikor gazdájukat üdvözlik, míg az idegenek esetében ugyanez az irány figyelhető meg, de alacsonyabb szögben. A macskákra ugyan csak egy kevés farokcsóválás volt a reakció, de továbbra is jobbra. Az egyetlen inger, ami bal oldali farokcsóválást váltott ki, egy ismeretlen, magabiztos kutya volt. Vajon miért?

Az aszimmetrikus farokcsóválás azt tükrözi, hogy a kutya agyának két oldala hogyan dolgozza fel az információkat, illetve irányítja testét.

A jobb félteke a test bal oldala felett, a bal félteke pedig a jobb oldala felett uralkodik. Így például, amikor a kutyák jobbra csóválják a farkukat, az intenzívebben érinti a testük jobb oldalán lévő izmokat, ami azt jelenti, hogy a bal félteke aktiválódik. Mint ismert, a bal agyfélteke felelős a pozitív élményekért és érzelmekért, beleértve a boldogságot, a szeretetet és az izgalmat, csakúgy mint minden ismerős dolgot. Ezzel szemben a jobb agyfélteke a szomorúság, a félelem és más negatív érzelmek feldolgozásáért felelős.

Az érzelmek és az agy két oldala közötti kapcsolatra először humánvizsgálatok során derült fény. Egy tanulmány keretében olyan kérdéseket tettek fel a résztvevőknek, amelyek pozitív vagy negatív érzelmeket váltottak ki. Az eredmény az lett, hogy a pozitív kérdésekre reagálva jobbra, a negatívak hatására pedig balra néztek. Hasonló lateralizációt – vagyis egy funkciónak a test egyik oldalán történő lokalizációját – azóta halaknál, kétéltűeknél, hüllőknél, madaraknál, főemlősöknél és más emlősöknél is megfigyeltek.

Mindezek alapján logikusnak tűnik, hogy azok, akik – legyenek kutyák vagy emberek – a bal mancsukat vagy kezüket részesítik előnyökben, gyakrabban használják agyuk jobb féltekéjét, míg a jobbkezesek és a jobbmancsúak aktívabb bal agyféltekével rendelkeznek. A vizsgálatok kimutatták, hogy ilyen tekintetben különbség van a jobb és bal mancs használatát preferáló kutyák között. Azt is felfedezték, hogy a mindkét mancsukat használó kutyák különböznek azon társaiktól, akik előnyben részesítik az egyiket a másikkal szemben.

Tesztek is igazolták

Az embereknél leginkább aszerint határozzák meg a jobb- vagy balkezességet, hogy valaki melyik kézzel eszik és ír. Ezzel szemben a kutyáknál a meghatározás a „Kong-teszten” alapul, amelynek során megfigyelik, hogy az állatok melyik mancsuk segítésével jutnak hozzá az ételhez egy Kong játékból. Ha a kutya mindkét mancsát egyidejűleg használja, ez is rögzítésre kerül, és az összes adatot kombinálják a mancs preferenciájának és erősségének meghatározásához. Az eredmények rávilágítanak, hogy

a kutyák nagyjából egyenlő arányban használják bal és jobb mancsukat, ilyen tekintetben tehát nem hasonlítanak az emberekre, akinek a többsége jobbkezes.

A mancspreferencia a megfigyelések szerint értékes információkat hordoz. Egy tanulmány kimutatta, hogy a jobb mancs használata alacsonyabb izgalmi szinttel és nyugodtabb reakciókkal jár új tapasztalatok és idegenekkel való találkozás esetén. Egy másik tanulmány szerint pedig a balmancsos kutyák több agressziót mutatnak az idegenek felé. Kiderült az is, hogy a vakvezető kutyák kiképzésénél a jobbmancsos kutyáknál magasabb a siker aránya, mint a balmancsosoknál.

Az agyféltekékkel függ össze

A jobb vagy bal mancs alapvető preferenciája mellett a mancspreferencia szintje is hatással van a kutyák érzelmeire és viselkedésére. Egy tanulmány arra jutott, hogy a mancspreferenciával nem rendelkező kutyák jobban reagálnak a hangos zajokra, mint a jobb- és balmancsosak. A másik érdekes felismerés az volt, hogy az erősebb mancspreferenciával bíró állatok merészebbek és kevésbé óvatosak.

Magabiztosabbak, kevésbé hajlamosak az izgalomra és a szorongásra, gyorsabban ellazulnak vagy játékosabbá válnak új környezetben, illetve nyugodtabban reagálnak az új tapasztalatokra és ingerekre.

Ebben a tekintetben a kutyák már hasonlítanak az emberre. A gyenge kézpreferenciákkal rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek szorongásban, és érzékenyebbek mind a poszttraumás stresszzavarra, mind a pszichózisra.

Az érzékszervi folyamatok és a lateralizáció vizsgálata során a kutatók mindkét irányból azonos ingereknek tettek ki kutyákat, miközben azok a táljukból ettek. Az irány, amely felé elfordították a fejüket, jelezte, hogy az inger feldolgozásában agyuk melyik agyféltekéje vett részt, felfedve érzelmi reakciójukat.

A játék hangjaira adott válaszként például a kutyák következetesen jobbra fordultak (a pozitív érzelmekért felelős bal agyféltekét aktiválva), de hajlamosak voltak balra fordulni (a negatív jobb agyféltekét aktiválva), amikor mennydörgést hallottak. A kutyák a macskákat és kígyókat ábrázoló képek láttán is balra fordultak – ellentétben a kutyákról készült képekkel.

Hasznos lehet a kutyák tanításához

A kutatási eredmények a gyakorlatban is hasznosíthatók, és akár a sikeres kiképzés esélyeit is megnövelhetik. Ha például jobb oldalról közelíted meg a kutyád a vizsgákon, a köszöntéskor vagy bármilyen feszült helyzetben, csökkentheted a rá nehezedő stresszt.

Láthatjuk, hogy a kutyák érzelmileg hogyan reagálnak a különféle ingerekre, ha odafigyelünk arra, hogy merre fordulnak, és megfigyeljük az aszimmetriát a farokcsóválásukban, hogy felmérjük érzelmi állapotukat.