Ilyen összefüggés van a kutyák fejformája és intelligenciája között

A frenológia összetett tudománya a koponyadomborulatok segítségével következtet az egyéni pszichológiai jellemzőkre az emberek esetében. Úgy gondolták, hogy ezek a dudorok mivel minden ember koponyáján máshol vannak, támpontot adhatnak az egyének mentális képességeit illetően. Az egyik alapvetés az volt, hogy míg a nagy homlokú emberek intelligensebbek, addig az alacsony homlokúak kevésbé számítanak okosnak. Bár a pszichológusok nagy része azóta elhagyta a frenológiát, mint tudományt, az utóbbi években újjáéledt, méghozzá a kutyákat tanulmányozó kutatók által.

Négylábú társaink szelektív tenyésztése drámaian megváltoztatta a külső megjelenésüket. Az újabb kutatások alapján úgy tűnik, hogy valóban van némi összefüggés a kutyák fejformája és az intelligenciájuk, valamint az emberek számára végzett feladatik között. Például a vadászkutyák általában hosszú, keskeny fejűek, míg sok őrző-védő ebeknek inkább szögletes alakú feje van. Az ELTE Etológia Tanszékén Dr. Ujfalussy Dorottya vezetésével készült egy tanulmány, mely szerint a kutya fejformája előrevetítheti az intelligencia és problémamegoldó képesség mértékét is.

Te is kiszámíthatod otthon, mely kategóriába esik kedvenced

A kutyák fejformáját 3 nagyobb csoportra oszthatjuk. A hosszúkás fejű ebeket dolichocephalic-nak (például az afgán agár), a rövid, nyomott arcú kutyákat brachycephalic-nak (például a mopsz) nevezzük. A skálán közöttük helyezkednek el a mesocephalic kutyák, mint például a labrador retriever.

A kutyafej alakjának meghatározásának szokásos módja az úgynevezett cephalix index kiszámítása. Ehhez meg kell mérni a koponyát a legszélesebb pontján (mm-ben), majd az eredményt el kell osztani a koponya maximális hosszával (mm-ben), és végül megszorozni az eredményt 100-zal. A mesocephalic kutyák indexértéke 50 és 60 közé esik, míg a dolichocephalic ebek ezen mérőszámok fölé, a brachycephalic fajták pedig ez alá esnek.

A tanulmány eredményei

A kutatás egy kisebb teszt volt, mindössze két brachycephalic fajta (15 angol bulldog és 15 francia bulldog) és egy mesocephalic fajta (13 mudi) voltak az alanyok. Az intelligenciateszt során a kutyáknak három különböző rejtvényfeladatot kellett megoldaniuk.

Az adatok azt mutatták, hogy a két brachycephalic fajta kevésbé volt sikeres a problémák megoldásában. Valamint akkor is tovább tartott nekik, ha végül sikerült megoldaniuk azokat. Bár ezek az eredmények adhatnak némi támpontot, az alacsony számú felhasznált fajta miatt korlátozódik az eredmények általánosításának lehetősége. A kutyák intelligenciája nagy eltéréseket mutat még a hasonló fejformájúak között is. Például a border collie-t a legintelligensebb fajtaként tartják számon, míg a beagle ezen a listán a középmezőnyben helyezkedik el inkább, pedig mindkettő mesocephalic.

Egy nagyobb adathalmaz is rendelkezésünkre áll

Dr. Stanley Coran a Psychology Today kutyás szerzője egy nagyon érdekes ötletről számolt be cikkében. Amikor találkozott a kutatás eredményeivel, eszébe jutott, hogy rendelkezésére áll az az adatbank, amit egykor 133 kutyafajta személyiségjegyeiről gyűjtött az egyik könyvéhez. Az adatok 96 szakértő értékelésén alapultak és a kutyafajták 5 különböző viselkedési dimenzióját vizsgálták. Az egyik ilyen dimenzió az intelligencia, a tanulási képesség volt. Az eredményeket összevonták, majd a fajtákat rangsorolták. Végül minden kutyafajtához egy pontszámot rendeltek a rangsor alapján, amely 1-től (a legalacsonyabb 25%) 4-ig (a legmagasabb 25%) terjedt.

Korábban soha nem kerültek ezek az adatok elemzésre a kutyák fejformájának szempontjából, ezért újrakódolták ezeket az információkat. Az általános eredmény azt mutatta, hogy a fej alakja kicsit, de statisztikailag szignifikáns módon számít! Ezen értékek alapján nem találtak különbséget az intelligenciát illetően a mesocephalic és a dolichocephalic fajták között. A brachycephalic fajtájú kutyák azonban lényegesen alacsonyabb eredményeket értek el, mint a másik két csoport.

Az eredmények újabb kérdéseket szülnek

Az okok, amelyek miatt a brachycephalic kutyák általában alacsonyabb pontszámot értek el, nem világosak. Ezt valószínűleg genetikai és fiziológiai különbségekkel lehet magyarázni. Ilyen változások történhettek mind a háziasítás mind a lapos arc genetikai szelekciója során.

A kutatók rámutattak, hogy az általuk vizsgált két brachycephalic fajta több időt töltött azzal, hogy a gazdáját nézte. Ez lehetséges azért, mert így vártak és kértek segítséget az adott probléma vagy helyzet megoldásában vagy egyszerűen csak megnyugvást hozott ez számukra. Bármilyen okból kifolyólag is történt ez, amikor a kutya figyelme elterelődik, mert a gazdájával foglalkozik, nem koncentrál teljes mértékben az előtte álló feladatra. Ez lassabbá és kevésbé hatékonnyá teheti őt, ami által kevésbé tűnhet intelligensnek. Persze az sem kizárt, hogy ettől függetlenül sem érnének el jó eredményeket. Mindenesetre egy igazán izgalmas területre kalauzoltak bennünket a kutatók; alig várjuk, hogy legyen a teszteknek folytatása!